Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-223
176 Az országgyűlés képviselőházénak kívánatos, nemcsak ennél a 18 'községnél, hanem általában az ország összes határánál annál is inkább, mivel 1900 előtt minden 15 évben megismétlődött a 'kataszteri mérés és azóta több, mint 30 év eltelt, de nem történt újabb mérés. Emiatt kellemetlenségek vannak, vázrajzilag nincsenek különítve a fölrbirtoktóL. adóztatási téren is sok a peresítés és előfordul, hogy valamelyik közös birtoknak egyrészét adóhátralékba elárverezik és lefoglalják, holott a másik birtokosnak adósságait rendezik vele. Ezért tisztelettel előterjesztek egy határozati javaslatot, amely a következőképpen szól (Olvassa)'- »Tisztelettel javaslom, az állam költségére utasítsa a képviselőház a kormányt, hogy az új kataszteri mérést a földbirtokokra országszerte általában rendelje el.« (Elénk helyeslés.) Kern a kataszteri becslést, hanem a kataszteri mérést, mert ez egészen más dolog. (Tovább olvassa): »1900. év előtt a kataszteri mérést minden 15 évben megismételték, mert ezt az örökösödési parcellázás úgy kívánta. Ez a kataszteri mérés az Alföldön az 1915. évben vált volna esedékessé, de a háború alatt ez elmaradt. Es még azóta is. Tekintettel arra, hogy több, mint 30 éve annak, hogy hivatalos kataszteri mérés nem volt s azóta különösen a kisbirtokokban nagy változások történtek, ami igen kellemetlen adóztatási és egyéb szempontokból is, hogy a földbirtokaik vázrajzilag különítve nincsenek, azért tisztelettel kérem javaslatom elfogadását és a földbirtokok új kataszteri mérésének államilag való elrendelését.« A pénzügyminiszteri tárcánál a f felsorolt néhány adatot kívántam a miniszter úr figyelmébe ajánlani. T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úr személye iránt bizalommal vagyunk és intézkedéseivel, igyekezetével meg vagyunk sok esetben elégedve. Vannak ellenben olyan dolgok, amelyeket rendezni kellene. Tekintettel arra, hogy a költségvetés szerintem újabb nagy terheket jelent az adófizető polgárokra nézve, mivel ebben a költségvetésben újból nagyobb költségek vannak beállítva a múlt éviihez képest, ezért a pénzügyi tárca költségvetését nincs módomban elfogadni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Van még valaki szólásra feliratkozva 1 ? Szeder János jegyző: Mózes Sándor! Elnök: Mózes Sándor képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: T. Ház! A közönség körében nagy az elégedetlenség azért, mert a gazdavédelmi: rendelet hatálya 1937. október vóffével lejár és imiindezádeig sem m iféle intézkedés' nem történt abban a tekintetben, hogy a rendelet hatálya meghosszaíbibíttassék. Ezért tiszteletté] kérem a mélyen f. miniszter urat, méltóztassék megnyugtató kijelentést tenni abban az irányban, Tiogy mi fqg történni a védett gazdákkal: meghosszabbíttatik-e a gazdavédelmi rendelet hatálya, vagy pedig! miás intézkedések fognak történni abból a. eéllból, hogy a védett gazdák, akiknek szánnia igen jelentékeny, ne legyenek kitéve a hitelezők árverezésének? A .gazdavédelmi rendeletekkel kapcsolatban amúgyís igén számos visszásság állott eTo már a káfaszferi tiszta jövedelmekből kifolyólag is. mert míg a Tiszántúlon a szántóföldi művelés alatt álló ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme igen magasra volt értékelve és igen gyakran 223. ülése 1937 június 2-án, szerdán. 1 előfordult, a 36 koronás tiszta jövedelmi értékelés is, addig a Duna-Tisza közén homokos területeken, a kataszteri tiszta jövedelmek igen alacsonyba voltak felvéve. Előfordult/hoigy homokos területeken, amelyeket idővel másfajta művelés alá, gyümölcskerti vagy szőlőművelés alá vettek, a kataszteri tiszta jövedelem értékelése a régi alapon maradt meg és ennek alapján adták megi a gazdáknak a védettséget. Ezeknek a visszásságoknak a következtében előállott az a helyzet, Ihogy tmíg például az egyik gazdának/a védettség elnyerése után a 36 koronás kataszteri tiszta jövedelem figyelembevételével 1440 pengős adósság maradt meg egy holdnyi ingatlanán, addig a másik gazdának — akinél véletlenségből nem értékelték át a kataszeri tiszta jövedelmet, az 7 új »becslést nem vezettek át, — 2 koronás kataszteri tiszta jövedelem mellett, 80 pengő adósság maradt egy holdnyi ingatlanán. Az is előfordult, hogy a gazdák egy része, szanálni akarván magát, ingatlanának egy bizonyos részét eladta. így például egy 30 holdas gazda azért, ihogy mentesüljön 7500 pengős adósságától, 10 hold szőlőt eladott 7500 pengőért éppen akkor, amikor a gazdavédelmi rendeletek életbeléptek. A kazdavédelmi rendeletek következtében a vevőnek mindössze 1500 pengő adóssága maradt fenn, a többit az állam átvállalta; ellenben a 6000 pengő adósság megmaradt a 20 holdas gazda birtokán és minthogy ez a gazda homokját szőlővel ültette be és nem tudta megfizetni időközben a kamatokat, ennek következtében ma árverés előtt áll. Ezeknek a visszásságoknak a megszüntetése érdekében feltétlenül megfelelő intézkedéseket kellene hozni. Nagyon sok a panasz aoban a tekintetben is, Ihogy a 16.200/1933. számú erazdavédelmi rendelet 13. §-& alaplián különféleképpen mondhatják ki a bíróságok, hogy mely ingóságok esnek végrehajtási korlátozás alá. A rendelet nevezetesen _ azt mondja, hogy vagy a végrehajtás alapját képező ítéletben, vagy a végrehajtást elrendelő végzésben vagy külön végzésben mondják ki azt, hogy mely ingóságok esnek végrehajtási korlátozások alá. Jjogi szempontból külön elbírálás alá esnek a végzések és külön elbírálás alá esik az, ha ítéletben rendelkezett a bíróság. Ha végzésben mondta ki a (bíróság, hogy az ingóságok végrehajtási korlátozás alá esnek, abban az esetben az adósvédelmi rendeletben engedélyezett esryfokú felfolyamodásnak van helve a végzés ellen; míg ha ítéletben határoz a bíróság afelől, hölgy az ingóságok az adós védelmi rendel •kéziesek alá esnek, akkor felebhezésnek nincsen nelye. Mindenesetre addig is, amíar végleges intézkedések történnek az adósvédelmi rendeletekkel kapcsolatban, tisztelettel kérem a mélyen t. pénzügyminiszter urait, hogy méltóztassék ezt a kérdést az igazságügvminiszter úrral egyetemben olyanformán rendezni, hogv abban az esetben is engedélyeztessék az egyfokú felebbezés, ha a hatóság ítéletben mondotta ki, I hogy melv ingóságok esnek végrehajtási korj látozás alá. Igen nagy sérelme a gazdaközönségnek az j is, hogy a vidéki hitelszövetkezetek, amelyek ! az Országos Központi Hitelszövetkezet körébe | tartoznak, a védettséggel kapcsolatos követeléi seiket állandóan átengedményezik az Országos I Központi Hitelszövetkezetre, amelyre vonatkozólag tudvalevőleg előnyös törvényes ren-
