Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

112 Az országgyűlés képviselőházának ről az esetről egyáltalában nem lehet beszélni a falusi kis szeszfőzőkkel kapcsolatban, mert hiszen amikor ők megfőzik a szeszt, előre megfizetik a szesztertmelési adót. (Ügy van! a baloldalon.) Őket tehát ebben az esetben tulajdonképp nem jövedéki kihágás miatt büntetik meg, hanem azért, mert emberi fogyasztásra alkalmas magasfokú szeszt főztek és nem rontották el a szesz aljával a magasfokú szeszt és kivonták azt az ízt, amelynek alapján meg lehet állapítani, milyen nyersanyagból főzték a szeszt. A kisüstök további sérelme az, szemben állva a központi szeszfőzdékkel, hogy amikor ezt a bizonyos szesztermelési kontingenst a földmívelésügyi miniszter, illetőleg a pénzügyminiszter megadta ezeknek a szeszfőzdéknek, a nem központi szeszfőzdéknek nem adták meg a tíz százalékos szesztermelési kedvezményt és így bizonyos hátrányban vannak a központi szeszfőzdékkel, nem tudták felvásárolni azt a bormennyisé'get sem, amelynek felvásárlására előzetesen engedélyt kaptak. Én tehát arra kérem még a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a pénzügyminiszter úrral egyetértésben e kérdésben intézkedjék, hogy feltétlenül adják meg azoknak a szeszfőzdéknek is ezt a 10%-os adókedvezményt, amelyek nem tartoznak a központi szeszfőzdék körébe. Tekintettel arra, hogy végeredményben ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem látom azokat az összegeket, amelyek ennek a kérdésnek a megoldásához szükségesek, ezt a címet nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Dulin Jenő! Bulin Jenő: T. Képviselőház! Ennél a címnél úgy látom, hogy egyáltalában nincsen különbség az igen t. Ház jobb és baloldala köaött", valamennyien tökéletesen ugyanabban az értelemben szólalnak föl, sőt meg vagyok róla győződve, hogy az igen t. kormány képviselője is, ha a kívánságokat kellene előtárnia, pontosan ugyanazokat a beszédeket mondaná el, amelyeket mi elmondunk. Kétségtelen, hogy egyetlen cikk sincs olyan helyzetben, mint a bor, amelynek ára egy esztendő óta nem hogy emelkedett volna, hanem csökkent viszont azok a szükségletek, amelyek a bortermeléssel vannak kapcsolatban, emelkedtek, emelkedett a gálic, a kötözőanyag, a karó ára a napszámbér, úgyhogy a szó teljes értelmében összeomlás előtt áll a borgazdaság. Mi, borvidéki képviselők, szinte nem is merünk hazamenni kerületünkbe, mert állandóan tömegesen ostromolnak bennünket az emberek, hogy vájjon mi lesz a borral; közeledik megint a szüret és ha az a segítség, amelyet a miniszterelnök úr méltóztatott megígérni, gyorsan be nem következik, abban az esetben az idén már katasztrofális összeomlásra számíthatunk, mert azok a segítségek, amelyeket a tegnapi nap folyamán a miniszterelnök úr megjelölt, csak abban az esetben fognak eredményre vezetni, ha nem szukcesszíve, !hanem rögtön érvényre emelkednek. , En is^mint többi képviselőtársam, aki borvidéket képvisel, ezzel az alkalommal is megragadom a lehetőséget és szintén tiltakozom a borfogyasztási adó fenntartása ellen. (Elénk' helyeslés a baloldalon.) Számtalanszor hallottuk már a miniszterelnök úrtól, hogy a 16 millió pengő, amely a borfogyasztási adóból bejön, másképpen nem pótolható. Ha semmi más, 222. ülése 1937 június i-én, kedden. csak ez az egyetlenegy tétel hangzott volna el, hogy a borfogyasztási adóból 16 millió pengő bevétele van az államnak, ez magában is elegendő lenne érvül arra, hogy eltöröljék, (ügy van! a baloldalon.) T. i. a bortermelés a legelesettebb termelési ág. Lehetetlenség és az igazságosság legelemibb fogalmával sem egyeztethető össze, hogy a legelesettebb termelési ágra 16 millió pengő adót rójunk ki akkor, amikor az egész társulati adó 13 millió. Hát ha a karteleket szidjuk, a kartelek ellen nagy beszédeket mondunk, lehetetlenség az adóztatásban azt a gyakorlati eredményt eltűrni, hogy 16 millió pengtő vessünk ki arra a szerencsétlen, elesett borgazdaságra ugyanakkor, amikor csak 13 millió pengőt veszünk be társulati adó címén! Mi nem tartozunk azon törni a fejünket, hogy ez a 16 millió honnan pótoltassék, ezen törje fejét a pénzügyminiszter úr, egy azonban bizonyos: igazságos és arányos adóztatást kívánhatunk és követelhetünk és az is bizonyos, hogy sem arányosnak, sem igazságosnak nem mondható az, ha a bortermelők kicsiny rétegére 16 pengő közterhet vetnek ki. Mert nem áll az, hogy a bortermelő áthárítja az adót, illetőleg ezt az adót a fogyasztó fizeti. Nagyon jól tudjuk ugyanis, hogy a mai állapotok mellett, amikor rettenetesen nagy készletek vannak, amikor a bor árát nem lehet emelni, akkor a bortermelő végeredményben úgy kénytelen odaadni a bort, ahogyan veszik, tehát a fogyasztási adót ő saját maga fizeti. A borfogyasztási adó tulajdonképpen nyomja a bor belfogyasztási árát. (Ügy van! balfelől.) Szerény véleményem szerint tehát ezen feltétlenül sürgősen segíteni kell, mert képzeljük el, hogy abban az esetben, ha azok a szőlőtermelők abbahagynák a szőlőtermelést, milyen katasztrófa következnék be. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Mondjuk, hogy a szőlőterületeket gyümölcstermeléssel, vagy bármi mással foglalkoztatnák. Ha gyümölcstermeléssel foglalkoztatnák, szakértők kimutatták, hogy például a gyümölcstermelés egyötöd annyi munkaerőt vesz igénybe, mint a szőlőtermelés, (Egy hang jobbfelől: Tévedés'!) tehát kétségtelenül ötször annyi munkáskezet foglalkoztat a szőlő, mintha bármely más termelési ágra kényszerítjük a szőlőtulajdonosakat. Ez tehát nagy szociális probléma; nemcsak adóztatási, pénzügyi, hanem nagy néppolitikai kérdés is. r En tehát tisztelettel kérem az igen t. kormányzatot, méltóztassék ezt a kérelmet nagyon komolyan megszívlelni és méltóztassék elutasítani minket azzal a stereotip válasszal, hogy ezt a 16 millió pengőt nem tudják máshonnan elővenni. (Helyeslég balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Dinnyés Lajos! Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! balfelől) Az elhangzott felszólalásokból meg lehet állapítani, hogy éhben a kérdésben, a szeszkérdésben és a borfogyasztási adó eltörlésének kérdésében egyhangú határozathozatalra van a t. Ház felhangolva és beállítva. Ha tehát ilyen egység van itt, gondoljunk arra, hogy holnap kezdődik a pénzügyi tárca vitája, ahol is módja lesz a túloldalon ülő képviselőtársainknak is nemcsak hanggal, indítványok benyújtásával, hanem tettekben is (Mózes Sándor: Határozathozatalban!) kényszeríteni a pénzügyminiszter urat (Dulin Jenő: Majd megsturmoljuk!) és meg lesz a lehetőség arra, hogy ezekben a kérdésekben, amelyeknek fontosságára mi sem