Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-219

Az országgyűlés képviselőházának 219. tisztek »munkája azonban ezen a területen meg­maradt a felügyelet kötelességének teljesítésé­ben, de elmaradt a felügyeleti díjuk, nincs meg úgy, ahogy a múltban megvolt. Csodálatos maradi állapot az, hogy Buda­pest világvárosban a rendőrségnek egyetlen laktanyája van, a Mosonyi-uteai laktanya és hogy a túlzsúfoltság következtében a rendőr­ség egy része azon a, Mária Valéria-telepen lakik, amelyről mi szociálpolitikusok öt esz­tendővel ezelőtt állapítottuk meg, hogy csak egy cél-rendeltetése van: felgyújtani az egész. Mária Valéria-telepet. Az ujonebehívasoknál a rendőrség legna­gyobb baja a legénység elhelyezésének kér­dése. Budapest rendőrségének máig sincsen megfelelő tanosztályi terme. Ez, ha jól tu­dom, a dagályutcai rendőrlaktanyában van el­helyezve, ott szorítottak helyet ennek igazán primitív módon ugyanakkor, amikor Buda­pesten a pénzügyőröknek a gyűjtőfogház mel­lett van egy remek .tantelepe. Az épületek túl­zsúfoltságán már nem lehet segíteni, toldozó­foldozó munkával, ami végtelenül drága, ezt a problémát nem lehet megoldani. Méltóztassék megnézni a VII., VI. és IV. kerületi rendőrkapitányságok elhelyezését. Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy ha valaki meglátogatja ezeket a helyiségeket, az meg fogja állapítani, hogy ezek a helyek nem mél­tóak a rendőrség elhelyezésére. A Zrinyi-utcai 'helyiségekbe is méltóztassék bemenni, a rendőr­tiszti szobákba, ahol rengeteg idegen is meg­fordul; a bútorok évtizedesek, szennyesek, pisz­kosak. Nem akarunk luxust, ellene vagyunk a luxusnak, azonban a modern, tisztességes be­rendezkedés nemcsak a rendőrtisztek, hanem az őrhelyek számára is mindenütt feltétlenül szükséges. A 130 'budapesti rendőrőr szoba el­helyezése legnagyobb részben rossz és primi­tív. Az őrszobák rádiófelszerelése, amelyet magam néztem meg az egyik helyen, végte­lenül ósdi, régiek, már pedig rendőrségünk feltétlenül megérdemelné, hogy modern rádió­felszerelése legyen, hiszen erre az országnak minden egyes esetben, ha baj van, úgyis szük­sége van. A rendőrség létszáma véleményem szerint nem elegendő. A szolgálati rendszer, az a bi­zonyos négyes rendszer éppen ezért ma nem működik, mert a rendőrséginek, sőt az altiszti karnak a létszáma is kicsi és ennek következ­tében a négyes rendszerből (hármas rendszer, gyakran pedig kettős rendszer lesz és 48 órás szolgálatot teljesítenek 24 órás pihenővel. A legénység ruházata sokszor kifogásol­ható és itt hivom fel a belügyminiszter úr figyelmét arra, hogy a tisztikar új ruhája, amely 500 pengőbe kerül, legalább az alsó fize­tési osztályokban lévő rendőrtiszteknél ilyen alacsony fizetések mellett, véleményem szerint, csak egy központi segéllyel oldható meg. 500 pengőt az alacsonyabb, a IX—X. fizetési osz­tályokban lévő rendőrtiszteknek új egyenru­hára kifizetni azt jelenti, hogy egy esztendeig különböző más kisebb szükségleteik tekinte­tében vannak megnyomorítva. • = ' A rendőrség felszerelését illetőleg kétség­telenül lehetnek technikai kifogásaink. 22 da­rab személygépkocsi, 10 darab oldalkocsis mo­torkerékpár és 5 darab szóló-motorkerékpár végtelenül kevés a budapesti rendőrség szá­mára. Hét csapatszállító-autó, egy rádiókocsi és összesen csak két balesetkocsi szintén igen kevés. Ennek veszedelmét láttuk akkor, ami­nes e 1937 május 25-én, kedden. 643 kor Budapesten magas látogatás volt, az egész rendőrség el volt foglalva és egyidejűleg vala­hol a körúton egy lépcsőház összeomlott. Ilyen esetekre, amikor a rendőrségnek sok helyen van elfoglaltsága, feltétlenül gondoskodni kell a legmodernebb, a legkiválóbb technikai felsze­relésről, mert hiszen ez a technikai felszerelés nemcsak a rendőrségnek, hanem az egész or­szágnak is minden körülmények között kincse és biztosít bennünket olyan esetekben, amikor valami pánik, valami rendetlenség keletkez­hetik, — hiszen erre mindig számítani kell — hogy a rendőrség nemcsak a város egyik he­lyén, hanem a város minden helyén teljesíteni tudja a kötelességét. T. Képviselőházi En a ceremóniákat, a nagy sporteseményeket nem tudotmi másképpen megítélni, mint hatalmas hadgyakorlatokat a rendőrség, a rendfenntartó közegek számára abból a szempontból, hogyan kell dolgozniuk, mit kell cselekedniök, ha egyszer bármilyen ok miatt Budapesten pánik van. Minden né­ven nevezendő ceremónia, felvonulás, sport­esemény tulajdonképpen egy nagy hadipróba és ebből a szempontból Magyarország, illető­leg Budapest rendőrfőkapitányának a legna­gyobb szervező zseninek kell lennie. En természetesen nem óhajtok egyes olyan eseményeket felemlíteni, amelyeknek megtör­téntét tudom, de rámutatok arra, hogy a szer­vezés, az organizáció tudománya ilyen nagy, hatalmas tömegek mozgásának lebonyolítá­sánál olyan tudomány, amelyre a rendőrség­nek a lehető legnagyobb súlyt kell helyeznie. A rendőrség titiikara 1924. óta nagyobb előléptetésben nem részesült, ezért van olyan sok szürkülő és fehérhajú rendőrtiszt, akikről beszédem elején megemlékeztem. A magyar ki­rályi rendőrség iránt érzett igazi tiszteletem következtében kérem a belügyminiszter urat, hogy ezen a Ihelyzeten méltóztassék a lehetőség szerint változtatni. Törekedjünk a tisztikar és a legénységi állomány létszámának szaporítá­sára, a technikai felszerelés javítására, a lakó­és férőhelyek szaporítására, hogy a szakszerű­ség előmozdításával szolgálni tudja a rendőr­ség azt a nagy ügyet, amelynek szolgálatára hivatott. A belügyi tárca költségvetését elfogadom. (Helyeslés és taps jobbfelöl és középen.) Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Ifj. Balogh István! Ifj. Balogh István: T. Ház! A rendelkezé­semre álló rövid idő alatt igyekszem röviden abba belekapcsolódni, ami számomra, mint az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt ve­zetője számára, a belügyminiszter úr beszédé­ből a legmegkapóbb volt. A belügyminiszter úr ugyanis hangoztatta, hogy hűvös alkotmányos­sággal kezel a jövőben minden egyesülést, min­den politikai pártalakulást. ^ En roppant örülök a miniszter úr e bejelentésének, mert eddig is igazán vártuk az elöljáróságoktól, a rendőr­hatóságoktól azt a gesztiét, hogy velünk, mint ellenzéki párttal szemben alkotmányos módon járjanak el. Engedje meg a belügyminsizter úr, hogy néhány észrevételt legyek bátor előadni azzal a bánásmóddal kapcsolatban, amelyet velünk szemben sokszor tanúsítanak. A pártszervez­kedésnek — mint mindnyájan tudjuk — ^l a P" vető tétele az, hogy egy párt minden felelőssé­gének tudatában szabadon szervezkedhessek. (Buchinger Manó: Mint Németországban!) Az 89*

Next

/
Thumbnails
Contents