Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 1937 június l-én, kedden. 89 rák népies gazdasági ismeretterjesztő akciójára előirányzott 20.000 pengőt és ezentiil elsősorban a téli gazdasági iskolák létesítésére felvett 200.000 pengőt, valamint a középfokú gazdasági tanintézetek létesítésére szánt 300.000 pengőt tartom a költségvetés, legszükségesebb és legjobb befektetéseinek, A mezőgazdasági szakoktatással kapcsolatban csak azt a kívánságomat szeretném hangsúlyozni, hogy ezeken a tanfolyamokon inkább a gyakorlati ismeretek elsajátítására és ne az elméleti kiképzésre fektessék a fősúlyt. Tudvalevőleg a falu földmíves lakói a téli hónapok alatt nincsenek kellően foglalkoztatva, éppen ezért óriási jelentősége lenne különösen mezőgazdasági háziiparok meghonosításával a falu lakóit ezekben a téli hónapokban is keresethez,^ megélhetéshez juttatni. Ennek a célnak elérésére elsősorban téli mezőgazdasági háziipari tanfolyamok bevezetését és megszervezését tartanám szükségesnek férfiak és nők számára egyaránt, amelyek az iskolánkívüli népművelés vagy külön ilyen mezőgazdasági szakoktatás keretében tennék lehetővé ezeknek az ismereteknek az elsajátítását. Elsősorban a szövésnek, fonásnak és a fűzfavessző különféle célokra történő felhasználásának és elsajátításának volna a falvakban óriási jelentősége. Tudvalevő ugyanis, hogy a len, a kender» de a fűzfavessző is többnyire a vizenyős területeken terem meg a legjobban, tehát ezáltal olyan területek is megfelelő módon hasznosíthatók volnának, amelyek gabonatermelésre nem alkalmasak és így többnyire parlagon hevernek. Természetszerűleg kívánatos lenne e házitanfolyamok eredményességének biztosítása végett ;arra törekedni, hogy ezek a termények megfelelő módon értékesíthetők legyenek, és így a háziipari termékeik értékesítésének központi megszervezése a falvak anyagi erejét emelje. Mivel a mezőgazdasági szakoktatás céljaira fordított összegeket megfelelőknek,, azokat az elgondolásokat, amelyek a minisztériumot ezen a téren vezetik, helyesnek tartom, a költségvetésnek ezt a fejezetét elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Ifj. Balogh István. Elnök: A képviselő úr nem kíván szólani. Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Csoór Lajos! Elnök: K képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Pintér László! Pintér László: T.Ház! Nagy örömmel látom, hogy a miniszter úr a financiális nehézségek dacára módot talált arra, hogy a költségvetés ezen rovatának kiadási összegét emelje. Különösen arra kell rámutatnom, hogy a mezőgazdasági szakoktatásnak az a demokratizálása, amelyet a miniszter úr inaugurál, kifejleszt szükségpótló és alkalmas arra, hogy agrár néptömegeinket gazdasági iskoláztatásban részesítse, mert hiszen tagadhatatlan, hogyne tekintetben sok kívánni való van népünknél, amely éppen az elmélettel nincs tisztában! Nincs tisztában azzal, hogy az okszerű takarmányozásnak mi a tízparancsolata, nem tudja, hogy a földmunkálatok milyen kémiai határokat váltanak ki, mire kell tekintettel lenni ezeknek a munkáknak a végzésénél. ÉDpen nzért annak az elméleti oktatásnak, amelyről Oseh-Szombathy t. képviselőtársam beszélt, igen nagy szerepük van s ezért nagyon örülök, hogy a miniszter úr a téli gazdasági tanfolyamok számát — tudtommal — harminccal emelte. így valóban elérhetjük azt, hogy maholnap agrártömegok^tatásról lehet beszélni. örvendetes a rádiónak az agrárszakoktatásba való bekapcsolása is. Ezek a rádióelőadások nagyon jók és nagyon helyesen jár el a minisztérium, amikor ezeket a kitűnő előadásokat füzetek alakjában kinyomtatva, a széles tömegeknek rendelkezésére bocsátja. Csak arra kérem a miniszter urat, méltóztassék figyelemmel lenni arra, hogy ezek az élőszóval, illetőleg füzetek alakjában kinyomtatott előadások olyan nyelven mondassanak, illetőleg írassanak, hogy az egyszerű nép is megérthesse, mert sokszor még az intelligens embernek is* azon kell a fejét törnie, hogy ezeket a szakkifejezéseket, amikkel az előadó urak dobálódznak, megértse. Hát még a szegény ember milyen nehezen érti meg. Ezzel kapcsolatban csak egy mondattal akarom a miniszter úr figyelmét felhívni arra is, hogy nagynevű nagybátyja volt az első. aki Magyarországom gazdasági népkönyvtárakat létesített és azokat elosztotta az országban. Akkoriban a földmívelésügyi minisztérium onI totta a jobbnál-jobb gazdasági könyveket és sajnálom, hogy azok az igazán kitűnő munkák, amelyek aktualitásukat ma sem vesztették el, újabb kiadást nem érnek meg, hanem e helyett látok megjelenni a piacon olyan könyveket, melyeket ha az ember közelebbről vizsgálja, azt látja, hogy a régiekből kinyírbálták, vagy csak kivonták a tartalmat és azt adták a publikumnak. Most megjelenik egy nagyon jó szaksorozat a gyümölcstermelésről. A munka gyönyörű, de egy panaszt leszek bátor átadni a miniszter úrnak, nem akarom itt a Házban felhozni, mert rövid rá az idő. Protekcióval meg lehet kapni 6 pengős áron, a bolti ára 12 pengő. Ezzel nem sokat érünk, mert igen kevés olyan gyümölcstermelő van, aki ezt a munkát akár 1.2 pengőért, akár 6 pengőért meg tudná venni. Vannak azonban nagyszerű könyvek a múltból, amelyek megérdemlik a kiadást, akár Herman" nak a madárvédelemről, akár Molnár Istvánnak a fatenyésztésről szóló műve; azóta sem jelent meg jobb ^ munka, csak újabb kiadás alá kell ezeket bocsátani. Bátor vagyok a miniszter úr figyelmét felhívni a nagyszerűen bevált munkásképző iskolára. Ebben van hiány, ezért nem megyünk semmire a gyümölcstermelésnél, ezért mentek tönkre a baromfitelepek, mert nincs szakmunkás. Sajnos, hozzátartozik a magyar ember jellemrajzához, hogy ha egyszer hosszabb iskolát végzett, akkor nem akar dolgozni, hanem parancsolni akar. Hiányzik a szakmunkás és ezért még egy ilyen szakmunkás képző iskolára feltétlenül szükség volna, mert egy nem tudja ellátni az igényeke*. Kérem a miniszter urat, hogy a meteoroló" giai intézetet méltóztassék a szakoktatásba bevonni. Figyelemmel szoktam kísérni mindig az időjárásjelentéseket, melyeket különböző országokban kiadnak. Koncedálom, hogy a mi meteorológia intézetünk európai nívón áll, versenyez a külfölddel, de gyakorlatiasság szempontjából sok szó fér hozzá. Nem akarom a t. Ház figyelmét hosszasan igénybe venni, de méltóztassék egyszer Összehasonlítást tenni a külföld és a mi jelentéseink közt. (Bessenyey Zénó: Nincs is ilyen szeszélyes időjárásuk!) Mindjárt egy-két konkrét esettel fogok szol| gálni. Kínában kétóránkint adják a jelentése' ket, a nagy kultűrállamokban, amelyek nem 13*