Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-224

Mê Az országgyűlés képviselőházának 22h. ülése 1937 június 3-án, csütörtökön. ez a törvény csakugyan megérett már a mai

1 viszonyokat jobban tekintetbe vevő revízióra. T. Ház! Azt hiszem, természetesnek méltóztatik találni és nem veszik rossznéven, ha felszólalásomban érinteni kívánok (még egy kérdést, egy olyan kérdést, amely mostanában már nem is gazdasági 'szakkérdésnek tekinthető, hanem /belpolitikai és társadalompolitikai kérdéssé vált és ez a gyáripar kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Minden érzékenykedés nélkül akarok ehhez a kérdéshez hozzászólni és semmi kedvem sincs itt előadást tartani annak a termelési ágnak jelentőségéről, amelynek jelentőségével akkor, amikor a szenvedélyek nem válnak, itt úrrá, a t. Ház tagjai amúgy is tisztában vannak. Különben is az iparügyi miniszter úr" legutóbb expozéja alkalmával nálam sokkal meggyőzőbben mondott el mindent e tekintetben és távol áll tőlem, hogy most mindezt halványabban megismételjem. ;< Ne méltóztassék azt sem hinni, mintha en Knob Sándor igen t. képviselőtársunk múltkori esetét általános gyáripari sérelemnek tekinteném. (Gr, Festetics Domonkos: Ujabb Knob^ aut!) Sajnáltam ugyan Knob t. barátomat; mert ő rendkívül kitűnően képzett, alapos szakembernek ismerém és sajnáltam azért, mert előadói beszédénél nem voltam jelen, de; a Naplóból megállapítottam, hogy tulajdonkeppen semmi olyat nem mondott, ami miatt a:; egyoldalúság vádjával volna illethető. Túl hosszú idő óta vagyok a parlamenthez es a parlament légköréhez hozzászokva, semhogy ne tudnám, hogy néha indok nélkül is kelet. kéznek parlamenti viharok, amelyeknek talán megvan a maguk jótékony hatásuk most, amikor ezek elmúlnak, rendesen tisztultabb légkör áE elő. '•••'•> •»';'-• " . Kétségtelen az, hogy amikor másnap az igèït t. iparügyi miniszter úr lényegében ugyanazokat megismételte, {Elénk eïlenmovbdfa s ők. — Gr. Festetics Domonkos: Volt egy kis különbség!) igen,szép •parlamenti sikert aratott és.talán azt is" megállapíthatom, ihogy talán a tisztultabb légkör hatásának, tekinthetők „azok az igen értékes és az ipar iránti megértő felszólalások, amelyek itt, ha jól emlékszem,

t különösen Vojnits Miklós báró és Szeder János képviselőtársaink részéről az ipar irányában elhangzottak. Ismétlem, nem kívánom Knob képviselőtársunkat • védelembe venni, {Müller Antal: Megvédi ő magát!) mert annak idején magamnak sem tetszett, a többségei párt elhalt vezérének tudtommal az a határozott kívánsága, hogy őt előadóvá válasszák. De azért nlégis csak azt kell mondanom, hogy a gazdaságpolitikai tisztánlátás és az őszinteség: rovására esnék és a .közvéleményt hamis irányba terelhetné, ha egyszerűen azzal térnek ki a probléma elől, hogy az ország iparellenes hangulat nincs, hanem amint az iparügyi miniszter úr mondotta, esek: egyes vezetőemberek ténykedése ellen van kifogás. Szerintem az is egy általános .vádnak tekinthető, ha a kormány az ilyen néhézinéhyét a nyilvánosság előtt konkrétul nem tárja-fel. Már pedig nem tudok olyan eseteket, amikor ez a kormány részéről a nyilvánosság előtt megtörtént volna, de még arról sincsen tudomásom, hogy az iparügyi miniszter úr egyesek meg nem felelő gesztiojaïa konkrété felhívta volna a gyáripar vezetőinek figyelmét, hogy így módjuk legyen a maguk érdekképviseleti befolyásával konkrét hibákat orvosolni. (Zaj. -- Bornemisza Géza iparügyi miniszter közbeszól.) Nekem nincs tudomásom róla, érdeklődtem utána. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A képviselő úr nem adott okot rá!) Nem az a lényeges, hogy van-e gyáriparellenes hangulat, vagy nincs. Az kétségtelen és tagadhatatlan, hogy a politikai vagy vélt politikai érdekek az ilyen hangulatot országszerte szítják, sőt merem azt az állítást is megkockáztatni, hogy a gyáripar elleni támadás az utóbbi két évben a pártpolitikai taktika, sőt a pártpolitikai versengés legkényelmesebb eszközévé vált. (Mozgás és zaj. — Ellenmondások. —- Müller Antal: Egészen mást sérelmezünk itt!) Nem vagyok olyan elfogult, t. Ház! hogy gazdaságpolitikai kifogások emelését a nagyközönség előtt ne tartanék megengedhetőnek, de veszélyesnek tartom, ha komoly gazdasági, termelési érdekek a tömegindulatok prédájául dobatnak oda. (Mozgás és zaj.) , _ ! .Bocsánatot; kérek\

:

a ±. miniszter úrtóL ha én ülnék az igen t. iparügyi miniszter úr székében , (Zaj à ; középen.) talán ezekről a kérdésekről én is másként nyilatkoznék. Kétségtelen azonban, hogy az országgyűlésnek két óv előtti, elegendő indok nélkül történt váratlan feloszlatása a választási programúinak olyan vérszegénységét idézte elő, hogy annak földuzzasztására és a világgazdasági válság romboló hatásait szenvedő tömegeknek megnyerésére tőkeellenes, bankellenes és iparelien.es szólamok hálás korteseszköznek bizonyultak. Még azt sem mondom, hogy ez így megfelelt az akkori kormány intenciójának, ellenkezőleg, tisztában vagyok vele, hogy a többségi párt elhunyt vezére őszintén és erősen átérezte a gyáripar fejlődéséhez fűződő nagy érdeket. (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Mindenki átérzi!) De választási gyakorlattal rendelkezők tudjuk jól, hogy a választást vezetőknektexroirja sokszor erősebb szokott lenni a "kormányszándékoknál is. Már most a gazdásági helyzet javulásával ez a hangulat át menetileg egy kissé ellanyhult, de újabban megint mintha megerősödni látszanék. Ehhez nagyban hozzájárulhatott a beígért választójogi reform nyomán az immár belátható időn belül megtartandó új választások előkészítésének előszele is. .Csak így magyarázható meg, hgy az utóbbi hónapokban különböző lehetetlen állítások hangozhattak el a nyilvánosság előtt, amelyekről mi» akik a gazdasági kérdésekben több-kevesebb jártassággal bírunk, tudjuk, hogy nem lehetnek igazak, de ía kellően fel

1 nem világosított tömegeknél romboló hatást válthatnak ki. Az ilyen állításoknak megcáfolása a legilletékesebb kormányférfiak feladata. Az érdekelteknek még olyan meggyőző adatai nem elegendők erre és én hiányolom a szakminiszter uraknál és még az igen t. pénzügyminiszter úr tegnapi felszólalása után is hiányolom, hogy erre az, elismerem» nem túlságosan népszerű feladatra nem szívesen vállalkoznak, legalább is azzàl a határozottsággal, amint erre szükség volna. Csak-. így , történhetik /meg, hogy például a költségvetési főelőadó úr a maga pártpolitikai tekintélyével azt az .abszurditást kockáztatta meg, hogy számítása szerint bizonyos gyáripari, vállalkozások a legutóbbi négy esztendő folyamán minimálisan 500 millió pengőt tudtak üzleti hasznukból Öninvesztícióra fordítani. (Zsindely Ferenc előadó: Állítom is!) Ezt méltóztatott .szórói-szóra, mondani, anélkül, hogy már pénzügyi vonatkozásánál fogva is a pénz-