Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-224

Az ofszâggyûles képviselőházának Ê24ségeinek morális és etikai alapon álló reciprocitását. Van a klasszikus gazdasági tannak egy elmélete, a morális budget. Érvényes ez a mai időkre is. A klasszicizmus úgy fogta fel, hogy a legtöbb előny megszerzésében érvényesül ez. En azt mondom, úgy kell megváltoztatnunk ezt a fogalmat, hogy az egész vonalon valóban azt jelentse a morális budget, ami a szónak felel meg: több erkölcsöt és etikai szellemet belevinni az életbe, mert ezekkel fogjuk tudni duzzasztani azokat a kulturális és gazda. 'sági erőket és azt az igazi tevékenységet, amelyek a nemzetet erőssé fogják tenni a jövő küzdelmeiben. (Ügy van! Ügy van! jobbfetöl.) Méltóztassék most megengedni, t. Ház, hogy egy filmet pergessek le egypár adattal. (Rupert Rezső: Engedélyezte a cenzúra?) Remélem, megkapom rá az engedélyt. A múlt évben a mi népszaporodásunk 5'8 ezer lélekre. Ha visszavetítem ezt a képet a világháború előtti állapotokra, azt látjuk, hogy akkor a tízes arányszámos szaporodással szemben is aggodalmaink voltak. Engem nem nyugtat meg az, hogy ebben a tragikus szolidaritásban, amely a születések csökkenésében és a népszaporodás esésében nyilvánul meg, részt vesz az egész kultúrvilág. Nem vigasztaló az sem, (hogy a körülöttünk levő nemzetek egyike-másika még rosszabb helyzetben van, mert hiszen annál többen vannak, akik kedvezőbb helyzetben vannak. Nem az üres bölcső politikája az, amelyet ennek az országnak folytatnia kell. Tessék elhinni, hogy ebben az egyszerű adatban, ebben a rideg számban benne van a mi minden tragédiánk, de benne van tulajdonképpen egyúttal a legnagyobb ösztönzés is a cselekvésre. Ez kell, hogy megkívánja az egész vonalon azt az aktivizmust, amellyel ezt a számadatot megváltoztathatjuk, ami pedig nem jelenthet mást, mint a nemzeterő növekedését és fokozását. Ebbe a vonalba esik bele elsősorban a dinamikus földhirtokpolitika. Halottuk és haltjuk a, kritikát a telepítésről és egyéb hasonló javaslatokról. Merem állítani, hogy ezeket a javaslatokat is Öntudat alatt ez a helyzet váltotta ki. Valljuk meg, végeredményben nekünk arra kell törekednünk, hogy olyan gazdaságpolitikát érvényesítsünk, amely nagyobb népsűrűséget és magasabb életszínvonalat biztosít. Ebből a szempontból hiszem is, hogy azok a törekvések, amelyek a kormányt ezen a téren vezetik, ki fogják váltani a maguk kedvező hatását. Ehhez azonban hozzáteszek még egy-két gondolatot. Mi nagyon szeretjük a birtokpolitikát tisztán gazdasági kérdésnek minősíteni. Merem állítani, hogy sokkal helyesebb ezt szociális kérdésnek tekinteni. A szociális helyzet váltotta ki a földbirtokreformot és ha sokszor > szemrehányást tesznek, hogy a gazdasági hatások itt kevésbbé érvényesültek, az előbbi okokban keressék a magyarázatot. Sokszor halljuk a szemrehányást, hogy annakidején elmulasztották a telepítési politika erőteljesebb folyamatba tételét. Sokat foglalkoztam ezzel a kérdéssel és csak az mondom: amikor Bethlen István gróf mert 500.000 holdat minden ellenérték nélkül földbirtokpolitikai f célokra átvenni, ennél nagyobb elővásárlás a magyar történelemben még nem volt. Nem volna helyes ezt az utalt — amelyet a r

kényszerűség váltott kii — tovább követni és ezt akarta elkerülni a t. kormány akkor, amikor orga , ülése 1Ù37 június B-án, csütörtökön. 213 . nikusan továbbépítve a földbirtokpolitikát, a telepítést hozta előtérbe. En még egy másik gondolatot fűzök ehhez. Nem közömbös az sem, hogy a birtokfelaprózódás hogyan fog történni a jövőben. Legyünk tisztában azzal, hogy a nagybirtok javarésze automatikusan oldódik fel és nekünk arról kell gondoskodnunk, hogy eziek a felaprózódó birtokok szervesen kerüljenek bele a mi gazdasági életünkbe és megteremtődjék az összes rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával az a finanszírozás, amely a nemzeti gondolatnak megfelel, hogy a magyar agrártársadaloim erejét fokozza. En soha nem tartoztam azok közé, akik a felelősségtől való félelmet ismerték volna, még kevésbbé ismertem el a felelősségnélküliséget. Amikor ezeket mondóin, .akkor határozott elgondolások alapján állok» onert egésa társadalmi, gazdasági és pénzügyi életünknek ebben az irányban vialó megorganizálása — és hiszem, hogy ez megtörténhetik — kiválthatja azokat az eredményeket, amely éket ezen a téren várnunk lehet. A t. miniszterelnök úr hatalmas földmívelósügyi miniszteri beszédében valami megütötte a fülemet: pozitív gazdasági politikát hirdetett és ezt a tételét — nagyon helyesen — szembeállította a költségvetéssel. Ez alatt azt értette, hogy minél kevesebb állami pénzerő felhasználásával minél több eredményt érjünk el más erők latbavetésével gazdasági téren. Földet úgy is lehet nyerni, t. Ház, hogy a föld termelékenységét fokozzuk. Ezen a téren reánk még hatalmas feladatok várnak. Nem akarok itt végigmenni mindazokon a hibaforrásokon, amelyek a mi agrártermelésünkben még ma is jelentkeznekEngemn megfogott ^ egy adat. amelyet a mezőgazdasági kiállításon láttam. A mi istállótrágyatermelésünk 250,000.000 pengő értékű és ebből 149,000.000 pengő értékű az oktalan kezelés folytán elvész. Az Isten szerelmére, ^tudjuk 'mi azt, hogy ez mennyivel többszörös érték elvesztését jelenti 1 Es tudjuk mi azt, — vegyünk példát a külföldtől, akár Németországtól, akár Ausztriától, akár más államok hosszú sorozatától — hogy tudással és munkával mit lehet elérni az életben? Ha mi mindig azt mondjuk, hogy egy heroikus korszak időszakát éljük, akkor tanuljuk átvinni a magyar társadalomiban a munka heroizmusát! Mithosz ez, amely feltétlenül előbbre fogja vinni a nemzetet az egész vonalon. Éppen ezért ismét egy tételt említek, (Rupert Rezső: Dolgoznának szegények, de nincsen alkalmuk! Ki kell menmiök Németországiba!) méig pedig azt, hogy mennyit tárgyalunk mi a tagosításról. Hihetetlenül fontos kérdés ez. _'_' ., Én egy gondolatot akarok itt is felvetni. Ha igaz az, — pedig meggyőződtem róla nem

: csak az itthoni adatokból, hanem külföldi adatokat is használtam fel errenézve — hogy a tagosítás 20%-kai több terméseredményt és teljesítményt ad, akkor ezt a kérdést tegyük állandó gazdasági kérdéssé. Ha az állam nagy áldozatokat hoz az altruista intézmények felé, de a pénzintézetekkel összefogva is» meglévén a jövedelmezőség, kell megoldani ezt a kérdést, akkor megint hatalmas lépésekkel visszük előre az orsizágot. T. Ház Én azt hiszem, az egész, magyar közvélemény ritka megnyugvással látja a kormánynak azt a politikáját, amellyel az egész népesség és ebben a népesség gerincét képező