Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

8 Az országgyűlés képviselőházának kentésének keresztülvitele pedig a mai viszo- j nyok mellett lehetetlen. Hiába jelentik be egyes mezőgazdasági üzemek változását a községi elöljáróságoknál, hosszú idők, évek múlnak el, j míg az a kataszterben valóban keresztülvihető, j tehát az a statisztikai adat, amelyet erre vo­natkozólag az esetleg kidolgozandó törvény­javaslatnál a miniszter úr felhasználni fog, fi­gyelmeztetem, hogy téves, mert sokkal több, legalább 400—420.000 katasztrális hold szőlő­területtel kell számolnia. A magam részéről nagy általánosságban elfogadom azokat a koncepciókat és azokat a kibontakozási terveket, amelyeket a magyar szőlősgazdák egyesülete dolgozott fel egy me­morandumában, amelyekben különböző terve­ket vetett fel. Ilyen elsősorban a borfogyasz­tási adó kérdésének rendezése. A borfogyasz­tási adó a legigazságtalanabb adónem, mert semmi tekintetben nem alkalmazkodik az adó­tárgy értékéhez. Egyforma magas akár 10 fil­léres, akár 80 filléres borról van szó. Ugyan­csak bátor vagyok felhívni az igen t. kormái-iy figyelmét arra a módra, ahogyan végrehajt­ják. A legutóbbi megyei közgyűlésen is szóvá­tettem ezt, mert hittem és reméltem, hogy a községek háztartását illetőleg ebben a tekintet­ben lehet valamire menni. Megtörténik a községben a kiegyezés: az átalány ozás. Az átalányozás ellenére, amidőn az ilyen gazda abban a hitben és reményben van, hogy az átalány ozás révén mindenféle vexatúnától meg fog szabadulni, a kiegyezés után is ki van téve állandó zaklatásnak, ál­landó készletfelvételnek, mert a központi ható­ság azt mondja, hogy neki szüksége van arra, bogy a községek háztartásában a borfogyasz­tási adót minél jobban kimunkálják. Ez egy újabb metódus. (Zaj.) Ezenfelül a saját tapasztalatomból hozok fel valamit abból az időből, amikoir annak­idején még nem mint ellenzéki képviselő, tagja voltam az adófelszólamilási bizottságnak. (Ba­ross Endre: Voltál te kormánypárti is!) Amióta ellenzéki vagyok, nem vagyok tagja. (Farkasfalvi Farkas Gém: Mindenesetre érde­kes!) Abban az időben, amikor még tagja vol­tam ennek a bizottságnak, a következőket ta- | pasztaltam ott. Egy középbirtokos 500 ka- i tasztrális holdjánál a jövedelmiadót ka­tasztrális holdanként egy mázsa búzában álla­pították meg. Ez volt az alap — helyesen — és az illető ezt el is fogajdta. Ugyanakkor, egy 16—18 katasztrális holdnyi szőlőbirtokkal ren­delkező özvegyasszony jövedelmiadó elleni fel­lebbezését tárgyalva, megállapíthattuk azt, hogy, ezt a 18 katasztrális hold szőlőt, melynek tulajdonosa semmi mással nem rendelkezett,, ugyanolyan jövedelmiadóval sújtották, mint az 500 katasztrális hold szántóföldet. (Czirják An­tal: Ez gyönyörű!) Ez így van, ki tudnám mu­tatni. Felvették, hogy mennyi bor termett (Gr. Sigray Antal: Összegszerüleg!) — összeg­szerüleg — felvették, hogy egy holdon átlag mennyi termett, így a 18 holdon termett 3—400 hektoliter bor, à 21 fillérjével kitesz eny­nyit és ennyit, ebből engedtek levonni, ha jól emlékszem, 150—160 pengőt rezsiköltség címén és a fennmaradó összeg képezte az adókivetés alapját. (Horváth Zoltán: Abszurdum!) Sajnos, nem tudom mindezeket a dolgokat itt előadni, csak annyit jelentek ki, hogy tel­jesen akceptálom a Szőlősgazdák Egyesülete által felhozott indokokat. {Horváth Zoltán: Hallod, Baross!) A borkérdés megoldásához tartozik a pin­cehálózat kiépítése, a hordóállománynak meg­felelő időben való biztosítása, az exportlehető­221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. s égek előmozdítása, a tárolás, amelyre az új törvény lehetőséget nyújt. Azt hiszem, hogy ha a kormánynak mindezen szempontok figye­lembevételével valóban lehetséges lesz ezeket a törvényjavaslatokat együttesen letárgyaltatni, úgy közmegnyugvásra fog ez a kérdés rendez­tetni, nem véglegesen megoldatni, mert végle­ges megoldás semmi tekintetben nem lehetsé­ges, de legalább közmegnyugvásra rendeztetni s akkor az a sok ígéret, amelynek most már 17 év óta állandóan tanúi vagyunk, végre meg­oldást nyerve, a probléma nyugvópontra fog jutni. Még egy kérdést vagyok bátor az igen t. miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani. A víz­ügyi politikáról szólva, voltam bátor már ta­valy felhozni a Siónak a tolnamegyei részen való hajózhatóvá tételét. Erre vonatkozólag a földművelésügyi miniszter úr annakidején azt a választ adta, hogy erre megfelelő fedezetet nem tud előteremteni a költségvetésben. En­nek a kérdésnek a magunk részéről való állan­dóan szőnyegentartása feltétlenül szükséges a csak arra kérjük az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy ennek a tervnek kidolgo­zása képezze gondoskodása tárgyát és ha megfelelő fedezet lesz reá, úgy ebben a tekin­tetben mielőbb intézkedés történjék. Ezzel kapcsolatban vagyok bátor felhívni az igen t. miniszter úr figyelmét egy súlyos anomáliára, amely az idén tavasszal is bekö­vetkezett, amelyre vonatkozólag éppen Tolna vármegye egyik legutóbbi közgyűlésén indít­ványt terjesztett elő Apponyi gróf, a közgyű­lés el is fogadta és ebben a tárgyban fel is írtunk a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Ez a felirat az idei tavasszal is bekövetkezett sú­lyos vízkárosodást tárgyalta. Ebben a kérdés­ben a Sió-menti gazdaságoknak és a balatoni villáknak, hogy úgy mondjam, a harcáról van szó. Hiábavaló volt a vármegye alispánjának minden vészkiáltása, távirati kérése, amelyet a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett, hogy méltóztassék a balatoni kikötőt elzáratni, hogy ez a Balaton felesleges vizét ne zúdítsa reá a gazdák ezer és tízezer holdjaira. Hiába­való volt minden segélykérés, a földmívelés­ügyi miniszter úr ezt a kérdést a balatoni ki­kötő felügyelőhatóságára bízván, az egysze­rűen akként intézkedett, hogy a vizet kien­gedte, rázúdította a földekre, s úgy tudom, Uzd községtől kezdve egészen le ^a Dunáig, sokezer katasztrális hold került víz alá. Ezzel kapcsolatban az én véleményem az, hogy itt két hatóságnak összeütközéséről vagy hatásköri dolgáról lévén szó, mindaddig,, amíg a Sió zsilipjének kezelése a balatoni kikötők felügyelőhatóságához tartozik és nem a kul­túrmérnökséghez, ebben a kérdésben tervsze­rűen, az igényeknek és az időjárási viszonyok­nak megfelelően intézkedni nem lesz lehet­séges. Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni! Klein Antal: Akkor majd a részletes tár­gyalás során, amennyiben módom nyílik rá, bátor leszek a Sióval kapcsolatos erre vonat­kozó előterjesztésemet megtenni. Ugyancsak a második agrárpolitikai célkitűzésre vonatkozó­lag» midőn a földmívelésügyi miniszter úr a szociális igények kielégítésére . vonatkozólag tesz célzást, azt a kérelmet terjesztem elő, hogy a földmívelésügyi miniszter úr méltóz­tatnék a mezőgazdasági kamaráknak bizonyos jogkört biztosítani. Elnök: Méltóztassék befejezni a beszédét. Klein Antal: Ennélfogva ezeket a kérdé­seket majd a részletes vita során leszek bátor

Next

/
Thumbnails
Contents