Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-224
Az országgyűlés fcépviseloházúnak &È4 amilyenről éppen áz előbb beszéltem, hogy ne engedjék azokat "túlságosan magasra emelkedni, nehogy azután a farsang böjtje keserves legyen. Erre az árkontrolláláson -kívül pénzügyi, diszkontpolitika és száz más eszköz áll az államhatalom rendelkezésére. • A második mód, amelyről itt beszélni akarok, azi állami munkaalkalomszerzés. Tudom, hogy nem túlságosan szimpatikus, de őszintén akarok róla beszélni és nagyon örülök, hogy éppen a kereskedelemügyi miniszter úr az én visa vis-m ebben a kérdésben. Amikor a konjunktúra mélyponton volt, én a sajtóban -éi felolvasásokban is az állami munkaalkalomszerzés rendkívüli fontosságára hívtam fel a figyelmet. Még szemrehányást is kaptam akkor kormányoldalról,. azért* hogy ebben a politikában bizonyos inflatorikus veszélyek vannak. Ma is állom azt, hogy ezt a politikát, tehát a munkaalkalomszerzés politikáját krízis idején igenis intenzíven gyakorolni kell, mert ahol a gazdaság autonóm erői nem képesek valahogyan megmozgatni a közgazdaságot, ott az állam az egyetlen megrendelő, az állam az egyetlen, amely ilyenkor a magángazdaság segítségére tud jönni. Ha ez a — mint mondják —• Ankurbelungs vagy bemelegítő gazdasági politika elérte a hatását és ha a konjunktúra elkezd szabadon fejlődni, elkezd a saját lábán is megállni, akkor az ilyen mesterséges munkaalkalomteremtésben bizonyos óvatosságot kell gyakorolni, \ t • ' Tudom, Ihoigy ennek a Háznak minden tagja ennek a politikának a folytatását kívánja a kormánytól, de itt a kormánynak r mégis egy elsőrendű fontosságú • meggondolására^ van szükség, tudniillik, hogy a jövőre nézve óvatosan mérsékelje ezeket a kívánságokat és tartogassa erejét arra az időre, amikor majd megint Ankurbelungra lesz szükség» amikor raz autonóm erők majd megint nem fognak működni és amikor az ilyen- állami munkaalkalmak nélkül megint olyan összezsugorodási állapotba jutna közgazdaságunk, mint, néhány évvel ezelőtt. Végül a nemzeti jövedelem fokozását célzó intézkedések között egy olyant kell megemlítenem, amelyet, úgy látom, szerencsés módon folytat a kormány és amely igazán szép eredményeket mutat.; Ez. az aktív mezőgazdaságig termelési politika, a mezőgazdaságnak a minőségi termelésre való beállítása, ami esetleg akkor is meg fogja könnyíteni a magyar export lehetőségeit, ha a fő normál-cikkeink, mint a búza és áz állat, esetleg kevésbbé lesznek exportképesek, hiszen ha .megnézzük a statisztikai adatokat, már ma is azt látjuk, hogy az ilyen finomabb termeivények, a zsír, a sajt,,a tojás, a gyümölcsök, a főzelékek, olyan rangsort foglalnak el a magyar export statisztikai adataiban, amit azelőtt igazán nem is tartottunk volna lehetségesnek. Minthogy tökéletesen elismerem a kormány ezirányú politikájának helyességét és minthogy egyébként sem érzek magamban szakértelmet ezen a téren, ezzel a kérdéssel nem kívánok bővebben foglalkozni. Országunk konjunktúráját a külföldön — majdnem azt mondhatnám, hogy sajnos —^túlságosan kedvezően ítélik meg. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Helytelenül!) Nem tartom feleslegesnek erről a helyről is felhívni a figyelmet arra, hogy ez a magyar^konjunktúra bizonyos melegházi védelem nélküi, — amely melegiházi védelemhez kell sorolnom természetesen elsősorban a transzfermoratóriuülese lÙ37'§unius 3-án, csütörtökön. 235; mot, másodsorban •- a gazdavédelmet, harmad, sorban bizonyos áru premizálását — szóval ' ilyen mesterséges intézkedések nélkül valója-. ban nem mutatná talán a jó konjunktúrának ; azt a képét, mint amelyet most mutat és ezt most-azért hozóin itt fel, mert a külföldi hitelezők részéről az a kívánság,;hogy mi a transz-. ferkérdésben vagy az adósságfiz/etés terén a mainál sokkal jelentékenyebb mérvben vállaljunk kötelezettségeket, 'nézetem szerint a magyar közgazdaság erejének és a magyar kon-, junktúra mái helyzetének nem. felelne meg. Sokait "'beszéltek a költségvetési vita során az adóréf omrról. ' Kötelességemnek tartom a magam rneggyőződéseképpen is megállapítani azt,'hogy a magyar adórendszer bizonyos te; kintetben szociálisan nem igazságos, de én ezt ; a szociális igazságtalanságot— sok felszólalóval szemlbe'n — nem abban látom, hogy- az egyik termelési ág kevésbbé viselőié az adók terhét, mint a másik termelésig ág; én ebben a tekintetben ezeket a szemrehányásokat ; néni. tartom helyesnek, mert ha gonddal tanulmá: ny'ozzük az adótörvényeinket, ezen a téren el; térést a teherviselés "törvényes mértékében va• lóiban nem látunk. En'inkálbjb azt látom ; hogy ; az effektiv adófizetés terén igazságtalan ;a helyzet,; aminek oka az, hogy egyenes adóink' nézetem szerint nincsenek [kellő ' igazságosság-" j gal kimunkálva. Nem áa adókulcsok emelésé i szükséges ebben az' országban, ném' is újabb : adótörvények kellenék, y (hanem . nagyobb ' " adó-. • morálra kell rákényszeríteni a.magyar-társa[ dalmát, 'aminek feltétele és lehetőségé egy olyan adókimunkálási eljárásban rejlik, amely nem teszi lehetővé többé azt, hogy ugyan • olyan jövedelmű egyének közül az egyik 'féleakkora, a másik kétszer-, sőt háromszorakikoira ; adót fizessem Az ódium az adófizetés terein : itt van; nem az egyes termelési ágaknál és osztályoknál kell ezt keresni, hanem áz; individuális igazságtalanságoknál. Ezefonetk a bajoknak orvoslására pedig olyan adóreform ! szükséges, amely az egyenesadókat, tehát a , szociálisain helyes adókat jobban kimunkálja, 1 mert ez a feltétele a gyógyulásnak. Azi adókulcsok emelésére nemcsaik hogy ; nincs szükség, hanem ez már egyenesen kö-; mikus lenne, hiszen adókulcsaink olyan magasak, (Dinnyés Lajos: Az örökösödésre lehet kivetni nagyobb adót!) íhogy ha'valaki, teljés mértékben viselni akarná az adókat, sole esetben jövedelmének 100% -át elfizethétrié adóba, ; Nem is hiszem, hogy volna" még egy ország', ahol szükséges lett volna (kodifikálni azt a szabályt, amelyet, néhány évvel ezelőtt kodifikáltunk, hogy a jövedelem után az adók akkor is fizetendők, ha a 100%-ot meghaladják, tehát ebben az esetben a vagyoniból fizessék az adót. 100%-nál nagyobb adó fizetésére valóban senkit sem leihet kötelezni ^ és ezért nem az adókulcsok megváltoztatásában, hanem az adó kimunkálásaiban és igazságos -feldolgozásában látom én az adóreform elsőrendű feladatát. T. Ház! A magyar közélet .nobilis megnyilatkozását látom abban, hogy alig kopogtat egy szerény konjunktúra a magyar közgazdaság, ajtaján, tulajdoniképpen az egész költségvetési vita Leitmotiv ját, hangadó 'momentumát a szociális követelmények teszik. Ezt a szociális gondolatot gyakran nevezték' a vita során népi politikának, (Zaj a szélsőbaloldalon.) amely kifejezést azért nem szeretem, mert arra látszik utalni, mintha,ennek a po\ litikának térén a középosztály nem igényelne 32*
