Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-219
626 Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése 1937 május 25-én, kedden. középen. — Végváry József: Nem is magyar egy sem! Csak három magyar film van! — líajniss Ferenc: Addig csak ilyeneket csinálnak, amíg ilyen vezetősége van a magyar magyar filmgyáraknak. — Zaj.) Befejezésképpen nagyon kérem az igen t. miniszter urat, hogy fogadja szeretetébe a •magyar lélek legszebb alkotását, a magyar vármegyét, amely a magyar nemzeti gondolatnak minden egyik bevehetetlen fellegvára volt és amely a legsúlyosabb megpróbáltatások idején is mindig sziklaszilárdan állt meg a magyar államiság eszméjének önvédelmi harcaiban. Kérem a belügyminiszter urat, védje meg az államegység elvét hangoztató úgynevezett centralisták teljes államosításra irányuló törekvése ellen. Mi ez ellen a végletekig harcolni fogunk. (Csoór Lajos: Akkor lépjen ki a pártból!) mert nem engedjük, hogy az 'autonómiákat, illetve a vármegyéket, ezt az ősi rendszert, a magyar léleknek ezt a nagyszerű alkotását lerombolják. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a vármegyék önkormányzar tának lerombolása egyenlő volna a falusi nép jogainak elkonfiskálásával. Ez pedig mihez vezetne? Ahhoz a rendszerhez, amelytől az Istep óvja meg ezt a népet, ezt a nemzetet: a diktatúrához. (Csoór Lajos: Kell a mainál nagyobb diktatúra? — Ellenmondások a jobboldalon. — Bánó Iván: Hol van? — Végváry József: A levegőben! Csoór Lajos: Azt meg én sem akarom! — Zaj. — Elnök csenget.) Abban a reményben, hogy a belügyminiszter úr propcnzícióimat komoly megfontolás tárgyává teszi és hogy ő is lelkéből fogja támogatni a pénzügyminiszter úrnak azt a törekvését, hogy az állami bevételek fokozása céljából mielőbb alkottassék meg egy komoly s szigorú progresszivitás elve alapján álló adótörvény, (Helyeslés a jobboldalon.) amelyen keresztül az embervédelem céljait szolgáló költségek is könnyen volnának előteremthetők és hangsúlyozva azt, hogy a magam részéről a belügyminiszter úr, a kormányelnök úr és az egész kormány iránt — látva komoly törekvéseiket és erőfeszítéseiket, valamint mély és őszinte hazafias érzéstől áthatott munkájukat — bizalommal viseltetem: a belügyi költségvetést általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Molnár Imre előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tegnapi napon elmondott előadói beszédemben érintettem az alkotmányjogi reformoknak, közelebbről a titkos választói jognak a szociálpolitikára várható behatását. Egyes lapok beszédemnek ezt a részét könnyen félreérthető, vagy félremagyarázható módon közölték, olyanformán, mintha én a kormányzatnak az alkotmányjogi javaslatok által a szociálpolitikára való rászorítását erre a kormányra értettem volna, illetve ezzel a kormánnyal szemben láttam volna szükségszerűnek. Beszédemnek ez a része teljesen teoretikus volt és azoknak, akik beszédemet végighallgatták, semmi kétségük sem lehet etekintetben, mert hiszen egész beszédemen végigvonult az elismerés a kormány szociálpolitikai cselekvései iránt. Mégis szükségesnek tartom ezt a kérdést itt felvetni és a következő pár sort beszédemből felolvasni (olvassa): »A titkos választás sokféle jelentőségéből e helyen csak az ellenzék által gyakran hangoztatott szempontot kívánom kiemelni, azt, hogy ez a rendszer rá fogja kényszeríteni a mindenkori kormányzatokat az intenzív szociálpolitikai cselekvésekre ...« Igen t. Képviselőház! Minthogy az előadó a bizottság álláspontja mellett a miniszter irányelveit is képviseli, (Helyeslés és taps a jobboldalon) teljesen visszásán hangzanék, ha kifelé olyan formában magyaráznák beszédemnek ezt a részét, mint ahogy az egyes sajtóközleményekben olvasható. Ezért szükségesnek tartottam ezt a kérdést aiz igen t. Ház színe előtt rektifikálni, elnézést kérve, hogy szíves türelmüket ezzel egypár pillanatra igénybe vettem. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A belügyminiszter urat illeti a szó. Széll József belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Molnár Imre t. képviselő úr előadói beszéde olyan alapos és pregnáns volt, hogy ezért neki nagy köszönettel tartozom. (Éljenzés jobbfelől.) Az, amit én a tőle elmondottakon kívül még elmondani óhajtok, kötelességem érzéséből folyik. Azt tartom ugyanis, hogy a t. Ház méltán és joggal elvárhatja tőlem, hogy amikor röviddel belügyminiszteri hivatalom elfoglalása után szerencsém van tárcám költségvetését itt képviselni, egyúttal nyilatkozzam azokról az elgondolásokról és tervekről, amelyek belügyminiszteri tevékenységemet irányítani fogják. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) Bocsánat, hogy a reálpolitika iránti hajlandóságomból kifolyólag részletekbe megyek bele annak ellenére, hogy nem ismeretlen előttem Cavour tanácsa, aki azt mondotta: nem szabad figyelmünket egyidejűleg túlságosan sok dologra irányítani, hiszen a napsugarak lencsébe gyűjtve a fát is meggyújtják, szétszórva azonban nines hatásuk. T. Ház! Az a véleményem., hogy a programmok voltaképpen adóslevelek,, vagy talán inkább olyan váltók, amelyeknél a programmot adó politikus a kibocsátó, a törvényhozás az elfogadó, de maga a nemzet a forgató. A programm meg nem tartása pedig visszaélés a nemzet jóhiszemű bizalmával. (Ügy van!- Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Az ezen a meggyőződésen alapuló jószándéktól vezéreltetve ismertetem a következőkben főbb vonalakban azokat a momentumokat, amelyek a belügyi tárca vezetésében engem irányítani fognak. (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök úr a t. Haz előtt tartott bemutatkozó beszédében azt jelentette ki. hogy ő haladó konzervatív irányban, szociális tartalommal telített népi politikát kíván folytatni. (Helyeslés.) Nagyon természetesen, szórói-szóra ez az én belügyminiszteri legfőbb és legáltalánosabb irányelvem is. Hogy ezt itt mégis megismétlem, annak oka az, hogy ennek a verbum regensnek minden egyes szavát a magam részéről is meggyőződésesen átéreztem és átérzem. Elsősorban tehát konzervatív irányú ez a politika, amely e természeténél fogva még jobban megokolja az arra vonatkozó komoly felelősségérzésemet, hogy az ország alkotmányos rendjót, a köznyugalmat, a közbiztonságot minden rendelkezésemre álló törvényes eszközzel bármely oldalról, bármilyen jelszavakkal, akár nyíltan, akár rejtve jelentkező veszélyeztetésekkel szemben megóvjam és fenntartsam. (Élénk helyeslés és taps.)
