Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

Az országgyűlés képviselőházának 223. ülése 1937 június 2-án, szerdán. 177 delkezések állanak fenn. Ebben az esetben az adós elesik attól a védekezési lehetőségtől, amely rendelkezésére állana akkor, hogyha vidéki hitelszövetkezetek érvényesítenék követelésüket adósukkal szemben, vagy pedig kérnék a védett adóssal szemben a védettség megszüntetését. Az Országos Központi Hitelszövetkezet ugyanis a rávonatkozó előnyös törvényes rendelkezéseknél fogva váltó, vagy pedig könyvkivonat alapján abban a helyzetben van, hegy mindjárt a végrehajtás elrendelését kérheti, í^y mindjárt a költségeket is megítélheti a bíróság, miig abban az esetben, ha a vidéki hitelszövetkezetek perelnek, vagy kérnék a védettség megszüntetését, az adós feltétlenül védekezhetne és legalább a költségek megfizetése alól mentesülhetne. A vidéki hitelszövetkezetek nem állnak olyan képzett 'tisztviselők vezetése alatt, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet. Ott egyszerű földmíves emberek is rendelkeznek ilyen ügyekben, akik jogi tekintetben sokszor nincsenek tisztában ezekkel a kérdésekkel. Azt kérném tehát, hogyha mégis fenntartják azt a rendszert, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetre engedményezik követeléseiket, akkor a követelés tartsa meg eredeti jellegét, vagyis az ilyen követelés ne essen az Országos Központi Hitelszövetkezetre vonatkozó előnyös törvényes rendelkezések hatálya alá. Nagyon sokszor előfordul a vidéken,_ hogy ha a szegény emberek nem tudják ebadójukat a törvényes teljesítési idő alatt megfizetni, akkor kihágási eljárást indítanak ellenük. Nagyon jól tudjuk, hogy olyan szomorú helyzetben van a falusi lakosság, hogy még a legfontosabb közszükségleti cikkeket sem tudja megfizetni r és ezért gyakran előfordul, hogy ezek a szegény emberek a kihágási eljárás során kiszabott pénzbüntetéseket sem tudják megfizetni. Ha pedig nem fizetik meg, akkor ezt átváltoztatják szabadságvesztés büntetéssé és sok esetben végre is hajtják. E célból szükségesnek tartanám egy 1893-ból származó rendelkezés megváltoztatását. Ki kellene mondani azt, hogy ezt a pénzbüntetést nem lehet átváltoztatni, mert teljesen méltánytalan az, hogy ezeket az embereket ilyen kis bírságok meg nem fizetése esetén szabadságvesztés büntetéssel sújtsák. Meg akarok még emlékezni az ipari és mezőgazdasági szesszgyárakkal szemben gyakorolt különböző elbánásról is. Teljesen igazságtalan eljárás az, hogy addig, amíg a nagy tőkével rendelkező ipari szeszgyárak a szeszfogyasztási adót utólag fizethetik, addig a kis tőkével rendelkező vidéki központi szeszfőzdék és kisüstök előzetesen tartoznak r szesztermékeik után az adót megfizetni. Feltétlenül szükség volna tehát olyan rendelkezésre, amelynek alapián a vidéki szeszfőző szövetkezeteknek és kisüstöknek a szeszfogyasztási adót csak utólag a szesz kitermelése, illetőleg eladása után kellene megfizetniök. A vidéki központi szeszfőzdék és kisüstök tudvalevőleg csak 55 fokos szeszt szoktak termelni, de némelykor meg van engedve részükre magasabb, 93 fokos szesz kifőzése is. Elő szokott azonban fordulni, hogy az ilyen vidéki szeszfőző szövetkezetek magasabbfokú szeszt főznek és ha erre a pénzügyi hatóságok rájönnek, jövedéki kihágást indítanak ellenük. A fennálló jogszabályok szerint jövedéki kihágást csak az követhet el, aki a kincstárt szándékosan megkárosítja. A vidéki szeszfőző szövetkezetek tudvalevőleg előre fizetik a szesztermelési adót és ezért akkor sem követhetnek el jövedéki kihágást, ha magasabbfokú szeszt főznek ki. Ezt a sérelmes rendelkezést a vidéki szeszfőzdék és kisüstök érdekében feltétlenül meg kell változtatni és nekik is meg kell adni azt a kedvezményt, hogy a szesztermelési adót utólag az értékesítés után fizethessék. Minthogy a szeszfőzdékkel kapcsolatois rendelkezések szaros Összefüggésben voltak a borértékesítés kérdésével is. és mivel a pénzügyi kormány nem teszi meg azokat a sürgős intézkedéseket, amelyeket eJbben a tekintetben feltétlenül (meg kellen© valósítani a termelorétegek érdekben, azért a icímet nem fogadam el. Elnök: Van-e még valaki szólásra feliratkozva'? Szeder János jegyző: Senki sincs feliratkozva. •••'•" • • f ! Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a pénzügyi tárca költségvetését, vele kapcsolatban a IV., V., VI., XXVI. és XXVII. költségvetési fejezeteket általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadnia (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a pénzügyi tarda költségvetését, es a vele kapcsolatos költségvetési fejezeteket 'általánolss ágiban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Az általános vita során Csoór Lajos képviselő úr, egy határozati javaslatot nyújtott be. azt a házszabályok 165. §na alapján szavazás alá nem bocsátom. tJigyanosák határozati javaslatot nyújtott be Lázár Imre képviselő úr. Kérdem, méltóztatnak-e ezt a határozati javaslatot magukévá tenni! (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a határoaati javaslatot elfogadják, (méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbségi. A Ház a határozati javaslatot elvetette. (Zaj. — Elnök csenget.) Zsindely Ferenc képviselő úr, mint a pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Zsindely Ferenc előadó: T. Ház! Van szerencsém benyújtani a pénzügyi bizottság jelentését az 1937/38. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jelentés klriyomatását, szétosztását, kérem továbbá a tárgyalásra a sürgősség kimondását. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyoimatja, s tagjai közt szétosztatja. Minthogy az előadó úr a jelentés tárgyalására nézve a sürgősség kimondását kérte, kérdem, méltóztatnak-e a sürgősséghez hozzájárulni (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondotta, T. Ház! Napirendi javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzzük ki a pénzügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalását és az 1937/38, évi állami költségvetésiről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslato mat elfogadni? (Igen.) Elfogadottnak jelentem ki. Következnek az interpellációk. Első Béldi képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, az interpelláció szövegének felolvasására. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz a tűzifa 24*