Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

174 Az országgyűlés képviselőházának vetkezett az a szomorú pillámat, a temető

1 pillanata, amikor az ©gesz pénzügyi kormányzat, s az egész kormányzat, mint egy rossz esernyő, összeklappolt, és mindazok az urak, akik minket előzőleg kinevettek, szép gyászmenetben elindultak, itthagytak minket panaszainkkal, mint sirató asszonyokat. Es köziben a bankokat e csukták. Az országnak tanulnia kell ebből, hogy itt mégegyszier ne lehessen folytatni azt a pénzügyi politikát, amelyet 1924-től 1931-ig folytattak. A magyar magángazdaságot élni kell hagyni. Nem lehetséges, hogy az az emiber, aki az 1931-es rettenetes idegsokkból valami módon kievickélt és kigyógyult, az a magángazdaság» amely valamilyen módon egy kis pénzhez, levegőhöz jutott, újból az 1931-es állapothoz közeledjék. (Fabinyi Tihamér pénzügyftniniszter közbeszól) T. miniszter úr, végtelenül sajnálom, de valakinek ezt ebben az általános banketthangulatban el kellett mondania és én vállalkoztam arra, hogy ezt el fogom mondani, mert nekünk figyelmeztetnük kell a miniszter urat, a pénzügyi hatóságokat, és -az egész kormányzati rendszert, hogy-: uraim, az adókivetések és az adóbehajtás terén tessék megállani, mert tönkremeigy a magángazdaság, vagy ha nem is megy tönkre, legalábbis ez a tempó, amely a imagángazdaságban az utóbbi években mutatkozott, meg fog szűnni, csökkenni fog, lennek következménye pedig az lesz, ihogy a magyar polgári társadalomban a munkanélküliség erősödni fog. Engedje meg a miniszter úr

% hogy még egy kérdésre hívjam fel figyelmét és ebben kérem' az egész képviselőház támogatását. A gazdaadósságra vonatkozó rendelettel kapcsolatban főként a vidéken szegény dolgozó kisiparosok és kiskereskedők pénzével maradtak adósok olyan emberek, akik a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatban ma birtokokat vesznek és mégsem lehet rajtuk egyetlen egy vasat sem behajtani. A magam részéről nem tartom erkölcsösnek, hogy azokon, akik megtartották a kispolgárok pénzét, nem tudják ezt a pénzt behajtani, ők pedig feleségük nevén, vagy más név alatt birtokokat vásárolnak és gazdaságilag jobb helyzetbe jutnak, (gr. Festetics Dot m on kos: Be kell csukni őket!) Tessék ezen változtatni. Az, aki maga gazdagszik, nem lehetséges, hogy megtartsa a dolgozó kisiparos és kiskereskedő pénzét. Kérem, méltóztassék elhinni, szeretettel és tehetsége iránti elismeréssel vagyunk a miniszter úrral szemben mi itt a Ház bololdalán is. Tudjuk, hogy a miniszter úr ebben az országban egy egészséges, jó pénzügyi politikát akar bevezetni, de kérjük a miniszter urat, fogja meg a gyeplőt saját magával szemben is, vigyázzon arra, hogy a költségvetés számoszlopai ne emelkedjenek, ne bízza el magát a pénzügyi közegei által vidékről és az ország fővárosából jelentett olyan híreknek következtében, amelyek úgy hangzanak, mintha itt gazdaságig téren nagy emelkedések állanának elő. Vigyázzon a miniszter úr arra, hogy az a magyar magángazdaság, amely 18 esztendő óta olyan keserves körülmények között él, állandóan az apály és dagály állapotában van, még egyszer katasztrófába ne kerüljön. A tárca költségvetését nem fogadom el. (Helyeslés bal felől.) Elnök: T. Ház! A tanácskozásra szánt idő a házszabályok 153.. §-a értelmében a miniszter . úr beszédének idejével meghosszabbodott, 223. ülése 1937 június 2-án, szerdán. Szólásra következik? Szeder János jegyző: Lázár Imre! Lázár Imre: T. Képviselőház! Fábián Béla igen t. képviselőtársam nagyon részletesen foglalkozott a pénzügyi és az adózási kérdésekkel. Amit a képviselő úr ebben a tekintetben elmondott, azt mi mindannyian magunkévá tehetjük, éppen azért én is be kívánok kapcsolódni a pénzügyi és adózási kérdésekbe. A pénzügyminiszter úr előbbi felszólalásában elég részletesen, kimerítően és helyesen foglalkozott sok mindenféle olyan kérdéssel,, amelyékben a Háznak majdnem minden tagja, «gyeiért. és amelyekben az elhangzottakat szimpátiával fogadjuk és magunkévá tesszük, de ezek gyakorlati keresztülvitele tekintetében sgészen másképpen áll a helyzet. (Zaj. — Elnök ösenget.) Részemről azt tartom, hogy a pénzügyi tárca az, amely a többi tárca vitorlájára hat, amely a többi tárcát irányítja, vezeti, éppen azért a pénzügyi tárcánál igen fontos, hogy részletesen megvitassuk azokat a fontos kérdéseket, amelyek a pénzügyi és az adózási kérdésekre vonatkoznak. Két évvel ezelőtt, amikor általános választás volt és a Nep. többségben került be a Házba, én megnyugvásomnak adtam kifejezést, mert általában azt hangoztatták, hogy az adóterheket a gyengébb teherviselők válláról az erősebbek vállára rakják és az államháztartást egyensúlyba akarják hozni, a kiadásokat csökkentik. Sajnos azonban, a gyakorlatban ez nem így végződött, mert általában azt tapasztaljuk, hogy évről-évre hiába böngésszük a költségvetés egyes füzetelt, keresve a kiadások csökkentését, a kiadások mindig feljebb és feljebb mennek, mindig nagyobb és nagyobb összegek vannak beállítva. Nagyon jól visszaemlékszem 1924-re és a következő évekre, amikor koronánkat pengőértékre változtatták át. Abban az esztendőben itt voltak a nagy nemzetközi pénzügyi szakértők, Magyarországra jött Smith Jeremiás is,^ hogy megállapítsa Magyarország jövedelmét és költségvetését, illetve teherbíróképességét. Smith Jeremiás annakidején, habár 1924-lben országunk jövedelme a mostaninál sokkal magasabb volt, azt állapította meg, hogy Magyarország évi költségvetése nem lehet több, mint évi 400 millió pengő, mert ha többet irányoznak elő, ez az országot csak katasztrófa felé vezetheti. Mégis már abban az esztendőben is töhb mint 700 millió pengő volt a költségvetés és azóta évről-évre mindig emelkedett ez az összeg, olyanformán, hogy még a múlt esztendőről is több mint 50 millió pengővel nőtt a magyar állam költségvetése, úgyhogy 1937/38. évre 1.267,025.000 pengő kiadás és 1.199,072.000 pengő bevétel van előirányozva, tehát még 67 millió pengő hiány mutatkozik. Igaz, hogy a pénzügyminiszter úr azt fejezte ki expozéjában, hogy az adófizetés terén javulás mutatkozik. Arra, hogy javulás mutatkoaik-e, bátorkodom egy néhány konkrét adatot felhozni a t. Ház előtt, annak szemléltetésére, hogy az adóbehajtás a valóságban miképpen történik. Egy 300 holdas gazdának az ügyéről kívánok pár szóval említést tenni, akinek a terményét elzálogosították, lefoglalták. Egynek hátralék' kimutatásából leszek bátor néhány részletet felolvasni. A kimutatás címe Kisújszállás megyei város. Hátraléki kimutatás. Janó Ferenc > javára az 1936, évben befolyt (letiltás folytán)