Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-224

Az országgyűlés fcépviseloházúnak &È4 amilyenről éppen áz előbb beszéltem, hogy ne engedjék azokat "túlságosan magasra emel­kedni, nehogy azután a farsang böjtje keser­ves legyen. Erre az árkontrolláláson -kívül pénzügyi, diszkontpolitika és száz más eszköz áll az államhatalom rendelkezésére. • A második mód, amelyről itt beszélni aka­rok, azi állami munkaalkalomszerzés. Tudom, hogy nem túlságosan szimpatikus, de őszintén akarok róla beszélni és nagyon örülök, hogy éppen a kereskedelemügyi miniszter úr az én visa vis-m ebben a kérdésben. Amikor a kon­junktúra mélyponton volt, én a sajtóban -éi felolvasásokban is az állami munkaalkalom­szerzés rendkívüli fontosságára hívtam fel a figyelmet. Még szemrehányást is kaptam akkor kormányoldalról,. azért* hogy ebben a politikában bizonyos inflatorikus veszélyek vannak. Ma is állom azt, hogy ezt a politikát, tehát a munkaalkalomszerzés politikáját krízis idején igenis intenzíven gyakorolni kell, mert ahol a gazdaság autonóm erői nem képesek valahogyan megmozgatni a közgazdaságot, ott az állam az egyetlen megrendelő, az állam az egyetlen, amely ilyenkor a magángazdaság segítségére tud jönni. Ha ez a — mint mond­ják —• Ankurbelungs vagy bemelegítő gazda­sági politika elérte a hatását és ha a konjunk­túra elkezd szabadon fejlődni, elkezd a saját lábán is megállni, akkor az ilyen mesterséges munkaalkalomteremtésben bizonyos óvatossá­got kell gyakorolni, \ t • ' Tudom, Ihoigy ennek a Háznak minden tagja ennek a politikának a folytatását kívánja a kormánytól, de itt a kormánynak r mégis egy elsőrendű fontosságú • meggondolására^ van szükség, tudniillik, hogy a jövőre nézve óvato­san mérsékelje ezeket a kívánságokat és tarto­gassa erejét arra az időre, amikor majd megint Ankurbelungra lesz szükség» amikor raz auto­nóm erők majd megint nem fognak működni és amikor az ilyen- állami munkaalkalmak nél­kül megint olyan összezsugorodási állapotba jutna közgazdaságunk, mint, néhány évvel ez­előtt. Végül a nemzeti jövedelem fokozását célzó intézkedések között egy olyant kell megemlíte­nem, amelyet, úgy látom, szerencsés módon folytat a kormány és amely igazán szép eredmé­nyeket mutat.; Ez. az aktív mezőgazdaságig ter­melési politika, a mezőgazdaságnak a minőségi termelésre való beállítása, ami esetleg akkor is meg fogja könnyíteni a magyar export lehetősé­geit, ha a fő normál-cikkeink, mint a búza és áz állat, esetleg kevésbbé lesznek exportképesek, hiszen ha .megnézzük a statisztikai adatokat, már ma is azt látjuk, hogy az ilyen finomabb termeivények, a zsír, a sajt,,a tojás, a gyümöl­csök, a főzelékek, olyan rangsort foglalnak el a magyar export statisztikai adataiban, amit azelőtt igazán nem is tartottunk volna lehet­ségesnek. Minthogy tökéletesen elismerem a kor­mány ezirányú politikájának helyességét és minthogy egyébként sem érzek magamban szak­értelmet ezen a téren, ezzel a kérdéssel nem kí­vánok bővebben foglalkozni. Országunk konjunktúráját a külföldön — majdnem azt mondhatnám, hogy sajnos —^túl­ságosan kedvezően ítélik meg. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Helytelenül!) Nem tartom feleslegesnek erről a helyről is fel­hívni a figyelmet arra, hogy ez a magyar^kon­junktúra bizonyos melegházi védelem nélküi, — amely melegiházi védelemhez kell sorolnom természetesen elsősorban a transzfermoratóriu­ülese lÙ37'§unius 3-án, csütörtökön. 235; mot, másodsorban •- a gazdavédelmet, harmad­, sorban bizonyos áru premizálását — szóval ' ilyen mesterséges intézkedések nélkül valója-. ban nem mutatná talán a jó konjunktúrának ; azt a képét, mint amelyet most mutat és ezt most-azért hozóin itt fel, mert a külföldi hite­lezők részéről az a kívánság,;hogy mi a transz-. ferkérdésben vagy az adósságfiz/etés terén a mainál sokkal jelentékenyebb mérvben vállal­junk kötelezettségeket, 'nézetem szerint a ma­gyar közgazdaság erejének és a magyar kon-­, junktúra mái helyzetének nem. felelne meg. Sokait "'beszéltek a költségvetési vita során az adóréf omrról. ' Kötelességemnek tartom a magam rneggyőződéseképpen is megállapítani azt,'hogy a magyar adórendszer bizonyos te­; kintetben szociálisan nem igazságos, de én ezt ; a szociális igazságtalanságot— sok felszólaló­val szemlbe'n — nem abban látom, hogy- az egyik termelési ág kevésbbé viselőié az adók terhét, mint a másik termelésig ág; én ebben a tekintetben ezeket a szemrehányásokat ; néni. tartom helyesnek, mert ha gonddal tanulmá­: ny'ozzük az adótörvényeinket, ezen a téren el­; térést a teherviselés "törvényes mértékében va­• lóiban nem látunk. En'inkálbjb azt látom ; hogy ; az effektiv adófizetés terén igazságtalan ;a helyzet,; aminek oka az, hogy egyenes adóink' nézetem szerint nincsenek [kellő ' igazságosság-" j gal kimunkálva. Nem áa adókulcsok emelésé i szükséges ebben az' országban, ném' is újabb : adótörvények kellenék, y (hanem . nagyobb ' " adó-. • morálra kell rákényszeríteni a.magyar-társa­[ dalmát, 'aminek feltétele és lehetőségé egy olyan adókimunkálási eljárásban rejlik, amely nem teszi lehetővé többé azt, hogy ugyan ­• olyan jövedelmű egyének közül az egyik 'féle­akkora, a másik kétszer-, sőt háromszorakikoira ; adót fizessem Az ódium az adófizetés terein : itt van; nem az egyes termelési ágaknál és osztályoknál kell ezt keresni, hanem áz; indivi­duális igazságtalanságoknál. Ezefonetk a ba­joknak orvoslására pedig olyan adóreform ! szükséges, amely az egyenesadókat, tehát a , szociálisain helyes adókat jobban kimunkálja, 1 mert ez a feltétele a gyógyulásnak. Azi adókulcsok emelésére nemcsaik hogy ; nincs szükség, hanem ez már egyenesen kö-; mikus lenne, hiszen adókulcsaink olyan ma­gasak, (Dinnyés Lajos: Az örökösödésre lehet kivetni nagyobb adót!) íhogy ha'valaki, teljés mértékben viselni akarná az adókat, sole eset­ben jövedelmének 100% -át elfizethétrié adóba, ; Nem is hiszem, hogy volna" még egy ország', ahol szükséges lett volna (kodifikálni azt a sza­bályt, amelyet, néhány évvel ezelőtt kodifikál­tunk, hogy a jövedelem után az adók akkor is fizetendők, ha a 100%-ot meghaladják, tehát ebben az esetben a vagyoniból fizessék az adót. 100%-nál nagyobb adó fizetésére valóban sen­kit sem leihet kötelezni ^ és ezért nem az adó­kulcsok megváltoztatásában, hanem az adó kimunkálásaiban és igazságos -feldolgozásában látom én az adóreform elsőrendű feladatát. T. Ház! A magyar közélet .nobilis megnyi­latkozását látom abban, hogy alig kopogtat egy szerény konjunktúra a magyar közgazda­ság, ajtaján, tulajdoniképpen az egész költség­vetési vita Leitmotiv ját, hangadó 'momentu­mát a szociális követelmények teszik. Ezt a szociális gondolatot gyakran nevezték' a vita során népi politikának, (Zaj a szélsőbalolda­lon.) amely kifejezést azért nem szeretem, mert arra látszik utalni, mintha,ennek a po­\ litikának térén a középosztály nem igényelne 32*

Next

/
Thumbnails
Contents