Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

146 Az országgyűlés képviselöházúnak A defláció a legtöbb baj kútforrása és én nem elégedhetem meg azzal a magyarázattal, hogy a (krizis magamagát gyógyít ja, mert ez annyit tesz, hogy azok, akik pénz nélkül maradnak, bukás, vagy öngyilkosság által helyet csinálnak és a visszamaradottak szűkebb ikeretekben, úgy, ahogy, elhelyezkednek. A nagy bukások és az öngyilkosságok a, deflációs pénzügyi politika következményei és ezért mi valamennyien felelősek vagyunk. Az általános pénzhiány miatt szükség volna az Összes utóiérhető pénzek mozgósítására. Idetartoznak elsősorban az eltitkolt nagy vagyonok után be nem fizetett adók és egyéb adók, amelyek körülbelül másfélmilliárdot tesznek ki. Ezeket állítólag azért nem kutatják ki, mert nincs elég munkaerő. Pedig 25—30 ideiglenes munkaerő beállításával meg lehetne oldani a kérdést, ha már tényleg ilyen nagy összegekről van szó, mert ezzel az egész deficitet ki lehetne egyenlíteni. Ezzel szemben sokszor a legnagyobb rosszakarattal folynak a vérgehajtások saját hibájukon kívül bajbajutott gazdák ellen. Itt van egy eset. Egy 348 pengős adóhátralékban lévő gazdának lefoglalták mindkét lovát, kocsiját, bútorait, szerszámait, összesen körülbelül 209(1 nengő értékben. A végrehajtáskor a faluban állandóan megjelenő lkét árverési hiéna meg' vette az egészet 300 pengőért és Baján 1200 nengőért értékesítették. A dolog akttaszerűen kifogástalanul ment. a valóságban azonban egy gazdát megint földönfutóvá tettek. Van itt még több ilyen eset is. Erről az esetről a miniszter úrnak jelentést tettem és azt kaptam feleletül, hogy az ügyet kiadják a pénzügyigazgatóságnak. A pénzügyigazgatóságtól kiment egy úr, aki megállapította, hogy az adókötelezettségnek eleget tettek, tehát nincs semmi baj. A valóságban azonban ez erkölcsileg destruálólag hat, mert ha csak 300 pengővel tartozik a gazda, elég lett volna lefoglalni egy lovát, amikor egy ló értéke 500 pengőnél többet tesz ki. Ezzel legalább megfékezhetnék az árverési hiénákat is. Felhívom a t. Ház figyelmét Rómának arra a korszakára, amikor ez a hatalmas birodalom rossz gazdasági politikája következtében ingadozni kezdett. Ott ugyanaz volt a helyzet. A túlmagas adók miatt a kegyetlen decurio~k elől elszöktek. Ugyanez történik itt nálunk. A végrehajtott kisgazda otthagyja a földjét, feljön Budapestre és felkeresi a képviselőjét: uram, szerezz nekem, állást a gyárban! Feljönnek azok a tömegek, amelyek szívesebben otthon maradtak volna, ha ilyen erőszakos módom nem kényszerítenek őket arra, hogy onnan kijöjjenek. Hátrányos az egyes ügyeik lassú végrehajtása. A pénzügyminiszter úr már több mint egy évvel ezelőtt megígérte a kalocsai kórház építésének befejezését, de mostanáig sem történt semmi, holott itt úgyszólván egy kész épületről van szó, amelynek befejezése Vass miniszter halála óta szünetel. Hasonló a helyzet más kérdéseknél is. így például egy szövetkezet részére paprikakereskedői jogot kértem. Hat hónap óta nem történik semmi. A gazdasági életben ez borzasztó módon hátráltatja az ügynek előmenetelét. Tudnék még több ilyen dologról beszélni, de azt hiszem, a helyzet illusztrálására ez ma elég. Vissza akarok még térni a tegnap felszólalt Hertelendy Miklós t. képviselőtársam egy kérésére, amellyel a fpldmívelésügyi miniszter 223. ülése 1937 június 2-án, szerdán, úrihoz fordult, szóba hozva, hogy szükséges volna, hogy a gazdák ismét 10^-15 éves lejáratú kölcsönt kaphassanak. Ez a múltban bevált és újra bevezetendő volna, amihez a pénzügyminiszter úr hozzájárulását kérem, hogy a jelenleg mutatkozó gazdasági konjunktúra többtermelés révén kiaknázható legyen. Tekintettel arra, hogy én a deflációs pénzpolitikával szemben állok, a költségvetést nem fogadom el. Elnök: Nánássy Imre képviselő úr következik. Nincs jelen. Feliratkozása töröltetik. ' Következik Vázsonyi János képviselő úr. Vázsonyi János: T. üres Képviselőház! Jellemzőnek találom a képviselőház jelenlegi összetételére, hogy amikor a pénzügyek kérdéséről van szó és az ország pénzügyeinek tár1 gyalása folyik a költségvetés keretében, akkor az érdeklődés tíz képviselőre tevődik apénzgyi tárca tárgyalásának első pár óráiában. Méltóztassék megengedni, hogy ennek ellenére mégis igyekezzem komolyan foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek a pénzügyi kormányzat alá tartoznak és a pénzügyi költségvetést jellemzik. Az állami bevételek a pénzügyi kormányzat kimutatása szerint a költségvetésben az 1937/38. évre 1199 millió pengőt mutatnak ki, szemben a múlt évi 1136 millióval, tehát az emelkedés a bevételek szempontiából 63 millió. Ezt a bevételi emelkedést egalizálna a kiadások emelkedése. A kiadások emelkedési tételei pedig részben a nyugdíjterhek emelkedéséből állanak elő, amely nyugdíjteheremelkedés kerekszámban 4 millió pengőt tesz ki. Ebből 1 millió a belügyminisztérium, 1*5 millió a kultuszminisztérium és 600.00 pengő az igazságügyminisztérium költségvetésére esik; Második fontos tétele ezeknek az emelkedéseknek az átmeneti kiadások címén a miniszterelnökségi tárcánál felvett 2 millió pengő, amely a Nemzeti önállósítási Alap létesítési költségeit és a Szent István-év költségeit tartalmazza, a harmadik pedig: a különböző átmeneti kiadások az egyes tárcák keretén^ belül, így a belügyminisztériumnál 3 millió, a pénzügyminisztériumnál 2 millió a kereskedelemügyi minisztériumnál 2 millió, a földmívelésügyi minisztériumnál 2 millió, a kultuszminisztériumnál 3 3 millió a honvédelmi tárcánál

r 13 millió, a posta és távirdánál ötmillió az állami vas- és gépgyáraknál 2 millió és az Államvasutaknál 11 millió pengő többletet mutatnak ki az előző évvel szemben^ Ezekre a kiadásokra sok helyen szükség is van, de nem minden kiadásra, amit a költségvetés feltüntet és talán mégsem a kiadások emelése lett volna az első teendő a bevételek emelkedésével szemben. Ha 63 millió volt a bevételi többlet, akkor fel kell vetnünk azt a kérdést, íiogy ez a 63 millió pengő elegendő lett volna például arra, hogy az általános forgalmiadó kulcsát a felére szállítsuk le, és ezáltal a lakosság fejenkénti és évenkénti fogyasztási adó megterhelését 8 pengővel csökkenthettük volna. Ez a 63 millió pengő bevételi többlet elegendő lett volna arra is, hogy az általános forgalmiadó kulcsát egyharmadával csökkentsük és ugyanakkor teljes egészében töröljük el a mai ülésen is többszö rösen kifogásolt és antiszociális alkalmazotti kereseti különadót, amelyet tavalyi beszédemben is a pénzügyi tárcánál eltörölni követeltem. A magánalkalmazotti osztály az az adófizető réteg, amely ma Magyarország egyenesadó terhének 19%-át viseli és a házbirtok után