Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

Az országgyűlés képviselőházÓMak ', lesznek fenntarthatók, hogyha az a bizonyos konjunktúra, amely ma a külföldi hadiiparok következtében hazánkra is kiterjed, továbbra is fenn fog állani. Az előadó úr a költségvetés általános előadásánál hangsúlyozta azt, — fé­lek, hogy igaza lesz — hogy az a konjunktúra, amely ma hazánkban is mutatkozik, nem so­káig fog fennállani. Két kő között őrlő­dünk, külföldi hadiiparoknak végtelenségig való fokozása háborúhoz vezet. Azt hiszem azon­ban, hogy Anglia fel fegyverkezése után egy bi­zonyos lefegyverzés fog előállni és ennek kö­vetkeztében ismét dekonjunktúrával állunk szemlben. Ezek a dekonjunktúrának esetén a pénzügyminiszter úr az elé az alternatíva elé lesz állítva, hogy vagy újból adóemelésekhez folyamodik, vagy pedig deficites költségvetés­sel fog dolgozni. A miniszterelnök úr a leg­utóbbi időben megteremtette azt a politikai bé­két, amely előfeltételét képezi annak, hogy egy belső kölcsönkibocsátás sikeresen keresztül­vihető legyen. A pénzügyminiszter úrra vár az a feladat, hogy a gazdasági békét megteremtse, hogy a termelés megindításához szükséges hiteleket előteremtse, hogy elérje azt, hogy a nemzeti ter­melés bizonyos meghatározott arányban évről­évre emelkedhessek. Ismétlem, lényegesnek azt tartom, hogy a belső kölcsön kibocsátására, illetőleg felhasználására nézve részletes fel­használási tervezet dolgoztassék ki, anally vé­gigmegy az ország minden egyes termelési ágán, számbaveszi az egyes termelési lehetősé­geket, a termelés megindításához szükséges tőke­mobilizációkat garanciák megteremtésével, végül a magángazdaság rendelkezésére bocsátja a szükséges összegeket. Kétségtelen, hogy az úgynevezett ankurblizás csak akkor vezet ered­ményre, ha mindenütt egyszerre történik meg, mert hiszen az egyes iparágak önmagukban képtelenek ezt megvalósítani. Bármelyik ipar­ágat vesszük is, egyik sem tud még csak egy húszper centes többtermelést sem elhelyezni. De ha az egész országban a többtermelés egyszerre indul meg, akkor minden termelési ág, a lakos­ság minden rétegének életszínvonala automa­tikusan emelkedik bizonyos megállapított szá­zalékkal és kisebb-nagyobb eltérésekkel fel tudja venni a többtermelés által produkált pluszt. Említettem, hogy ilyen többtermelés esetén az állami bevételek igen nagy mértékben emel­kednének. Az állami bevételek nagymértékű emelkedése tenné lehetővé azután a pénzügy­miniszter úr részére, hogy úgy a kultuszminisz­ter úrnak, minit a kereskedelemügyi miniszter úrnak nyújtsa a lehetőségeket, hogy például a legalsóbbfokú mezőgazdasági szakoktatást a mai keretek között elképzelhetetlen arányban fejlesszék ki, ami végeredményben újból mező­gazdasági több termelésünk lehetőségét fogja biztosítani. Ugyanez a helyzet a bekötő utak­nál is, amelyeket a jelenlegi bevételi keretek között nem tudunk a kellő mértékben^ kiépí­teni, ha azonban a többtermelést megindítottuk, akkor a többtermelés következtében fein öveké­dett állami bevételek lehetővé fogják tenni azt, hogy a bekötő utak énítésére olyan nagy össze­get állítsunk be, amely viszont megint a mező­gazdasági lakosság életstandardjának javulá­sát jelenti. Igen t. Ház! Egy gondolatot vetettem fel itt és kérem az igen t. kormányt, kérem a pénz­ügyminiszter urat arra, hogy ezzel a gondo­lattal foglalkozni szíveskedjék. A legközelebbi időben a választójogi javaslattal fog a Ház 3. ülése 1937 június 2-án, szerdán. 145 foglalkozni, a közbeeső idő elég volna arra, hogy azt a bizonyos felhasználási tervet a ma­gángazdaság segítségével kidolgozzák és lehe­tővé válna a legközelebbi naptári évben a bel­földi kölcsön kibocsátása. Hiszem és remélem azt, hogy a kormány bölcs belátásának sikerülni fog ezt a tervezetet felkarolni és ennek követ­keztében, miután egyébként is a kormánnyal szemben bizalommal viseltetem, a költségvetést elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Temesváry Imre előadó úr, a pénz­ügyi és a közjogi bizottság együttes jelentését terjeszti elő. Temesváry Imre előadó: T. Ház! Van sze­rencsém beterjeszteni a képviselőház pénzügyi és közjogi bizottságának a gazdasági és hitel­élet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. tc.-ben a minisztériumnak adott fel­hatalmazás további meghosszabbításáról és az 1931 : XXVI. te. 9. §-ának módosításáról szóló 399. számú törvényjavaslat tárgyában készített jelentését. Tisztelettel kérem, hogy a jelentést kinyomatni, szétosztatni, tárgyalására nézve pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A Ház a javaslatot kinyomatja, szétosztatja és kellő időben napirendre tűzi. Kérdem, méltóztatnak-e a sürgősséget kimon­dani? (Igen!) A Ház a sürgősséghez hozzá­járul. Szólásra következik Galánthay Glock Tiva­dar képviselő úr. vitéz Galánthay Glock Tivadar: T. Ház! Tekintettel arra, hogy az előttünk fekvő költ­ségvetés továbbra is a deflációs pénzügyi poli­tika jegyében folyik, ismételten kérem a mi­niszter urat, tegye lehetővé olyan fizetési esz­Közök nagyobb mértékben való alkalmazását, amelyek a nélkül, hogy pénzhígítást jelentené­nek, az általános pénzhiányt némileg csökken­tik. Idetartozik a forgalom nagyobb mérték­ben való kiterjesztése. Ez alkalommal a Né­metországban áz úgynevezett Ostschlesische Arbeitgemeinschaft fényesen bevált eljárását akarom javasolni. Ugyanis zártkörű klíringgel gyárosok, iparosok, kereskedők és mindazok, akik az építkezésnél érdekelve vannak, egész házsorokat építettek. A munka alatt egymást csekkekkel fizették és a megépített házak el­adásából és béréből befolyó összegekből azokat kifizették, bebizonyítva azt, hogy a munka szö­vetkezve az anyaggal, aranyat képes terem­teni. Itt van például a piros váltók alkalma­zása, ami lénvegében abból áll, hogy az állam rendeléseinél készpénzzel ki nem fizetett szállí­tók váltót állítanak ki, amelynek hátlapján piros vonás húzódik végig és amelyért az ál­lam jótáll. Ez az eljárás szerintem a hadiköl­esönvalorizálásnál is alkalmazható volna. Igaz, hogy itt 6 milliárdról van szó és ha csak 10%-os valorizációt csinálunk, akkor is 600 millió pen­gőre rúg az az összeg, amelv 60 éves, vagy még kisebb részletekben a hadikölcsöntulajdonosok kezében lévő váltók fedezetere szolgálna, vi­szont az állam vállalná a jótállást. Ezeket a váltókat fizetésre is lehetne felhasználni. Te­kintettel arra, hosry máskor is fizetünk váltó­val, itt tulajdonképpen már egy elfogadott el­járásról van szó, melyet azonban a Men eset­ben megkÖnnvít az. hoerv az állani jótáll és a váltót adófizetődre is fp-1 lehetne használni. Ná­lunk sok külföldi példát utánoznak, ez pedig olvan hasznos dolog, hogy az első helyen kell »llnia az utánzásra érdemes külföldi példák között, 20*

Next

/
Thumbnails
Contents