Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-220
Az országgyűlés képviselőházának 220, A főispáni kar politikai munkájára vonatkozólag meg kell jegyeznem azt, hogy mi annakidején nagy örömmel üdvözöltük azt a tényt, hogy a Nemzeti Egység Pártja végre az országban pártszervezeteket alakít. Azt vártuk ettől a szervezkedéstől, hogy a szervezkedés nyomán a közigazgatás sorozatosan függetleníttetni fog a politikai munkától s hogy a közigazgatás politikai tevékenységét átveszik a pártszervezetek. De éhben a reményünkben csalódtunk, mert a főispáni kar jobban, mint azelőtt, tovább is résztvett a politikai munkában és résztvesz még ma is; hiszen a legtöbb vármegyében még ma is a megyei pártszervezet elnöke a főispán és amikor a legkisebb választás is van a vármegyében, rögtön kiütközik belőle a pártember. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Hogy csak egyetlenegy esetre hivatkozzam, az 1935. évi általános választások alatt Békés vármegye akkori főispánja, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) akit nagy mértékben fűtött a pártszenvedély, egy ellenzéki küldöttségnek, amikor az nála, mint főispánnál, kihallgatásra jelentkezett, azt felelte, hogy ő mint főispán nem ér rá és nem hajlandó ezt az ellenzéki küldöttséget fogadni, ellenben, mint a Nep. megyei elnöke, hajlandó tárgyalni ezzel az ellenzéki párttal. Idefajul, amikor a vármegye főispánjai, akik közhivatalnoki jellegüket valamiképpen meg kellene, hogy tartsák, egyúttal pártelnökök is. A közigazgatás depolitizálását nemcsak mi követeljük erről az oldalról, hanem követeli maga a közigazgatási tisztviselői kar is. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Méltóztassék egyszer csak őszintén beszélni a közigazgatásnak sok munkával elhalmozott tisztviselőivel és ezek a tisztviselők meg fogják mondani, hogy gyűlöletesebb szerep nincs ezen a világon számukra, mint amikor főispáni parancsra politikai munkát és politikai akciókat kell végezniük. (Friedrich István: Száz évig ugyanezt mondhatodsohasem fog megváltozni!) A belügyminiszter úr, amikor Dinnyés Lajos képviselőtársam állításait visszautasította, azt mondotta, hogy a főispáni állás túlnyomólag politikai jellegű állás, amelynek betöltője a kormány bizalmi közege. Kendben van, ha politikai jellegű ez^ az állás, de ne r legyen degradálva a főispán főpáritiszervezővé a megye területén, (Mózes Sándor: Kortes ne legyen!) aki mindig aziránt, érdeklődik, hogy a pártszervezet munka milyen előhaladást tett az egyes járásokban. Kérem a belügyminiszter urat, hogy ha félti a főispáni állás tekintélyét, elsősorban szüntesse meg azt az állapotot, hogy a főispánok megyei pértelnökök is legyenek. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Mózes Sándor: A hatóiság ne korteskedjék!) Lehetetlen, hogy egy közhivatalt betöltő «mbar egyúttal egy pártszervezetet is szolgáljon és én beszédem befejezéseiként azt indítványozom, hogy ha ez a helyzet bármely vármegyében fennáll, ha a főispán közhivatali funkciójától időt vesz el pártszervezési munkára, jelképileg mindazoknak a főispánoknak a fizetése egy pengővel csökkentessék, akik vármegyei pártelnöki tisztségét is töltenek be. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Dulin Jenő! Dulin Jenő: T. Ház! Teljes mértékben és egészében csatlakozom Tildy Zoltán előttem felszólalt t. képviselőtársain fejtegetéseihez. Itt a költségvetés első címénél éppen a főKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XIII. ülése 1937 május 26-án, szerdán. 663 ispánokkal kapcsolatban feltűnik az, hogy a főispáni fizetések emelkednek. Ennek indokolásául az szolgál, hogy például Sopron vármegyének és Sopron városnak külön-külön főispáni állás állíttatik fel. Eddig az volt a helyzet, hogy ugyanaz a főispán látta el a vármegye és város főispáni teendőit is. Szerény véleményem szerint ez volt a helyes. Tudniillik a főispáni hatáskör nem olyasvalami, ami pontosan, négyzetkilométerekkel lenne mérhető. A főispán kétségtelenül a kormány képviselője, aki a helyszínén tulajdonképpen a kormányhatóságot képviseli, tehát egészen felesleges az, hogy egy vármegyében, ahol történetesen van egy törvényhatósági város is, a város számára külön főispáni állás, szerveztessék. Ein most ezúttal az idő rövidsége, miatt nem atkarak [közjogi fejtegetésekibe ibocsátkozni, hogy mennyire szükséges még a főispáni (méltóság, hogy mennyire anakronizimius már az ő szerepük, (mert hiszen összekötőkiapocsra a vármegye és a kormány között tulajdonképpen szükség már nincsen; a vármegyei autonómia tulajdonképpen már nem az a tiszta autonómia, amely valamikor volt, hiszen a minisztériumnak számtalan módon és formában megvan Imár a módja arra, hogy akaratát szikrányi pontossággal végrehajtathassa. így a főispán tulajdonképpen tényleg egy politikai tényező. Az azután igazán nem fontos, hogy a főispán területe úgy sza'bályoztassék és úgy korlátoztassék, mint <ahogyan a költségvetés elgondolása teszi, hogy például Sopron város : nak állítsunk egy külön főispánt. (Mozgás.) Elméletben tudom,, hogy van, ha azonibiain van is elméletben, gyakorlatban össze kell vonni ezeket a főispáni állásokat és egy vármegyéből) egy főispán legyein. Azokban a csonka vármegyékben, amelyeknek területe egy járás területének felel meg, a főispáni hatáskört hozzá kell csapni a legközelebbi főispánsághoz. Meg vagyok róla győződve, hogy az a főispán pontosan ugyanúgy lel tudja látni a teendőit akkor is, ha a területe valamivel megnövekedik. Lehetetlen állapot az, hogy egy városiban két-három főispán lakjék ugyanabban as utoábian. (Ügy van! balfelől) Ahogyan a magyar miniszterelnök eldirigálja az országot egyedül, sőt eldirigálta egyedül akkor is, amikor Nagy-Magyarország volt és nem kellett két-három-négy mellékminiszterelnököt kreálni, éppúgy ia főispán is egy nagyobb területen ugyanúgy tud főispánkodni, mint egy kisebb területen. (Fábián Béla: így van!) Itt tehát egy igen jelentős tételt meg lehetett volna takarítani,, hiszen 25 megyei főispánság és 10 városi főispánság, összesen tehát 35 főispánság van. Azt hiszem, éppen elegendő lenne a nagy vármegyék Számára meghagyni a főispánságokat. (Ügy van! balfelől.) Teljesen felesleges továbbá az, hogy a városi főispánnak utazási átalányokat állapítsunk meg. A városi főispán ott van helyben, a városi főispánnak, ha utazik, az utazásra megvan a vasúti szabadjegye, egyéb^ utazási átalány pedig nem tudom, milyen címen kellene. Mert hiszen a megyei főispánnak legalább megvan a lehetősége, hogy vármegyéje területére kiszálljon és személyesen ellenőrizze a dolgokat, (Fábián Béla: Tanulmányozza vármegyéjét!) a városi főispán azonban ezzel <sa> indokkal nem léphet fel. (Fábián Béla: Tanulmányút!) À közigazgatás egyszerűsítéséről is sok szó esett. Ebben a tekintetben sem kívánok 93