Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-219

Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése 1937 május 25-én, kedden. 619 sara is mehet. Amikor örömmel kell üdvözölnöm azt, hogy a belügyminiszter úr az elmúlt évben a szakképesítések terén bizonyos irányban rendet tereimtett,, bizonyos mértékig mint hiányt 'kell (megemlítenem azt, hogy a falusi háziorvosi szükségletek ellátására nem alkotott az általam előbb megjelölt szempontok szerint egy átfogó szakképesítést. Itt kell megemlítenem, hogy bármilyen kívánatosnak is látszik az orvosok minél magasabbrendű és minél tökéletesebb szakképesítése, a szakképesítésről szóló rendelet különösen a fiatalabb orvosi generáció részére szociális és gazdasági, de tanulmányi tekintetben is meglehetős hátrányokat jelent. A mai viszonyok között rendkívül nehézségbe ütközik az, hogy akár egy jobb módban lévő középosztálybeli ember gyermeke is orvosi szakképesítéshez juthasson, amikor az egyetemen hat évet kell eltöltenie és ezután még négy évig kell teljesen ingyen működnie, hogy valamilyen szakképesítést nyerjen. A magyar orvostudomány fejlődésére és közegészségügyre egyaránt káros gazdasági szelekció megakadályozására kívánatos és keresztülviendő a klinikákon és a kórházakban az ingyenes orvosi munka teljes eltörlése. A mai szakorvosi rendelet szerint nem a tehetség, hanem az anyagi megalapozottság dönti el, hogy szakorvos lehet-e valaki. A miniszterelnök úr belügyminisztersége alatt kilátásba helyezte a szakorvosjelöltek részére a lakást, az ellátást és a havi létminimumot, amire tisztelettel felhívom a belügyminiszter úr figyelmét, azt kérve, hogy támogassa ezt a felelős és nehéz pályán küzdő orvosi rendet. (Helyeslés.) A cél kétségtelenül az volna, hogy azok, akik vidékről kerülnek fel Budapestre vagy más egyetemekre, tanulmányaik befejeztével ismét visszamenjenek a vidékre és a falu orvosaivá váljanak. (Helyeslés.) Ha a falusi betegellátás részére nagyobb igényeket támasztunk és azt mondjuk, hogy a falusi orvosnak jól kell értenie azokhoz az esetekhez, amelyek falun mindennap előfordulnak, akkor a szak képesítés újabb rendezése nem egészen felel meg a célnak, mert az egyetemi évek befejezése után négy évi szaktanulmány legfeljebb egy szakképesítést ad az illetőnek, de a falusi betegellátás igényeit nem elégíti ki. Bizonyos mértékig sérelem, — hangsúlyo«om, különösen a fiatal orvosi generáció számára — hogy az említett rendelkezés a szerzett jogokat nem akceptálta, átmeneti időt nem állapított meg és azokat, akik a régi rendelki* *ések szerint valamelyik szakképesítés megszerzéséhez szükséges időt már megkezdték, vagy kitöltötték, de szakképesítésüket véletlenül bármi ok folytán elfelejtették vagy elmulasztották bejegyeztetni, vizsgakényszer alá helyezték. Kívánatos és fontos a szakorvosok számának évenkénti meghatározása, különösen szakonként a numerus clausus szellemében a zsidó szakorvosok számának 5%-ban való megállapítása Az orvosi rendben, különösen a szűküs anyagi viszonyok között lévő fiatalabb rétegekben a szakképesítési rendelet rendkívül nagy nyugtalanságot keltett, ezért arra kérem a belügyminiszter urat, hogy a kérdést az egyetemek orvostudományi karai és az Orsz.-'igos Orvoskamara véleményének meghallgatása mellett tegye újabb tanulmány tárgyáva, s találja meg azt a módot, amellyel a sérelmek eliminálhatók lesznek, mert ezáltal a tökéle tesebb falusi betegellátás kérdése is közelebb jut majd a célhoz. Szükséges volna ezenkívül, hogy a honvédkórházak megfelelő osztályán eltöltött idő beszámíttassék a szakorvosság idejébe, (Egy hana jobbfelől; Megvan!) hogy a katonai szolgálatot nem teljesítők ne élvezzenek jogtalan előnyöket a katonai szolgálatot teljesítőkké

1 szemben. (Ügy van! Ügy van! a középen!) Foglalkoznom kell még a trachomaorvosok kérdésével, akik a trachomas vidékeken havi 120 pengős fizetésért évek óta működnek. Te kintettel arra, hogy a trachoma-orvosok bel ügyi szolgálatban állnak, de véglegesítésükről, illetve elhelyezkedésükről nem történt gondoskodás, fizetéses szabadságot nem kapnak és még járandóságaik kiutalásánál is hónapos késések vannak, az a kérésem a belügyminiszter úrhoz, hogy a községi, illetőleg a körorvosi pályazatoknál szíveskedjék ezeket a pályázókat bizonyos kis előnyben részesíteni (Helyeslés a középen.) Fel kell még hívnom a belügyminiszter úr figyelmét arra, hogy az orvosi rendnek igen nagy ellátatlan tömege van, amely kétségbeesve néz jövője elé és a mai viszonyok közöti nem látja az útját és módját annak, hogy egy darab kenyérhez jusson és hogy egyáltalán családalapításra gondolhasson. Amikor a szellemi munkanélküliség csökkentésére a kormány a legnagyobb erőfeszítéseket teszi, szükséges, hogy az orvosi szellemi munkanélkülivéget is valami úton-módon enyhíteni tudjuk. Itt hívom fel a belügyminiszter úr figyelmét arra, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézetnél ma is kenyeret lehetne adni 150 fiatal orvosnak akkor, ha azokat az idős orvosokat, akik jóval 65 éves korukon túl ma is működnek az Országos Társadalombiztosító Intézetnél, megfelelő tisztességes és hosszú munkájukat megbecsülő nyugdíjjal elküldené a miniszter úr pihenni. (Helyeslés a középen.) Ez által megszüntetné azokat az anomáliákat, amelyek ma is fennállanak azzal, hogy tisztviselői státusból nyugdíjazott orvosokat mint szerződéses orvosokat újból alkalmaznak. Közegészségügyi szempontból, a magyar nép élete és egészsége szempontjából fontos munkát végeznek a gyógyszerészek, akikről még külön meg kell, hogy emlékezzem. Elsősorban is sérelmük a gyógyszerészeknek az, hogy nincs önálló egyetemi gyógyszerészeti fakultás, holott ez külföldön a legtöbb helyen megvan, még Jugoszláviában és r Romániában is. A gyógyszerészképzés reformjáról Mozsonyi magántanár a felsőoktatásügyi kongresszuson igen értékes előadást tartott, és kimutatta, hogy ezen a téren 21 külföldi állam jár előttünk. Az idő rövidsége miatt nem foglalkoshatorn ezzel az előadással; különben teljes inertekben azonos álláspontot vallok Mozsonyi magántanárral. Szükséges volna az egyetemen az asszisztensek hosszabb időre való szerződéses alkalmazása, vagy — ha egyáltalán lehetséges — végleges alkalmazása. Végtelenül súlyos és megoldandó feladat az alkalmazott gyógyszerészek helyzetén való segítés. Nem tudom, mi okból maradt el a gyógyszerészeti törvényjavaslat benyújtása, de a gyógyszerésiz-alkalmazottak szociális helyzetén feltétlenül segíteni kell, addig is, amíg a gyógyszerészetről szóló törvény meglesz. Az alkalma86*