Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-220

Az országgyűlés képviselőházának 220, szociális és egészségügyi szükségletei a múlt időkben egyáltalában nem elégíttettek ki, úgy­hogy életviszonyai nagy mértékben leromlottak. Ha vizsgálj ulk a költségvetésnek e célra felvett összegeit,, iákkor látjuk, hogy egyáltalában nem valósítják meg azokat a nagy célokat, ame­lyeket a falu népének szociális és egészségügyi érdekei szempontjából meg kellene valósítani. A közigazgatást a néppel szemben megér­tőbbé kell tenni. Abból a célból, hogy a falusi közigazgatás meg tudjon felelni azoknak a nagy feladatoknak, amelyeiket (meg kell olda­nia, feltétlenül szükség van a falusi közigaz­gatási tisztviselők képesítésének etmelésére. Nagy Örömmel hallottam, hogy a belügyminisz­ter úri meg is Ígérte a falusa közigazgatás re­formját és azt, hogy a falusi közigazgatási tisztviselők képesítését emelni fogja. A leg­újabban létesített közigazgatási tanfolyamnak is ez a célja már, hogy a közigazgatás nagy feladatait alaposabban képzett tisztviselőkikel jobban meg lehessen oldani az ezekről, a köz­igazgatási tanfolyamokról újonnan kikerülő tisztviselők magasabb képzettségének üdvös ha­tása azonban csak hosszú évek múlva fog je­lentkezni. Szükség van tehát arra, hogy a köz­igazgatás szükségleteit előbb is és minél hama­rább kielégítsük Ennek érdekében közelebb kell hozni a falu intelligenciáját a néphez, kü­lönösen pedig a jegyzői kart, amely elsősorban van (hivatva azoikat a szociális és gazdasági (Br. Vay Miklós: Es kulturális!) szükségleteket kielégíteni, amelyek tekitnetében ma a falusi nép hiányt szenved, miméi előbb mentesíteni kell mindazoktól a munkálatoktól, aimelyek el­lenszenves sé teszik a nép előtt. Különösen ki kell venni hatásköréből az adóvégrehajtást és külön állami közegekre kell átruházni, továbbá megfelelő díjazásban kell részesíteni, hogy tisztségét és hivatását megfelelő fizetés mel­lett a kívánatos mértékben tudja betölteni. Mivel (Br. Vay Miklós: Bizalmatlan va­gyok! — (Derültség.) a belügyminiszter úr tegnapi beszéde szerint megvan a remény, hogy nagy léptekkel fog megtörténni a falusi szociális igények kielégítése, nagy re­ménységgel nézek az új belügyminiszter úr működése elé. Elnök: Szólásra következik! Vásárhelyi Sándor jegyző: Takács Ferenc! Takács Ferenc: T. Képviselőház! A címnél egy olyan kérdést akarok szóvátenni, amely központi intézkedést igényel, helyesebben, amely kérdésben a központi igazgatás korábbi intézkedéseit az alsóbb közigazgatási, illetve rendészeti hatóságok nem respektálták. A bel­ügyminiszter úr tegnap azt mondotta, hogy a szegény nép emberi hangot is kíván a tisztvi­selőktől. Ez olyan kijelentés volt a belügymi­niszter úr részéről, amelyet véleményen! sze­rint meg kellene értetnie az alsóbb hatóságok­kal is. Két konkrét esetet akarok szóvátenni, ami­kor hatósági közegek elé kerülő munkásokkal egészen indokolatlanul, kíméletlenül és brutá­lisan bántak. Hiába vannak tehát az utasítá­sok és különböző kijelentések az illetékes té­nyezők részéről, — tudomásom ezerint olyan utasítás is van, hogy az alantas közegeknek a felekkel udvariasan kell bánniok, a csendőrök szolgálati szabályzata pedig előírja, hogy még csak tegezni sem szabad az eléjük kerülő ter­helteket, — mégis az utasítások és a szolgálati szabályzat ellenére a tegezések, a durvaságok és ütlegelések előfordulnak, és sajnos, nemcsak szórványosan, hanem sűrűn fordulnak elő. Az ülése 1937 május 26-án, szerdán, 653 intézménynek az érdekében szükség van arra, hogy ezeket a kirívó eseteket kiirtsák, és azokat az embereket» akik az intézkedések és utasítások ellenére elkövetik ezeket a durvaságokat, az intézményekből elltavolítsák. (Farkas István: Ideje volna már egyszer!) Tűrhetetlen, hogy közpénzekből fizetett hatósági emiberek ártat­lanul vagy akármilyen körülmények között is eléjük kerülő emberekkel brutálisan bánja­nak és őket becsül eltükben mélyen megsértsék. A mezőberényi munkások május 1-én egy régi népszokást idéztek fel és a májusi hajna­lon dallal akarták köszönteni társaikat. (Zaj a jobboldalon.) Falun ez általános szokás. (Far­kas István: Rettenetes dolog! — Malasits Géza: Már énekelni sem szabad a magyarnak! — Farkas István: Május 1-én évszázadokon keresz­tül ünnepelltek Magyarországon!) Ha bűnt kö­vettek el ezek az emberek, rendes úton felelős­ségre lehet Őket vonni. E helyett azonban az történt, hogy a járőr bevitte őket az őrszobára és a csendőr — amint a jelenltésben meg van írva — ismételten arculütötte Pántya Sándort, Eibich Józsefet pedig nyolcszor ütötte arcul, és amikor elfáradt, akkor egymással pofoztatta a szegény embereket, (Farkas István: Disznó­ság! — Kéthly Anna: Lovagiasság! — Malasits Géza: A főispánt kellene megpofozni!) Hegedüs Jánost a kihallgatás soirán ismételten arcul­ütötlték. Elnök: Malasits Géza képviselő urat köz­beszólásáért rendreutasítom. (Malasits Géza: Tisztelettel tudomásul veszem.) Takács Ferenc: Es ami még ennél is fáj­dalmasabb, az édesanyjukkal kapcsolatosan bántották ezeket a szegény embereket. (Farkas István: Ez a magyar csendőrség és rendőr­ség! A durvaság!) Talán azt mondhatná erre valaki, hogy ez falun történt, falusi emberek­kel bántak így. De városban is ez a helyzet. Szentest meghurcolták az egész ország közvé­leménye előtt, a szentesi munkásságot úgy ál­lították az ország közvéleménye. elé, mintha nem tudom, milyen emberek volnának. ISTem kisebb tényező, mint a szentesi református egyház^ főgondnoka mondotta egy magánbe­szélgetés során és később nyilvánosan is, hogy a szentesi munkásokat méltatlanul érte ez a meghurcolás. Es vájjon kik szolgáltatják az újságírók­nak az adatokat? Hiszen olyan tényeket írtak meg az újságokban,, amelyekről a rendőrta­nácsos úr, Jánoska Tibor úr azt mondotta, hogy bizalmas értesülései vannak. Először bi­zalmas értesülése volt arról, hogy március 21-én tüntetés lesz. Amikor ez elmaradt és én a tanácsos úrnak megmondtam, hogy nem lesz tüntetés, sem március 21-én,, sem máskor, ak­kor áttette a dátumot március 28-ikára és 29-ikére, sem 28-án, sem 29-én nem volt tünte­tés ebben a városban. Szentesen a rendőrható­ságnak mindenáron kellett volna egy baloldali mozgalom, hogy azzal leplezze el a jobboldali mozgolódásokat és azzal leplezze el azokat az atrocitásokat, amelyeket a nyilaskeresztesek tényleg elkövettek. (Farkas István: Mester­ségesen csinálják!) A bizalmas értesülések alapján szabályta­lanul és törvénytelenül házkutatásokat tartot­tak és hiába van benne a Rebsz.,, a rendőri bünetőszabályzat 93—95. §-albán, hogy a ház­kutatás foganatosításánál két nem érdekelt ta­núnak kell jelen lennie, hiába van benne, hogy jegyzőkönyvbe kell felvenni, jegyzőkönyvbe kell foglalni az elvitt tárgyakat, egyik sem

Next

/
Thumbnails
Contents