Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-220

Az országgyűlés képviselőházának 22 \ zal ugyanis legyünk tisztában, hogy ezek az emberek saját erejükből talpraállni nem tudnak,, mert akinek mindenét: házát, bútorát, berendezését, udvarát elseperte az áradat, akinek munkaeszközei sincsenek már meg, az lehetetlen helyzetben van, s magán segíteni természetesen csak akkor tud,, ha a megfelelő segítséget a kormánytól, illetve karitatív úton azonnal megkapja. Ugyancsak kérem a kormányt, tegye lehetővé azt, hogy a károsultak, akiknek ingatlanát ilyen módon jóformán megsemmisítette vagy nagymértékben megrongálta az áradat, pénzbeli segítséget kapjanak, hogy ingatlanukat helyreállíthassák. Tisztelettel kérem továbbá a belügyminiszter urat, legyen szíves hozzájárulni ahhoz, hogy a község a károsultak részére legalább Budapest székesfőváros és a megye területén gyűjtést indíthasson, hogy karitatív úton pótolhassuk azokat a károsodásokat, amelyeket egyébként a kormány az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében nem tudna pótolni. Itt gondolok elsősorban az élelmikészleteikre, a ruházatra, lakásberendezésekre, párnákra stb., amelyek egy üyen kispolgárnak, egy ilyen kétkezi munkájából élő embernelk mindenét jelentik s ami mind szükséges neki ahhoz, hogy exisztenciáját tovább is fenn tudja tartani. Abban a reményben teszem ezt az előterjesztést, hogy a magyar királyi kormány megértő szívvel fogja kérésemet teljesíteni és ezeken a szerencsétleneken segíteni fog. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. Széli József belügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Köszönete mondok Ember Sándor képviselő úrnak azért, hogy a Pomáz és Csobánka községet ért szerencsétlenséget szóvá tette itt a Ház előtt, melyről egyébiránt magam is jelentést kívántam volna tenni a t. Háznak. A szerencsétlenek sorsa minden emberi részvétet megérdemel. Biztosíthatom a t. Házat és a bajba jutottakat, hogy a ikormány minden részvétével együttérez velük s meg fogja keresni a módot és lehetőséget arra. hogy az anyagi segítségnek azt a lehető mértékét nyújtsa, amely arányban áll a tényleg elszenvedett károkkal. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: A napirend előtti felszólalás vita és határozathozatal tárgyát nem képezheti, A napirend előtti felszólalás és a miniszter úr válasza összesen nyolc percet vett igénybe; ez az idő a házszabályoknak megfelelően nem fog a napirend tárgyalására szánt időbe beszámítani. Napirend szerint következik a belügy tárca részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 1. címet felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (Olvassa az 1. cimet.) vitéz Árvátfalvi Nagy István! vitéz Árvátfalvi Nagy István: T. Ház! Miután a belügyi tárca általános vitájában az idő rövidsége miatt nem állott módomban felszólalni, méltóztassék megengedni,- hogy ezúttal terjesszék elő néhány szerény kérést a belügyminiszter úrhoz és a m. kir. kormányhoz, részben a hadviseltek különböző kívánságaira, részben pedig a magyar falu megerősítésére vonatkozóan. Azt hiszem, ez mindnyájunk szívügye. A hadviseltekről tegnap Eajniss képviselőtársam is megemlékezett beszédében, amikor >. ülése 1937 május 26-án, szerdán. 649 a rendőrségről, a rendőrtisztekről szólva meg| említette, hogy vannak rendőrtisztek, akik ma ősz fejjel is még csak egészen alacsony rendfokozatban teljesítenek szolgálatot annak ellenére, hogy a világháborúban a haza védelmében résztvettek. Eajniss képviselőtársam rámutatott arra is, hogy ezt orvosolni kellene. Ebben tökéletesen egyetértek vele, úgyszintén abban is, hogy általában a rendőrtiszti kar helyzetén javítani kell. Sőt hozzáteszem, kívánatos volna, hogy amidőn ma már folyton csak az elhelyezendő ifjúságról és a földmunkások munkanélküliségéről beszélünk, akkor j azt a néhány hadviselt közszolgálati alkalmazottat, akik évtizedekre elmaradtak az előléptetésnél, végre igazságban részesítsük és ezeket a közszolgálati alkalmazottakat a m. kir. kormány eoronkívül léptesse elő. Ez egyáltalában nem azt jelenti, hogy nagy költségtöbbletet jelentene az államháztartásnak, én nem azt akarom ezzel, hogy külön előléptetések történjenek, hanem csak azt, hogy a normális előléptetéseknél ezek a hadviselt közszolgálati alkalmazottak előnyben részesüljenek. Természetesen nemcsak a belügyi tárcánál, hanem más tárcáknál is ugyanez a kívánság áll fenn s azt hiszem, ennek teljesítése államerkölcsi szempontokból is tökéletesen indokolt. Legyen szabad továbbá újból rámutatnom arra, hogy vannak olyan speciális munkaalkalmak, amelyek a belügyi tárca keretében és a községek háztartásában hadigondozottak részére volnának biztosítandók. így Budapest székesfőváros saját háainak házfelügyelői állásaira kitűnően alkalmasak volnának érdemes hadigondozottak és frontharcosok. Sajnos, ezeknek a háziaknak házfelügyelői általában nyugdíjas altisztekből kerülnek ki, holott azt hiszem, akadnának megbízható frontharcosok és hadigondozottak is, akiket házfelügyelői állással lehetne megbízni. Ugyanígy a községekben különböző őri alkalmakra elsősorban hadirokkantakat, frontharcosokat kellene alkalmazni. Itt is mély tisztelettel kérem a belügyminiszter urat, legyen kegyes odahatni, hogy ezeket az őri alkalmakat, különböző őrzési lehetőségeket elsősorban ezeknek a bajtársainknak juttassák. Foglalkozni kívánok röviden még azzal is, hogy a Hadirokkantak Nemzeti Szövetsége helyi szerveinek támogatására több belügyminiszteri rendelet jelent meg, sajnos azonban azt látjuk, hogy amikor azután egyes autonómiák anyagi támogatásban kívánják részesíteni a mi helyi szerveinket, akkor a tárcaközi bizottság ezeket a támogatásokat törli. Sok panasz merült fel emiatt és éppen ezért kérem, méltóztassék támogatni az autonómiákat abban, hogy ha valamilyen költséghozzájárulást megszavaznak a Hadirokkantak Nemzeti Szövetsége csoportjai és fiókjai számára, akkor ezeket az összegeket a tárcaközi bizottság ne törölje. A imoziengedélyekfcel [kapcsolatban is volna egy pár szerény kérésem és pedig elsősorban a •rokkant törvény biztosítja azt, hogy a mozikban 40%-ten .hadirokkantakat,, özvegyeket és árvákat kell alkalmazni. Ezt kijátsszák az egyes moziaoigedélyeisek azzal, hogy filléreket fizetnék alkalmazottaiknak, úgy hogy képtelenek ezt a munkát elvállalni. Amint tudom., heti 12 pengőért kell vállalni ilyen mozijegyszedői állást és amiellett naponta hat órán át kell dolgozniok. Képtelenség egy családos rokkanttól azt kívánni, hogy ilyen éhbérért vállalja ezt a munkaalkalmat. így azután ter91*