Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-210
Az országgyűlés képviselőházának 2. tetlenülés helyzetébe került földhözjuttatottaktól olyan szolgáltatásokat követeljen, mint amilyen szolgáltatásokat az egyes rendelkezések reájuk róttak. A pénzügyminiszter úr jelenlegi rendeletét korszakalkotónak nevezhetem ezen a téren, mert igazán úgy a megváltási ár, mint egyéb szociális irányú intézkedései révén elment addig a mértékig, ameddig józanul, az állam érdekének komoly sérelme nélkül ezen a téren el lehet menni. Nem hiszem azonban, nogy teljes mértékben elérné azt a célt, amelyet a pénzügyminiszter úr kitűzött magának, hogy tudniillik ezzel a rendelkezéssel ezt a problémát kiemelje a magyar nemzet fájó sebei közül, ezért néhány pótlást leszek bátor az igen t. pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlani, amelyeknek elfogadása által tökéletesítve látnám azt a gondolatot, amelyet a kormány ezen a téren keresztülvinni óhajtott. Röviden előadva, tisztában kell lenni azzal, hogy az a réteg, amely földhöz jutott, olyan mint egy vékony fűszál, amely nemhogy egy vihart, de egy gyenge szellőt sem bír el. Az államnak tehát bizonyos kockázatot kell vállalnia ezért a semmi anyagi fedezetet nyújtani nem tudó rétegért, melynek igazán nincs egyebe, mint amit munkájával, két kezével megkeres. Aki tehát tőle magas szolgáltatású; kat követel, nem számol a kötelezett anyagi és életfenntartási körülményeivel. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az a 3%, amelyet a pénzügyminiszter úr mint évi szolgáltatási kötelezettséget megállapított, talán 2%-ra lenne csökkenthető. Ez logikus is, mert a földhözjuttatott elem sokkal elesettebb réteg, mint a védett gazdaadósok, akiknek kisebb-nagyobb földbirtokaik vannak és akik 3V2 % kamatfizetésre vannak kötelezve. Ezeknek az embereknek, akikről beszélek, semmi néven nevezendő tőkeerejük nincs, tisztán a két kezük munkájára vannak utalva, logikusnak találom tehát, ha számukra nagyobb kedvezményeket biztosítunk az évi szolgáltatások tekintetében. Második kérésem a következő. Ma már a gyermekkedvezmény kérdése a földreform mulasztásából nem került bele a régi törvénybe és csak a későbbi rendelkezések pótolták ezt a hiányt, akkor nem értem azt, miért csak a kamatokra vonatkozik a gyermekkedvezmény és nem a tőkére is 1 ? Kuriózum gyanánt mondhatom el, hogy amikor ebben a kérdésben tárgyaltam, találkoztam azzal az ellenvetéssel is, hogy mi lesz akkor, ha egy 22 gyermekes földhözjuttatott gyermekkedvezmény révén, semmit sem tartozik majd ellenérték gyanánt a megváltott földért fizetni? Úgy gondolom, hogy az a földhöziuttatott, kinek 22 gyermek neveltetéséről és eltartásáról kell gondoskodnia, nagyon megérdemli, hogy ingyen jusson kis földjének birtokába! További kérésem lenne, hogy ,az elemi károsodás esetére megállapított kedvezmények mértékét változtassuk meg. A rendeletben úgy van, hogy 20—40—60% kedvezményt kap */s— s /s— 3 / 3 elemi károsodásnál. Ezt az arányt nem tudom logikusnak tartani, mert ba valaki 1 /3 földadó elengedésben részesül, — tudjuk, milyen nehéz ezt a gyakorlatban elérni — akkor észszerű, hogy 1 Í3 kedvezményben is részesüljön. A r 7 3-os kár járjon a fizetés elengedésével. További kérésem a következő lenne. Tudjuk nagyon jól. 'hogy a világ minden részében minden földreform után természetes elporlások szoktak következni, az államnak és a társada>. ülése 1937 május 11-én, kedden. 79 lomnak azonban az az érdeke, hogy természetellenes elporlások ne következzenek be. Márpedig ennél a földreformeljárásnál azt tapasztaltuk, hogy természetellenes elporlások következtek be azért, mert az állam clyan szolgáltatásokat állapított meg a földhÖzjuttatottak számára, hogy ezek a gazdasági lehetetlenülés helyzetébe kerülve, a rájuk kirótt fizetési kötelezettségeket önhibájukon kívül teljesíteni nem tudták. Ezer és ezerszámra mozdítottak ki, különösen 1926-tól 1932-ig, olyan földhözjuttatottakat, akik érdemeseknek voltak nyilvánítva és akik nem saját jószántukból, banem a sors áldatlan körülményei és a magas szolgáltatási kötelezettségek miatt mondtak le földjeikről. Legyünk vele tisztában, hogy itt egy naiv, lelkileg alig kifürkészhető, gyakorlatlan és tájékozatlan emfoerrétegről van szó, amely megrettent attól, amivel megijesztették, hogy íkis házacskája is rámegy arra a földre, amelyet neki állami segítséggel juttattak. Igen' logikusnak tartanám tehát, ha elsőbbségi jogosultságot biztosítanánk az önhibájukon kívül kimozdítottak számára arra az esetre, ha a továbbiak folyamán földek üresednének. r Még egy utolsó kérésem lenne. A rendelet május 1-ében állapítja meg azt a batáridőt, amely ideig a fizetési kötelezettségek teljesítése elő van írva, különben a kiimozdítási eljárás folytatódik az érdekelt földhözjuttatott r ellen. A május 15-i terminusnak legalább is a termés betakarításáig való kiterjesztését kérem, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ennek a szegény, földbözjuttatott munkás embernek a készletei kifogynak, tavasszal pedig nincsen olyan munkaalkalom, amelynél feleslegre tebetne szert, tehát igen kívánatos lenne ez a május 1-i határidő az új termés betakarításáig terjesztessék ki. A birtokpolitika kérdésében nagyon sok vád éri a kormányt, minden oldalról, hogy neim elég .behatóan bájtja végre a törvényt, hogy nem elég mélyrehatóak az intézkedések és nem felelnek ímeg annak a szellemnek, amelyet egy birtokpolitikai tevékenységtől szükségszerűen elvárni lelhet. Ügy ".gondolom, bogy a kormány számára bizonyos alkotmányos felelősség áll fenn: a kormány azokat a kereteket, amelyeket a birtokpolitikai és a telepítési törvény tartalmaz, nem báládbatja túl, tehát ezeknek a kereteiknek a lehető kihasználása az a maximum, amelyet a kormányzat felelősségétől követelni lehet. Ezeket a tehetőségeket pedig a földmíveléisügyi miniszter és a ibirtokpoitikai r osztály — és még meg* kell említeni, hogy a végrehajtással legtöbb esetiben megbízott Országos Földhitelintézet is — a legnagyobb megértéssel és a legnagyobb szociális érzékkel használják ki. Akik azt mondják, bogy helytelenül vették igénybe Magyarországon a földeiket, azoknak azt ajánlom, hogy vessenek egy pillantást a térképre és akkor rögtön meg fogják találni az indokát annak, bogy a kormánynak ebbe a kérdésbe ott kellett belenyúlnia, ahol a legnagyobb volt a szükség és ahol az állaim érdeke azt leginkább parancsolta. (Helyeslés jobb felől.) Megtalálom! az indokát tannak is, bogy a fiatal, a pezsgő, a rajongó irodalom ®% utóbbi időben a magyar falunak és a magyar földmíves nép szomorú sorsának felfedésével foglalkozik. Ezt nem is kifogásolóim, r mert egy századon keresztül ennyire mostohán kezelt és elhanyagolt társadalmi réteg nyomorának még
