Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

184 Az országgyűlés képviselőházának ségi választásokba és azt kívánja, hogy a kormánypárt szolnoki elnöke, aki végigcsinálta a korteskedéseket a választás előtt, legyen a választási elnök és végigvezesse magát a választást is hatalmi eszközökkel. Ez sem elszigetelt jelenség azonban, mert hiszen tudjuk, hogy az országban mindenütt vannak a választásnak kipróbált hősei, akik a választási visszaélések egész garnitúráját ismerik és akik a községi vagy törvényhatósági választásokat az országos választások minta; jára egyformán tökéletesen el tudják végezni (Dinnyés Lajos: Specialisták!) és megszégyenítő mozgékonysággal és fürgeséggel tudnak a parancsoknak engedelmeskedni. (Zaj.) A módszer lényegében teljesen egy, legfeljebb a fogásai mások, aszerint, amint egészen primitív választóközönseggel, vagy pedig valamivel tanultabb és a törvényt jobban ismerő yálasztóközönséggel állanak szemben. Egész skála van a legdurvább erőszak és a legraffináltabb csalafintaság között, &mely a választási visszaélések módozatait tartalmazza. Már a választások kitűzésénél megkezdődik a pakli. Hiába jár le a képviselőtestület mandátuma decemberben, még januárban és februárbaní is együtt ül a képviselőtestület. A választóközönség közben felkészül a választásokra. Kifárasztják azonban a közönséget először azzal, hogy a választás terminusát nem tűzik ki s amikor azután nagynehezen mégis kitűzik, egyes választópolgárok azt mondják, hogy ez nem a mi dolgunk, a hatóság dolga, minek avatkozzunk mi bele, csak kellemetlenségünk van abból, hogy jogainkat gyakoroljuk. Ha mégis elkövetkezik a választás terminusa, akkor csodálatos módon még egyszer el szokták halasztani a választást s utána bekövetkezik az az eset, hogy a következő időpontra kitűzött választásnál esetleg csak 10—20 ember jelenlétében tartják meg a választást. Ez nem elszigetelt jelenség. Itt van a kezemben, egy másik törvényhatóság kisgyűlé

: sének a határozata, amely egyetlen községi választással kapcsolatban a következő törvénytelenségeket állapítja meg. (Felkiáltások jobbfelől: Hol?) Az nem fontos, egy másik törvényhatóságnál! történt.| Szívesen leteszem az iratot a Ház asztalára. (Felkiáltások jobbfelől: Mondja meg, hol történt!) A zalavármegyei törvényhatóság kisgyűlésén. A kisgyűlés azonban itt feltartóztatta a dolgot... (Folytonos zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Meizler Károly: A kisgyűlés megállapítja azt, hogy nem 72 órával, sőt még nem is 24 órával előbb volt kihirdetve a választás; megállapítja a kisgyűlés, hogy a községi választáson a választók közül mindössze heten jelentek meg, mert senki sem tudta, csak a koma és a sógor, hogy választás lesz, ezek választottak és megválasztották önmagukat; megállapítja ezenkívül a kisgyűlés, hogy nem is a főszolgabíró, hanem maga a községi elöljáróság tűzte ki a választás időpontját. (Dinnyés Lajos: Ez a biztos választás!) Kezdődik azután a szavazás. A törvény a szavazás kezdetét reggel 9 órában írja elő. Az óvatos ellenzéki szavazó azonban, aki már tudja, hogy miképpen szokták ezt csinálni, szeretné fél 9-kor megszállani a termet, ellenben a helyzet úgy áll, amint előttem szólott Tauffer Gábor képviselőtársam mondotta, hogy a már előzőleg oda bevezényelt tömeg megtelik iï#. ülése 1937 június E-án, szerdán. tötte a termet s megszállva tartja a helyiséget. (Boczonádi Szabó Imre: Heten voltak, hogyan tölthették meg? — Derültség a jobboldalon.) Most Szolnokról van szó. A helyzet tehát az, hogy fél 9 órakor a terem meg van telve úgy, hogy a választók csak nehezen tudnak bemenni és ha be tudnak menni, akkor egy nagy hangorkán keletkezik, mert akkor kiáltják ki, hogy kik legyenek a bizalmiak. Ez a jobbik eset, ha így játszódik le a dolog. A gyakoribb eset azonban az, hogy egyszerűen elállják a választási terem ajtaját s senkit sem engednek be az ellenzékiek közül. Lévén a helyiségnek azonban egy hátsó bejárata is, azon bemegy az elnök és bemennek a már előzőleg tegnap esti határozat alapján kinevezett bizalmiak. Megkezdődik a szavazás — az ellenzék az ajtó előtt várakozik, — s mire rákerülne a sor, akkorra kijelentik, hogy már régen megtörtént a szavazás és ők már elkéstek. (Boczonádi Szabó Imre: Hol volt ez? — Mózes Sándor: Szomorú dolog ez!) Szolnokon már disztingváltabb módon történt a dolog és tényleg kiáltani lehetett a bizalmiak nevét. A baj azonban ott van, hogy a választási elnöknek rendszerint egészen kifinomult hallása van és kizárólag csak a kormánypárti bizalmiak nevét hallja meg, Ez a rendszer. (Zaj. — Reibel Mihály: Szomorú dolgok ezek, pedig becsületesen is meg lehetne csinálni. — Tauffer Gábor: A magyar alkotmány meghamisítása!) Zalában történt, hogy az elnök kinevezett négy olyan bizalmit, akik közül egyik sem volt jelen, holott a törvény előírja, hogy jelen kellett volna lenniök. (Propper Sándor: így csinálták 1919-ben is. — Bcezonádi Szabó Imre: Hát 1919-ben hogy csinálták? — Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ugyanígy! — Propper Sándor: Boczonádi szakértő! Pestszentlőrincen is így csinálta. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (MaIasits Géza: Ilyen maguknál az alkotmányos szabadság! — Györki Imre: Boczonádi az 1919-es módszer szerinit csinálta! — Malasits Géza: A módszer 1919-es! — Zaj ) Meizler Károly: Megtörtént az is, hogy bizalmiak odahaza ágyban feküdtek, aludtak, amikor felkeltették őket azzal, hogy menjenek a szavazáshoz. Ugyanakkor pedig az ellenzék emibereit, akik jelen voltak a szavazásnál, az elnök mellőzte. Akárhányszor elkésve jönnek az értesítések az elnök számára, hogy kiket jelöljön ki, gyakran levélben közlik ezt az utolsó pillanatban, és akkor ott a választóközönség jelenlétében levélből olvassák fel az elnökök, hogy kik a bizalmiférfiak. Igaz, hogy Szolnokon és másutt is azt mondhatják, hogy a törvény nem ismer pártokat. Tudom, hogy válaszában a miniszter úr is azt fogja mondani, hogy a törvény nem ismer pártokat s csak szavazók vannak, a hiba azonban ott van, hogy az elnök igenis ismer pártokat. Felmutathatnék egy iratot, amelyet dr. Kiss Ernő választási elnök állított ki a független városi párt megbízottainak számára. Leteszem ezt a Ház asztalára. Ebben az elnök elismeri azt, hogy a független városi párt megbízottai számára bizonyítványt állított ki. (Mozgás és zaj u jobboldalon. — vitéz Sebestyén Kálmán közbeszól.) T. képviselőtársam a vármegyei választásokat összetéveszti a községi választásokkal, pedig két különböző törvény vonatkozik rájuk. (Dulin Jenő: Az a különbség közöttük, ami az induktor és a konduktor között. — Derültség balfelől.) Azonkívül a választási elnök az egész