Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

Az országgyűlés képviselőházának 223. ülése 1937 június 2-án, szerdán. 165 fásán azt mondtam,, hogy ha őket nem érdekli j a dolog, akkor engem sem, mert az államnak talán inkább az az érdeke, hogy minél több dohányt tegyen tönkre a jég, mert akkor kevesebbet kell beváltani és azután nagyon nehezen külföldön eladni. Azt mondták, ha nem akarok kényszert» akkor hozzájárulnak és 71% önként vállalta is a biztosítást. Azt hiszem, ezt a biztosítást kötelezővé kell tenni, de ezt az évet még próbának tekintem. Ha beválik a biztosítás, akkor meg vagyok rőla győződve, hogy a százból hiányzó 29% túlnyomórésze önként csatlakozik s a többire esetleg a kényszert is el lehet rendelni. (Andaházi-Kasnya Béla: Olcsóbbá válik a biztosítás!) így az egész olcsóbb lesz. Sajnálom, hogy a biztosító társaságokkal nem lehetett megállapodni,, de erősen hiszem — és ez a hitem szakszerű alapon épül fel — hogy ez a jó és olcsó intézmény be fog válni. Bárcsak más területen is lehetne ezt a példát követni. (Gr. Festetics Domonkos: Államosítani kellene az egész biztosítást!) A költségvetési év kezdete tekintetében Némethy Vilmos képviselő úrnak volt egy határozati javaslata, de ma báró Vojnits képviselő úr is szóvátette, hogy miért nem térünk át a naptári évre. Ennek nagyon sok pro és kontrája van. A naptári évre való áttérés sem tudja biztosítani, hogy január 1-én át lehessen tekinteni, hogy milyen termés lesz a következő évben. A másik dolog pedig az, hogy külföldön is több államban eltér a költségvetési év a naptári évtől. A számviteli törvény reformjánál,, amely előkészület alatt van, ezt mindenesetre megfontolás tárgyává fogjuk tenni. Müller Antal képviselő úr szóvátette a dohánybeváltó hivatali és dohánygyári munkásoknak fizetett béreket és felemelést kért. Igyekszem itt valamit segíteni, de az .a tragikus helyzet van itt, hogy a munkások fele felesleges. Ügy visszament a szivar fogyasztás, annyira tökéletesedtek a gépek, hogy a munkások fele szükségtelenné vált. Minden magánipar elbocsátaná őket. En nem engedtem egy embert sem elbocsátani. Inkább újabbakat nem engedek felvenni és igyekszem a munkaidejüket, amely 35 órára ment le, felemelni. Most emeltük: fel a munkaidőt a gyárakban 40 órára és a dohánybeváltási munkásoknak körülbelül 10%-os béremelést engedélyeztem. Gyakran kapom azt a szemrehányást, hogy Ausztriában többet hoz a dohányjövedék. Nem akarok erre bővebben kiterjeszkedni, de ennek nagyon sok részletoka van. Az okok közül egyet megmondok: nálunk nem a legracionálisabb a termelés, mert nálunk a kisemberek^ életbenmaradása a primär érdek, csak azután jön a rentabilitás szempontja, mint ahogyan a mezőgazdaságnál is traktorok és gépek helyett kézimunkával végzik a teendőket. Vázsonyi képviselő úr az ügyvédek adósérelmeit tette szóvá, Nagyon örülök, hogy szóvátette, mert ritkán láttunk alaptalanabb panaszt, amit ő csak továbbított., A dolog úgy áll, (hogy a budapesti ügyvédek kereseti adóalapja tavaly kitett összesen 9,200.000 pengőt, most «z felemeltetett, — de a kivetés még nem jogerős — 9,900.000 pengőre, tehát 8% körül vau az emelés. Hol van itt a 300%-os és nem tudom milyen emelkedés? Hol van az, amit olvasunk az újságokból, hogy az eddigi 10'5 milliót felemelték 16 millióra? A forgalmi adójuk alapja ezelőtt néhány évvel még 3200 pengő volt, ez lement 2000 pengőre és m#2500 pengőre emeltük volna, de eljöttek fondés* és én, — talán mert nem tudtam magamban az n. >% ügyvédet megtagadni — kiegyeztem 10%-os emelésben, átlagban 2200 pengős adóalapban, ami azt jelenti, hogy átlagban évi 60—65 pengőt fizet egy ügyvéd forgalmi adóban. Ezt nem lehet diffikultálni. Nagyon jól tudom, hogy az ügyvédi társadalom túlnyomó része rendkívül nehéz helyzetben van, talán még nehezebb helyzetben, mint a gazda, vagy a kisiparos, mert egyáltalán nem talál keresetet. Ezt átérzem és ezt érvényesítem is, azt hiszem indokolt, hogy valamivel magasabban adózzék az a néhány száz ügyvéd, aki hála Istennek, még keres. Különben is a felemelt kereseti adó megfellebbezhető

% (Vázsoim/i János: Egyetértünk!) Ezért lármát csinálni nem Okos dolog, mert ha egyszer ossz ehasonltíást csinálunk a kisemberek adózásával, nem tudom, hogy jó lesz-e ezzel a kérdéssel foglalkozni. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen.) Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy az adóemelés arányos, mert a jövedelem emelkedésével kapcsolatos és méltóztassék meggyőződve lenni arról is, hogy én az emelést nem a kisemberekkel szemben akarom érvényesíteni. (Vázsonyi János: Erről van csak szó!) Nem akarom a küszködő kisemberek helyzetét nehezíteni, én az ő helyzetüket könnyíteni akarom, de evégből szükséges, hogy az erősebb vállakra, amelyekről sokszor beszéltem, több terhet tegyek rá. Kérem költségvetésem elfogadását. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnok: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Petrovácz Gyula! Elnök: Petrovácz képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Egy kérdésről akarok csupán beszélni, egyetlenegy kérdésről, a rendkívüli házadómentesség kérdéséről, amelyet a pénzügyminiszter úr az építőipar felendítése szempontjából már pár év óta bevezetett és az idén meg is hosszabbított Én teljesen lojálisán konstatálom, hogy az építőipar megsegítése tekintetében a miniszter úrnak egyénileg is és a pénzügyminisztériumnak is nagy érdemei vannaik, mert akkor, amikor az építőipar teljes pangásban volt, ez a minisztérium volt az, amely a tatarozási rendelettel és később adókedvezményi rendeletekkel az építőipar lábraállítását megkezdte. T. Képviselőház! Az adómentesség kérdése nemcsak mint lakástermelési kérdés érdemel figyelmet, amennyiben a nagy lakáshiányon segít azáltal, hogy az építkezési kedvet fellendíti, de ezek a rendeletek a városfejlesztés szempontjaiba beállítva, a városfejlesztés érdekeinek kielégítésével és azokkal a rendelkezésekkel, amelyek bizonyos városrészek elhanyagolt területrészek, avagy egyes kiáltó hiányok pótlására, kiegészítésére és a város képének egészségesebbé és szebbé tételére irányulnak, a városfejlesztésnek lényeges tényezőiként is jelentkeznek. De ezeken a szempontokon kívül a tatarozási és adómentességi kedvezmények szociális munkát is végeznek, mert. szociális szempontból munkaalkalmat nyújtanak, ami különösen az utóbbi időkben jelentős. Amikor a magántőkét csak mesterségesen lehetett az építkezésekbe bevezetni és amikor a magántőke, különösen a bankhitelek bedugulása folytán, különösen az amortizációs kölcsönök hiányában, az építkezésre nem sok kedvet mutatott, akkor éppen a pénzügyminiszter úr volt az, aki ezen „kérdésen segíteni iparkodott. ç\ Mélyen t. Képviselőház! A miniszter úr ál*-+