Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-220

658 Az országgyűlés képviselőházának 2 hetne soi*«, (Elnök csenget.) — azonnal befejezem — »abban az esetben szociális helyzetünk rendezését válasszák külön az általános rendezéstől és önálló törvényjavaslat benyújtásával rendezzék a tovább semmiképpen sem halasztható, mindnyájunkat a legnagyobb kétségbeesésbe kergető... (Felkiáltások: Jó hosszú mondat/) Elnök: Szólátíra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Vázsonyi János! Elnök: Vázsonyi János (képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: ... szociális viszonyainkat.« (Felkiáltások: Hosszú mondat volt!) Nem én fogalmaztam. A címet nem fogadom el. Vázsonyi János: T. Képviselőház! A belügyminiszter úr költségvetéséhez tartozik a szegényügy és az egészségügy, ennél a címnél azonban a szegényügyként kezelt közjog és a gyógymódra szoruló közigazgatás kérdése van napirenden. Szegényügyként kezeltetik a közjog és gyógymódra szorul a közigazgatás akkor, ha a kormányzat 19 esztendővel a háború befejezése után még mindig a kivételes hatalom alapján kiadott rendeletek útján kormányozhat olyan kérdésekben, amelyek különben törvény útján volnának rendezendők. Ebből a szempontból azonban engem nagy reménnyel tölt el az új belügyminiszter úr személye azért, mert ő előzőleg alelnöke volt annak a magyar királyi közigazgatási bíróságnak, amely magyar királyi közigazgatási bíróság mondotta ki, hogy a kivételes hatalmon alapuló rendeteíá kormányzás tulajdonképpen már nem lehetséges, ezek a rendeletek nincsenek érvényben és én remélem, hogy a belügyminiszter úr belügyminiszteri minőségében nem fog szembekerülni előző minőségével, a közigazgatási bírósági másodelnöki tiszttel s azzal a közigazgatási bírósággal, amely ezt kimondotta és amelynek akkor ő élén állott. T. Képviselőház! A kivételes hatalom megszüntetésére feltétlenül szükség van, annak fenntartását semmi sem indokolja és éppen ezért az egyesülési és gyülekezési szabadság; naik a kérdése nem volna tovább rendészeti úton kezelhető, hanem úgy az egyesülésnek, mint a gyülekezésnek a kérdését, mint már évtizedes követelést, végre törvények útján kellene szabályozni. Ugyanígy törvény útján volna szabályozandó a sajtónak a kérdése, olyan módon, hogy helyreállíttassák' a sajtószabadság és ne legyen továbbra a ikivételes hatalom alapján a lapíndításnak és a lapterjesztésnek a joga kormányengedélytől füefffő valami, amely végeredményben a sajtóhitbizomány jellegét alkotja meg. szemben a tényleges sajtószabadsággal. T. Képviselőház! A központi igazgatás kérdésével kapcsolatban legyen szabad néhány kérdésre a rendelkezésemre álló idő rövidsége folytán csak sürgőnystílusban a belügyminiszter úr figyelmét felhívnom. Tisztelettel kérem, hogy szemben azzal a rendszerrel, amelyet elődjének minisztersége alatt a nívmagyarosítés a honosítás ügyében a belügyminisztérium alkalmazott, méltóztassék a névmagyarosítások és a honosítások kérdésében gyorsabb tempót és megfelelő, gyors elintézést rendszeresíteni. A névmagyarosítások ügyében az a helyzet, hogy nagyon sokszor évekig tart egy-egy kérelem elintézése, ugyanakkor, amikor más kérelmek gyorsan intéződnek el; a kérelmek indokolás nélkül nyernek kielégítést vagy ré'0, ülése 1937 május 26-án, szerdán. szesülnek elutasításban anélkül, hogy a kérvényező tudhatná, hogy miért utasították el a kérelmét akkor is, amikor nem védett névre kértf* a névmagyarosítási engedélyt. Itt elsősorban az a kérésem a belügyminiszter úrhoz, hogy ha a frontharcosok és a frontharcosok leszármazottai névmagyarosítási engedélyi kérnek a belügyminisztériumtól, azt feltétlenül megkapják, mert ez a minimális elismerés részükre azért az áldozatért, amelyet mint jó magyarok,, a hazáért hoztak. A honosítások kérdésében pedig méltóztassék megengedni, hogy azt kérjem a belügyminiszter úrtól, hogy amikor a legnagyobb mértékben őrködni kell azon, hogy ide idegen elemek bevándorlásával beszivárgás ne történhessék és ezáltal ne válhasséki lehetővé az, hogy az amúgyis munkanélküliségben sínylődő magyar nép közé újabb konkurrensek kerülhessenek a munkavállalás terén, ugyanakkor azok számára, akik évtizedek óta itt élnek, akik vagy saját maguk vagy szüleik a fronton, a háborúban, a magyarok seregeiben résztvettek, azok számára, akik kötelességüket évtizedek óta mindenkor teljesítették, kérném úgy a honosítások, mint a munkavállalási engedélyek kérdésében a humanizmus alapján való elbírálásnak a teljességét és tökéletességét. T. Képviselőház! Ugyancsak a humanizmus alapján szeretném azt, hogy ha a hadikölcsönsegélyezés kérdése nem a belügyminisztériumban kezeltetnék évek óta, mint szegényügy, hanem visszakerülne a pénzügyminisztériumba oly módon, hogy a hadikölcsönök tényleg valorizáltassanak. Amíg azonban ez anyagi fedezet hiányában lehetetlen, itt is fokozott humanitásT kérek á belügyminiszter úrtól. Ugyanezt a humanitást kérem az Oti .és a Mabi. behajtási eljárásainál is, ahol igen súlyos, nagy terhekkel sujtatik elsősorban a sínylődő kisipar és kiskereskedelem. T. Kép viselőiház! Még egyetlenegy kérdést kívánok ennél a címnél isizóvátenni és ez a fővárosi autóinóimia kérdése. A ^belügyminiszter úr tegnapi beszédében szólott a választójog kédéséről és kijelentette, (hogy .ajánlási rendszer többé nem lesz. iSzeretnélmi, hia ugyanezt hallhatnám a (belügyminiszter úrtól a törvényhatósági választásokra vonatkozóan is, szeretném, ha végre hivatalois helyről hangzanék el az a kijelentés, hogy többé ibolettarendszerű választás nem. lesz,, mert az a bolettarendszer, amely a fővárosi törvényhatósági választásoknál eddig szerepelt, sokkal nagyobb visszaélétsekre ad utódot és alkalmat, mint maga az ajánlási rendszer, becstelen tőzsdejátékká aljasítja le a legszentebb közjogot, a választói jogot. Ugyancsak a fővárosi autonómiával kapcsolatban, a belügyiminiszter úr tegnap tett kijelentései alapján, amikor azt mondotta, hogy az autonómia kiszélesítése vezeti őt egy újabb törvény benyújtásánál, kérem, annak lehetőségét,, hogy az a. kerületi jbeosztás. amely a fővárosi törvényhatóságiban jelenleg fennáll, megváltoztass ék. Az a kerületi beosztás ugyanis, amely ma fennáll, azt jelenti, hogy a perifériák előnyben részesülnek a (belső városrészekkel szemben, .azt jelenti, hogy azok a városrészek, iából a közsegélyben részesülők vannak többségben, ötször annyi joggal bírnak, mint azok, ahol a legnagyobb 'adófizetők vannak többségben. Ez (mindennek nevezhető, csak nolsrári érdeknek nem. Nem pártszenipontok • szerint keli a kerületi beosztásokat megcsi-