Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

14 Áz országgyűlés képviselőházának juk azt, hogy a kormányzat hatalma itt is megnyilvánuljon. i ^ Rámutatok valamire, ami nekeni a faluku- ' tatok részéről »nem tetszik. Szeretnémi, ha ezek­nek a falukutatóknak hátamögött konservativ és (keresztény irányzat volna. Valahogy úgy érzem, — ós ezt őszintén mondom — hogy a falukutatóik írásai valahogy a baloldali sajtó felé irányulnak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől — Baross Endre: Onnan kapják a pénzt! — Haám Artúr: Félrevezetik a közvéleményt!) Ez azonban engem nem gátol meg obiban, hogy né akadályozzam azokat, akik a föld népét i felkeresik ós ott szerzett tapasztalataikat papírra vetik, mert legalább látjuk, tudjuk és megismerjük országunkat határain belül. ÍDrozdy Győző: Miért nem kutatnak jobboldal­ról is? — Farkasfalvi Farkas Géza: Többnyire teoretikusain csinálják! Jóindulattal, de csak teória van benne!) Nekem az a véleményem, t. Ház, hogy ha az a falukutató' — hogy a (miniszterelnök sza­vaival ékjek — benéiz a kiis parasztház aibla­kán, ott ne csak a bogánesot, a kórót és a gyomnövényeket lássa meg csokorba kötve, haneim nézze meg a búzavirágot, a pipacsot és a réti virágok összességét is. Mondja el azt, ami hiba, de mondja el azt is, ami érdem, ami szép. Elvitathatatlan ugyan, hogy nagyon sok hibánk van gazdasági életünkben, de ki tagadja azt, hogy a magyar föld népe becsü­letes, hogy szépen él, tud egyenes lenini, ^tud nemzeti és keresztény lenni'? (Drozdy Győző: Ne csak fekete színekkel írjanak ! — Schandl Károly: A falu. vezetői is jóravaló emberek!) A igazdasági szakok tatás sal szeretnék még valamit a pénzügyminiszter úr felé mondani. Megjelent egy könyv, dT. Becker Vendel könyve a gazdasági szakoktatásról. Kiváló könyv. Innen kérem a pénzügyminiszter urat, legyen szíves, olvassa el és olvastassa é3L ille­tófces referenseivel ezt a könyvet, (mert egészen biztosra veszem, hogy ha ezt a gazdasági szak­oktatás minden terére világot vető szakköny­vet elolvassa, akkor igaza lesz Schandl Károly t. képviselőtársamnak, hogy a kormány a kö­vetkező esztendőben hozzá fog járulni ahhoz, hogy legalább 15 téli gazdasági iskolát rendez­zen he a földmívelésügyi miniszter úr. Most végeztem az elismeréssel, s most mél­tóztassék megengedni t. Ház, hogy áttérjek a bor- és szeszkérdésre. (Mozgás.) Március 10-én meginterpelláltam a miniszterelnök urat és a pénzügyminiszter urat a 'borfogyasztási adó és a szesz kérdésében. Akkor valahogy elke­rülte a figyelmemet és csak amikor elolvastam a naplót, tűnt fel az, hogy a pénzügyminiszter úr a következőket mondta. (Olvassa): »Nézetem szerint a. kérdés élesen és egyoldalúan,, quasi a gazdasági irigység mentalitásában tárgyal­tatott.« Lehet. En irigy vagyok és irigy le­szek egymillió ember képviseletében,, akik bor­termeléssel foglalkoznak, azokra, akik úgy kapták meg a milliós jövedelmeket, ahogyan azt az előbb Klein Antal képviselőtársam mondotta. (Rakovszky Tibor: Harc nélkül győznek!) Irigy vagyok ennek a; 4—5 család­nak milliós jövedelmeire akkor, amikor ma egymillió szőlőmunkás — azt hiszem, ezt az egész Ház elismeri — nyomorog {Ügy van! Ügy van! — Vitéz Árpád: Erről nem szól könyv!) és egészen bizonytalan helyzet előtt áll. Irigy vagyok erre a^ többmilliós nyere- i ségre akkor, amikor borérdekeltségtől a kor- j mányzat borfogyasztási adóban 1*4 millió 221. ülése 1037 május 31-én, hétfon. hektoliter bort vesz el; mert ha a 16 millió pengőt elosztjuk 12 fillérrel, akkor azt talál­juk, hogy bortermelésünknek 33%-át viszi el a kormányzat ettől a termelési ágtól. (Ra­kovszky Tibor: Ha ilyen magas volna a tár­sulati adó, de jó volna!) De irigy vagyok azért is. mert amikor a kormányzat ennyi borfogyasztási adót visz el ettől a termelési ágtól, akkor a másik oldalon 130 gyárnak adó­mentességet ad» ennyi gyár kap illeték- és adómentességet, — sőt a kormányzat az 1936. évre 12 új illeték- és adómentességet engedé­lyezett a gyáriparnak. (Rajniss Ferenc: Fell­ner jól megírta!) Es irigy vagyok azért, mert a gyáriparnak, különösen az ipari szeszgyár­tásnak — a Ház valamelyik ülésén valaki be­szélt itt erről — rendelkezésre áll az úgyne­vezett mérlegkO'Zmetika, amellyel kisimítja, vagy enyhén szólva, eltünteti azokat a jöve­delmeket, amelyek adó alá kerülhetnének, míg a szőlősgazda nem nyelheti el sehogyan, sem­miféle kozmetikával, azt a bormennyiséget, amelyet a szőlőhegy vagy a futóhomok vagy az Alföld megtermett. A szeszkérdés megoldásában a pénzügymi­niszter úrral egy vonalon akarok menni és a gazdasági józanságot akarom ebben a kér­désben képviselni. Éppen ezért adok igazat Klein Antal t. képviselőtársamnak, aki azt mondotta, hogy a szeszkérdés megoldása nem oldja meg a borkérdést. (Baross Endre: Egye­dül nem oldja meg!) Igaza van a t. képviselő­társamnak, egyedül nem . fogja megoldani, csak a szeszkérdés megoldásával a borkérdést megoldani nem lehet. Ez a probléma^ kettős. Az^ egyik része az, amely sürgős intézkedést kíván, a másik a szesztörvény és a hegyközségi törvény. Hogy a szesztörvényt és a hegyközségi törvényt nem tudjuk megkapni a szünet előtt, ezt már lát­juk. Hiába Ígérték! A pénzügyminiszter úr azt mondotta ezelőtt három hónappal, hogy dolgo­zunk ezen a kérdésen, majd le fogunk ülni, összeülünk és megtárgyaljuk. Három hónap óta, legalább is mi, érdekeltség és bortermelők, semmit sem láttunk, csak halljuk félfüllel, hogy úgy a pénzügyminisztériumban, mint a földmívelésügyi minisztériumban folyik a munka, a munka eredményét azonban nem látjuk. Én kettéosztom ezt a kérdést a gazdasági józanság jegyében. Nem foglalkozom a szesz­kérdéssel, nem foglalkozom a termelési kérdés­sel, amely a hegyközségi törvénybe való, ha­nem foglalkozom a momentán szükséges intéz­kedésekkel, amelyeket a kormányzatnak mi­előbb meg kell tennie. Nagyon jól tudjuk azt, hogy ha 3*5 millió hektoliter bor terem ebben az országban, — amennyi az ország borfogyasztása — akkor a borral nincs baj, de ha egymillió hektoliterrel több terem, rögtön baj van és rögtön leszalad a must ára 10 filléren alul, 6 fillérre. Ha keve­sebb terem, akkor a borgazdaságnak nein kell segítés, akkor nincs probléma. Most azonban itt van a piacon több mint 2*5 millió hekto­liter bor, amelyre 10—12 fillérért nincs vevő. Ez a bormennyiség megmarad. Körülbelül meg lehet állapítani, hogy ha a jó Isten nem ad súlyosabb csapást, ebben az évben közepes termésünk lesz. A hordók tele vannak, felvevő­képesség nincs, olcsó az ár. Valamit kell csi­nálni! Igen t. miniszter úr. itt mi a szőlősgaz­dák és a szőlőmunkások részéről egy nagyobb gesztust várunk, mi itt nagy áldozatot várunk,

Next

/
Thumbnails
Contents