Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

Az országgyűlés képviseloházúiiak 223. ülése 1937 június 2-án, szerdán. tót szükséglakás legyen az ö részükre létesíthető, hanem legyen számukra megfelelő lakástermelés is, A székesfőváros közgyűlésének felterjesztését, amelyet a pénzügyminiszter úrhoz 'intézett és amelyben ezeket a gondolatokat fejti ki s a pénzügyminiszter urat arra kéri, hogy méltóztassék ezen a téren valamilyen formában segíteni, a legmelegebben ajánlom a pénzügyminiszter úr figyelmébe. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Csoór Lajos! Csoór Lajos: T. Képviselőház! Nagy figyelemmel hallgattam a pénzügyminiszter úrnak egyórás felszólalását és végeredményben azt mondhatom^ hogy ha a pénzügyminiszter úr olyan jó pénzügyminiszter volna, mint amilyen előadó, akkor nem volna semmi haj az egész^ országban. (Derültség.) Nagyszerű előadóképessége és sikerült szellemességei rendkívüli hatással vannak az emberre, amikor azonban azt nézi az ember, hogy ebben a szép csomagolásban mi van, úgy találja a végén, hogy nagyon kevés van, ami élvezetes és elfogyasztható. Mélyen t. Képviselőház! A pénzügyi politikát tartom az egész kormányzati politika gerincének és éppen ezért a pénzügyi politikával behatóbban kívánnék foglalkozni, de az idő rövidsége miatt ^ezt inkább a felhatalmazási javaslat vitájánál fogom megtenni. Most felhasználva a pénzügyminiszter úrnak jelenlétét és jóindulatát, néhány tiszteletteljes kérés t_ leszek bátor előterjeszteni, azért, hogy ne kelljen a részletes vitánál .többszörösen felszólalnom. Ezek között az elsők közé tartozik a földbirtokrendezés során kiosztott földek sorsa. Ezt a kérdést a pénzügyminiszter úr egy rendelet útján már rendezte, ebben nagyjából megnyugodott a t. Képviselőház is. Szükséges azonban még e rendezés kiegészítése oly értelemben, hogy a rendelet után is fenmaradt hátrányok és egyenlőtlenségek kiegyensúlyozhatok legyenek. Különösen rendkívül szükség volna arra, hogy ezeknél az aránytalan kataszteri tiszta jövedelmeket kiigazítani lehessen. Én kérem a pénzügyminiszter urat, hogy ezeknek a földreform útján kiosztott földeknek az ár megállapításánál arányosság és az egyenlő elbánás érdekében a kataszteri tiszta jövedelem helyenkénti kiigazítását pótlólag lehetővé tenni méltóztassék. A második kérdés, amelyben fel kell szólalnom, s itt talán már unalmas is vagyok, mert tizedszer hozom ide ezt a kérdést, a gazda adósságok kérdése. Számtalan interpellációmban és felszólalásomban említettem meg, hogy ennek a kérdésnek mielőbbi rendezése már nagyon időszerű volna. Különösen három kérdésre vagyok bátor rámutatni, még pedig ajánlom a mélyen t. pénzügyminiszter úr figyelmébe azt^ hogy tegye lehetővé a megszüntetett véde'ttségek visszaállítását, másodszor, hogy magánegyezségeket lehessen a gazdák közt létesíteni, harmadszor pedig azt, hogy azok a kis hitelezők, akik nem üzletszerűleg hiteleztek ki, valamit kapjanak abból a nagy kölcsönből, amit az állam a gazdadósságok rendezésére felvett. i \ Egy további kérdés, amelyet .a pénzügyminiszter úr elé kívánok terjeszteni, a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet, által folyósított kölcsönök ügye. A pénzügyminiszter úr, mint előző előadásából is láttuk, rendkívül meg KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIY. van elégedve pénzügyi politikájával, és azt hiszi, ami fel is tételezhető, hogy ő nagyon 'jól csinálja a dolgát, azt. hiszi, hogy a Faksz. kölcsönügye is nagyon jól van rendezve. Ki kell jelentenem és ezt mindnyájan igazolhat; juk, hogy az az árleszállítás, amely a falusi kislakásépítési kölcsönöknél történt, nem kielégítő. Éppen úgy nem fogják bírni a 87 pengőt fizetni, amint nem tudták fizetni a 112 pengőt sem. De nem is csak 87 pengőt kell nekik fizetniök, hanem ráadásul az elmaradt törlesztést is. En tehát tisztelettel vagyok bátor kérni, hogy ha már az állam rászánta ezt »az összeget ezekre a Faksz^kölcsönökre, akkor legalább kamatmentesen juttassa ezeket az igénylők birtokába. Erre vonatkozólag határozati javaslatot is terjesztek be és kéTem a pénzügyminiszter urat, hogy a Faksz.kölcsönök újabb rendezését feltétlenül méltóztassék elővenni és elintézni. Határozati javaslatomnak lényege pedig az, hogy a hátralévő tartozásokra a kamatokat 2%-ra leszállítaui, vagy pedig a tartozásokat kamatmentessé tenni méltóztassék. Mikor a képviselőházba beléptem, első felszólalásom az adókódexre vonatkozott, A pénzügyminiszter úr akkor bizonyos kijelentéseket tett, hogy előkészíti az adókódexet. Mostani költségvetési beszédében is utalt arra, hogy ez az adókódex készül. Azt hiszem, ez a képviselőház már nem lesz együtt, amikor az adókódex el fog készülni és éppen azért koncedálom a pénzügyminiszter úrnak az álláspontját, azt a hídelméletet, és ezért tisztelettel kérem, hogy legalább gyorsabb tempóban és gyorsabb eljárási rendszer mellett is méltóztassék bizonyos kisebb könnyítéseket eszközölni. En most két dolgot vagyok bátor figyelmébe ajánlani, ami rendkívül fontos a gazda^ társadalom szempontjából. Az egyik a.z, ami megvalósítható anélkül, hogy bármiféle költségébe kerülne az államnak, vagy bármiféle külön intézkedés volna szükséges, kizárólag egy belső utasítással is keresztülvihető., Az első az, hogy a járlatleveleknek lebélyegzése folyik és az állatok eladási árának 75%-át az államkincstár lefoglalja. Koncedálom, hogy ez helyes, tegye meg, de abban az esetben, ha a gazda az eladott állat helyett vesz egy másik állatot, ne vegyék el tőle a vételár 75%-át, mert akkor nem tud állatot venni és fennakad a gazdasága., akkor tehát maradjon csak úgy, hogy az állat lefoglalásának érvényessége teljesen kihat az új állatra is, ezzel az államkincstárt nem éri semmi kár, à gazda pedig a kicserélendő állata helyett egy másikat fog tudni megvásárolni. Jelen esetben ezt nem tudja megtenni, mert ha eladja az állatot, a vételárnak csak 25%-a marad meg neki és ennek következtében gazdasága a legtöbb esetben fennakad. Azt kérném tehát, hogy az ilyen állat vásárlásoknál az államkincstár a vételárat ne foglal ja le adóhan. A másik az adóstársak egyetemleges fizetési kötelessége a köztartozások tekintetében. Ma az a helyzet, hogy örökösödésnél, illetéklerovásnál, adásvételnél, az összes szereplő felek egyetemlegesen felelősek ezekért az illetékekért. Ebből rendkívül súlyos hátrányok származnak, mert a legtöbb esetben olyan félen hajtják be ezt az illetéket az egyetemleges felelősség folytán, akinek tulajdonképpen semmi érdeke sem volt az ügyletben. Méltóztassék tehát ebben a bizonyos hídépítési munkában azt az első téglát beilleszteni, 'hogy elsősorban azon hajtsák 23