Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-224

240 Az országgyűlés képviselöházúnak %2U. ülése 1937 június 3-án, csütörtökön. szag jövő sorsát (általában is eldöntik, ame­lyektől sok olyan részprobléma is függ, amely­•lyel a költségvetési vitában és a politikai életben foglalkoztuin'k és amelyek a 'költségve­tési vitának — ihogy úgy mondjam — bizonyos mértékig az alaphangját alkották. Ez az alap­ihang a múlt napokban kicsendült éppen Beth­len István t. képviselő úr egyik beszédéből is és ott is kifejezésre jiutott abban a formulá­iban, hogy legfontosabbnak tartja ,a harcot a szélsőségek ellen s ugyanilyen fontosnak 'tartja, már az elkövetkezendő titkos választó­tjog szempontjából is, a polgára pártok össze­fogását. Magyarország ezidőszerint egészen speciá­lis, egészen sajátos politikai 'helyzetben van. Ezt a helyzetet szem előtt tartva, mi szociál­demokraták azt a két szempontot, amely eb­iben a bethleni beszédben is kifejezésre jutott, tehát a harcot a szélsőségek ellen, valamint a polgári pártok összefogását is, szükségesnek és helyesnek tartjuk, mi ebben a helyzetben ezt a két követelést igenis, megértjük. Ami a szélsőségek elleni küzdelmet illeti, azt hiszem, amennyiben rólunk, szociáldemo­kratákról van szó, ezt mi a magunk területén is gyakoroljuk. A polgári pártok összefogá­sát — mint mondottam — főként a választó­jogi reform megalkotása szempontjából tarta­nok igen helyesnek és igen szükségesnek, (vi téz Kő József : Meglesz! — Farkas István: Lás­suk már!) Végre is a polgári pártoknak köte­lessége lett volna eddig is ezt a választójogi reformot megalkotni, a polgári pártoknak kö­telessége lett volna már régen ezt a tartozást kiegyenlíteni. (Farkas István: Ezelőtt 60—70 esztendővel!) Gróf Bethlen Istvánnak még külön is tap­solnánk, ha feltehetnŐk azt, hogy a polgári pártok összefogását ő is speciel a választó­jogi reform megalkotása céljából tartja szük­ségesnek. Ez legalább részben felismerését je­lentené annak, hogy mit vétett Bethlen akkor, amikor a választójog titkosságát visszacsi­nálta. (Farkas István: Ebben ő a ibűnös, ennek ő az oka!) Ezt a hibát jóvátenni sürgős, igen nagy feladat. Állítom, hogy ennek a hibának elkövetése nélkül Magyarország közállapotai nem volnának olyan siralmasak, mint amilyen siralmasak ezidőszerint. (vitéz Kő József: Menjen Szovjetoroszországba! — Farkas Ist­ván: Miért nem megy uraságod Szovjetorosz­országba? Miért nem megy Németországba?! Ki kell jelentenem, hogy amennyire he­lyesnek tartjuk a polgári pártok összefogását ebben a pillanatban, amennyire helyesnek tart­juk, mint mondottam, a 'szélsőségek elleni küzdelmet is, annyira nem volna lojális, ha a szélsőségek elleni küzdelmek jogcímén holmi kereszteshadjáratot gondolnának a szociál­demokrácia ellen is; annyira illó j álig volna, ha a horogkeresztet, vagy a bolsevista moz­galmat a szociáldemokráciával egy fazékba dobnák, ha holmi szűk párt- vagy osztály­érdekből ezeket valamennyit összeboronálnák, ha a polgárság fogalma megbélyegzést akarna jelenteni a szociáldemokráciával, a munkás­sággal szemben. Mindez illojális volna, igaz­ságtalanságot jelentene és helytelen is volna, mert az európai politikai fejlődés is egészen más irányzatokat nratat s egészen anas irány­zatok jogosultságát és érvényesítését mutatja. A dolog egyszerűen úgy áll» a mi igényte­len véleményünk 'szerint, hogy szélsőségek ott yannak ? ahol a demokratikus és szociális tö­rekvéseket elnyomják, elhanyagolják, vagy megbélyegzik. Ahol ezt teszik, ott igenis szem­ben állnak a korszellemmel, szemben állnak az egész mostani európai fejlődéssel, szemben állnak a legutóbbi 20 esztendő politikai törté­nésével, politikai tényeivel és politika fejlő­désével is. * ! , : T. Ház! Ezt a fejlődést, amiről én besze­lek, száz és száz példa bizonyítja és igazolja. Itt van például Anglia, a világ leghatalmasabb birodalma és itt van Franciaország. Ebben a két országban a háború alatt, vagy közvetlen a háború után milliós tömegeket ruháztak fel a választójoggal. Ennek a nagy, széleskörű, igazán alapos és igazán gyökeres választójogi reformnak hatása és következménye volt az, hogy ezekben az országokban sikerült megráz­kódtatás nélkül megnyitni az igazi szociális reformok legális útját. Ugyanez történt köz­ismerten nagyjából a skandináv államokban, ugyanez Belgiumban, sőt ugyanez történt még Csehszlovákiában is. De mindezekben az orszá­gokban azt is látjuk, hogy amennyiben ott bi­zonyos koncentrációk, hizonyos koalíciók, bi­zonyos összefogások jöttek létre, ezek nem a demkratikusan szociális törekvésekkel telitett munkásság ellen, nem a szociáldemokratapárt ellen jöttek létre, ellenkezőleg megmutatkozott, hogy a megoldandó feladatok ezekben a mai időkben olyan nagyok, hogy a társadalomnak olyan keskeny rétegéről, mint amilyen tulaj­donképpen a szó szoros értelemben vett polgár­ság, ennek a keskeny társadalmi rétegnek vál­lairól át kellett hárítani a szükséges átalakulá­sok munkáját a szélesebb, a nagy tömegek vál­laira, az erős, építő, teherbíró osztályokra, el­sősorban a dolgozó tömegekre, a munkásokra. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ma délelőtt nagyon érdekes fejte­getéseket hallottunk az egységespárt vezető szó­nokától. A magam részéről ezekből a fejtegeté­sekből egy adatot figyeltem meg, amely való­ban érdemes arra, hogy megragadja figyel­münket és érdeklődésünket. Bud János mélyen t. képviselőtársunk volt az, aki arról beszélt, hogy a termelés mennyisége csak az 1913-as esztendő keretében és mértékében mozog. Na­gyon helyesen meg is jegyezte Bud képviselő­társunk, hogy ebben az egyetlen adatban benn­foglaltatik Európának egész mai tragikus helyzete, minden tragikuma, minden baja és minden szomorúsága. En ezt a kommentárt egy mondattal kibővíteném és azt mondanám, hogy ez az adat bizonyítja és mutatja éppen az európai tömegek mai elszegényedését és amel­lett igenis bizonyítja a kapitalista termelési rend bűnét és mulasztásait. (Ügy van! a szél­sőbaloldalon.) Ugyancsak Bud képviselőtársunk volt az, aki ezzel kapcsolatban megemlékezett arról, milyen hallatlan nagy méretekben fejlődik, s milyen óriási tempót vett a fegyverkezés. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a nagytőke, amely a termelést elhanyagolta, amely a termelést csak az 1913-as volumen mértékéig tudja felvinni, akkor, amikor éhes tömegek vannak minden országiban a földke­rekségén, a produktív területekről elvonul, miután ott haszna nem elég nagy és igenis menekül a fegyverkezési ipar ágaihoz, a ha­lálba menekül az^ életből, (vitéz Kő József — kezét a sz&me elé tartva' A szovjet adta a pél­dát!) Tessék várni, a függönyt mindjárt odébb húzzák s akkor kevesebb zavarral, kevesebb megerőltetéssel tud t. képviselőtársam közbe­beszélni, (derültség a szédsöbalol^alon, —

Next

/
Thumbnails
Contents