Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-209

54 Az országgyűlés képviselőházának gunk van a kormányzattal szemben a legélesebb, a leghatározottabb kritikát gyakorolni. De azok, akik itt Bethlen István kormányától kezdve Gömbös Gyulán, Károlyi Gyulán keresztül Darányi Kálmánig (Br. Berg Miksa: Es aki még jön!) végigtámogatták és végig fognak támogatni minden kormányt, (Mózes Sándor: Mamelukok! — Zaj.) nem reklamálhatják, hogy miért nem valósították meg ezt, vagy amazt. (Zaj. — Drozdy Győző közbeszól. — Mezler Károly (Drozdy Győző felé): Maga innen ment át!) Miért nem valósítottak meg egyes dolgokat? Az uraknak senki egy szalmaszálat nem tett az útjukba. (Zaj a jobb- és balodalon. — Az elnök csenget.) Hiszen Gömbös Gyula volt miniszterelnök úr kormányának és az egész ikormányzati rendszerének ebben a képviselőházban. — főként az első időben — jóformán ellenzéke sem volt. (Drozdy Győző: Most sincs!) Dehogy nem, most van Darányinak a saját pártjában ellenzéke. (Mózes Sándor: Ez igaz! — vitéz Csiesery-Rónay István? Nagy tévedés, óriási tévedés! — Dinynyés Lajos! Dehogy! Mindig mást beszélnek, mint Darányi! — vitéz Csicsery-Rónay István: Ne akarják szétoszlatni ezt a jobboldali pártot! —- Dinnyés Lajos: Szétoszlanak maguktól! — Zaj. — Az elnök cseget. — vitéz Csicsery-Rónay István: Nevezzék meg, kik azok, akik szét akarják oszlatni ezt a pártot! — Zaj. — Elnök csenget.) T. képviselőtársam azt mondja, hogy nevezzük meg őket. Hamarább tud a képviselő úr Darányi kormánypárti ellenségeiről névsorolvasást tartani, mint én. (Br. Berg Miksa: Például Csicsery-Rónay egyetért Mándy képviselő úrral. — Dinnyés Lajos: Vagy Fellnerrel?! — Zaj. — Elnök csenget.) m T. képviselőtársam, én nem fogok Darányinak tanácsokat adni. Annyi kormányfőtanácsos van a kormánypártban és a kormánypárton kívül! Adjanak azok a kormánynak tanácsokat. (Br. Berg Miksa: Jaj és mennyi zsidó van!) A magam részéről csak egyet nem tudok megérteni, a reklamációt. A postánál, a postatakarékpénztárnál és a vasútnál az ablakokra ki van téve a figyelmeztetés, hogy miután a fél

# eltávozott, reklamációnak helye nincs. (Rajniss Ferenc: És mégis reklamál!) Itt is az a helyzet, hogy a jelenlevők és el nem távozottak a miniszterelnökök eltávozása után mindig reklamálják, hogy miért nem tette meg ezt és azt az a miniszterelnök, akit ők végigtámogattak. Ha Darányi miniszterelnök úr eltávoznék, abban az esetben megint ugyanazok a képviselő urak, akik Darányi miniszterelnök urat végigtámogatták és támogatni fogják, (Zaj.) reklamálni fogják azt a reformpolitikát, amelyet Magyarországon mindig minden kormányzat alatt hirdettek és egyetlen kormányzat alatt sem valósítottak meg. (Br. Berg Miksa: De csak hirdettek!) T. Ház! Itt van egy másik kérdés. Egészen őszintén akaróik a kérdésekről beszélni, mert meggyőződésem szerint a teljes őszinteség mindig jobb, mintha az ember a malom alatti politikát hallgatja. Jobban örülök, ha túloldali képviselőtársaim beszédeiket itt mondják el, mintha a falu végén mondják el. (Dinnyés Lajos: Például Bicskén! — Br. Berg Miksa: Hol van Dózsil! — Zaj.) Hallottam például felszólalásokat itt a képviselőházban a síberek ellen. Egyik képviselőtársam tízesztendei fegyházat indítványozott a síberek büntetésére. Ép nem tudok a lelkesedésben 209. ülése 1937 májits 10-én, hétfőn. tovább menni, mint t. képviselőtársam, én is megmaradok a tíz esztendőnél, de egyet szeretnék. Azt szeretném, hogyha például az LG. Farbenindustrie emberei követik el a síbolást, őket is tízesztendei fegyházra ítéljék. (Drozdy Győző: Nagyon helyes!) Nincs tehát különbség aközt, hogy 100 lírát, 1000 lírát, vagy 2000 lírát síboltak-e. És ha az a hatalmas nagyvállalat követi el a síbolást, akkor ne azon a kis prokuristán és ne azon a nyomorult alkalmazotton verjék el a port, akit rákényszerített a vállalat vezetősége arra, hogy síboljon, hanem a tulajdonos ügye se tussoltassékel s a nemzeti érdekek megvédése szempontjából a legsúlyosabb ítéletet méltóztassék vele szemben is meghozni. (Drozdy Győző: Ezreket keresnek rajta! — Dinnyés Lajos: Kik védik őket? — Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Igazságot az egész vonalon, t. képviselőtársaim! Egy nemzet, amely magának igazságot követel a maga közéletében csak az igazság útjain járhat és egy nemzet esak abban az esetben jár az igazság útjain, ha minden állampolgárával szemben egyenlően alkalmazza a törvényt. Nincsenek tehát privilegizált síberek, hanem mindenki, aki megsérti az állam törvényeit, egyenlően bűnhődik az állam törvényeinek súlya alatt. (Helyeslés bal felől.) T. Ház! Amikor ezekről a kérdésekről beszélek, akkor meg kell emlékeznem vitéz Leelössy Árpád t. képviselőtársam felszólalásáról is. Sajnálom, hogy elment képviselőtársam, mert éppen a mai napon beszéltek t. képviselőtársaim olyan kérdésekről, amelyek magyar szociális szempontból igenis a legsúlyosabban esnek latba és én szerencsésnek érzem magam, hogy ezekre a kérdésekre kitérhetek. Igen t. Uraim! Magyarországon a kispolgár volt az, aki soha semmiféle forradalom idején, a forradaloimban részt nem v

ett, akit semmi féle szélsőséges agitáció megszédíteni nem tudott és aki semmiféle háború alatt ebben az országban fel nem mentetett. Mi van ma ezzel a kispolgárral? (Mózes Sándor: Budapesten például éhezik! — Meister Károly: Vannak vidéken is, akik éheznek!) Ma ez a kispolgár viseli a terheiket. A magyar hentes- és mészáros iparosok, — ez már igazán fajmagyar ipar — legutóbbi közgyűlésén a kormánypárti elnök mondott beszédet. Beszédében elmondotta, hogy mialatt Budapest lakossága 1020-tól 1936-ig több mint 13%-tkal szaporodott, az alatt az ő létszámuk állandóan csökkent és az utóbbi esztendőben is 200 hentes adta vissza Budapesten iparigazolványát. Kérdezte az elnök, hogy miért történt ez? Elmondta, hogy azért

f mert nem bírják egyrészt a közterheket, másrészt pedig .az állam és a városok ikonkurrenciáját., Kérdem: érdemes-e az államnak, hogy állam konkurenciájával megölje legjobb katonáit? Erdeke az államnak, hogy a saját konkurenciájával megölje azokat az embereiket, akiik^ a polgári társadalom határőrvidékén teljesítenek szolgálatot? (Meizler Károly közbeszól.) En esak egy bizonyos kategóriáról (beszélek most. Magyarország kispolgársága, a magyar kisipar és kiskereskedelem egyrészt nyög az adóik terhe alatt, másrészt pedig az állam és >a városok által támogatott konkurrencia terhe alatt és nincsen semmiféle földi hatalom, amely meg tudná állítani ennek a társadalmi rétegnek a romlását. (Zaj.) Végteleniül sajnálom, hogy nem figyelnek fel az urak arra, hogy ez ia társadalmi réteg... (Rajniss Ferenc: Egyebet sem teszünk, esak figyelünk! — Rupert Rezső;