Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

Az országgyűlés képviseiôhâzûnak 2 választási kortéziát, mint a kormánypárt elnöke csinálta végig. Annak ellenére, Jaogy ebből kifolyólag is tudhatta, hogy politikai pártok vannak, sehol egyetlen ellenzéki .bizalmiférfit nem nevezett ki, hanem kizárólag csak kormánypárti akkat. A választási elnök mindig tudják azt, hogy pártok vannak, hiszen a pártok szervezetei ma már a törvényhatóságok egész területét behálózzák. Ez természetes is, hiszen a «községi választók csak az országos pártnál tudnak védelmet találni. Ennek ellenére állandóan megismétlődő jelenség az, hogy a fellebbezéseknél azzal érvelnek, s azokat azzal utasítják el, hogy a politikai pártok részéről történő fellebbezésnek politikai háttere van, pedig a községi képviseltőtesitület tagjai megválasztásánál minden politikának távol kell maradnia. Ezt a mondatot egy másik határozatból veszem, ami ismét élénk bizonysága annak, hogy mennyire dühöng ezen határozatok meghozóiban a hipokrízis, a nagyképűség. A törvény azt is elrendeli, (hogy az urnákat le kell pecsételni. Tudjuk jól a községi választásokból, hogy sok helyen még urnák sincsenek, hanem a községi jegyző íróasztala az urna, amely ki van bélelve. JSTem általánosítok, mert nagyon sok helyen tisztességesen csinálják, (vitéz Sebestyén Kálmán közbeszól.) de tudok konkrét esetet mondani, t. képviselőtársam, amikor duplafenekű, volt a fiók (Elénk ellenmondások a jobboldalon.) és előre elhelyezett szavazólapok voltak a fiókban. Tisztelettel kérek 10 perc meghosszabbítást. {Felkiáltások a jobboldalon: Nem adjuk meg!) Elnök: A képviselő úr 10 perc meghoszszablbítást kért. Kérdem, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen! — Nem!) Méltóztassanak azok, akik a meghosszabbításhoz hozzájárulnak, felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség nem^ járult hozzá. (Propper Sándor: Számlálást kérünk!) Kérem azokat a képviselő uraikat, akik a meghosszabbításhoz nem járulnak hozzá, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. — Felkiáltások a báloldalon: Kisebbség! — Dulin Jenő: Jegyző úr, tessék megszámlálni!) Többség. Kérem a képviselő urat, méltóztassék befejezni. (Dinnyés Lajos: Itt volt a többség! Akkor ne tessék számoltatni, ne adja meg és kész! Többség volt!) Kérem a jegyző urat, hogy azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbításhoz hozzájárulnak, méltóztassék megszámlálni. (Györki Imre: Az előbb többség volt! — Mózes Sándor: Igazságos dologról van itt szó! — Meizler Károly: Ez a békés atmoszféra? Tudomásul vesszük!) Szeder János jegyző (megszámlálja a képviselőket): 28! Elnök: Kérem most azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbításhoz nein járulnak hozzá, méltóztassanak felállani. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a képviselő urakat megszámlálni. Szeder János jegyző ("megszámlálja a képviselőket): 22! Elnök: A többség f a meghosszabbításhoz hozzájárult. Méltóztassék folytatni. {Elénk éljenzés és taps a baloldalon.) Meizler Károly: T. Ház! A törvény előírja, hogy a szavazatok Összeszámlálásának nyilvánosan kell történnie. Szolnokon az történt, hogy az egyik szavazókörben (Zaj. Halljuk! Halljuk!) az elnök elvonult a bizalmiak nélkül a választási bizottság négy tagjával, lezárták > 23. ülése Í937 június 2-án, szerdán. Í85 az ajtókat és lezárt ajtók mögött olvasták öszsze az eredményt, s csak az eredményt hirdették ki, azután nyitották ki az ajtót. T. Ház! Az országgyűlési választásoknál megszoktuk azt, hogy halottak és távollévők szavaznak, a községi választásoknál ezt nem szoktuk meg. Szolnokon az történt, hogy azokat a vasutasokat, akik nem voltak szolnokiak, de a szolnoki pályaudvaron pihentek a vasúti kaszárnyában, felvonultatták, leszavaztattak, pedig nem volt választójoguk. Kétségtelen, hogy a törvény régi, most ünnepli meg 50 éves jubileumát. Nem az a baj azonban, hogy a törvény régi, hanem az, hogy •a politikai gonoszság még régebbi; 50 éves kitaposott, kijárt útján csinálják ugyanazokat a választási visszaéléseket. Azt mondják, hogy a törvény magyarázható így és magyarázható úgy. Ez nem igaz, a törvény csak egyféleképpen magyarázható, tisztességesen és becsületesen. A polgár, aki három éven keresztül más joghoz inem

; jut, mint a szavazati jogához, ezzel az egy jogával igenis élni kíván, de aki csak szánt és vet, aki iparos és dolgozik a műhelyében, az nem tudhatja, hogy a közigazgatási bíróság döntése mi lesz a jelen esetben és nem arra kíváncsi, hanem tisztességesen és becsületesen akar választani. T. Ház! Ma délelőtt az autonómiák szükségességéről hallottunk Ernszt Sándor képviselőtársunktól, aki beszélt arról, hpgy milyen nagy jelentősége van az autonómiáknak az ország életében. Azt is mondotta, hogy hiba volt az, hogy centralizálni kezdtük az autonómiákat. Azt mondom erre, hogy ez a kisebbik baj;

t a nagyobbik baj az, hogy maguk az autonómiák nem egészségesek, magukban az autonómiákban nincs meg az a vitalitás,amelynek meg kellene lennie, éppen azért, mert az ellenőrzés nem megfelelő. Az autonómiáknál fontos, hogy legyen (helyes ügyvitel és meglegyen a végrehajtásnak a megfelelő ellenőrzése., Éppen ez az ellenőrzés hiányzik azonban az autonómia részéről, már pedig az autonómia ellenőrzése az igazi, hiszen, ha az autonómia szeme mindent lát, akkor »nem lehet ellopni a léniát«. A felső revízió nem lát toindent, az nem látja,hogy a számlák és nyugták valódiak-e, de az autonómia látja. i (Az elnöki széket Tahy László foglalja el.) T. Ház! legutóbb is láttuk, hogyan folyik a városokban az ellenőrzés, hiszen ott volt a székesfehérvári, a (miskolci és végül a szolnoki eset. Kérdem, miért nem tudják teljesíteni kötelességüket az autonómiák a pénzügyi ellenőrzés terén, amiíkor ezzel az adózó polgárok jogait csorbítják meg? Azért neun, mert nem volt bizalmi emberük a községi képviselőtestületben éis a törvényihatósági bizottságokban, akik a megfelelő ellenőrzést gyakorolhatták volna. T. Ház! Ugyanezt látjuk a községeikben. Amiíkor tavaly a belügyi tárca költségvetésénél itt a Házban szóvátettem ezt a kérdést, egy nap híranyagából előhoztam azt, hogy 12 helyen sikkasztotta, tékozolta és tüntette el az elöljáróság a közpénzeket. Megindultak akkor a fegyelmi eljárások s ugyanakkor az öngyilkosságok sorozata következett ibe, kétségtelen bizonyítékát produkálva annak, hogy az autonómiák részéről az ellenőrzés nem tökéletes. Miétrt nem tökéletes? Azért, mert azokat az embereket, akik belelátnának az autonómiák 25*