Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-219
598 Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése 1937 május 25-én, kedden. szociálpolitika, nem pedig orvosi tudományossággal megalapozott egészségvédelem. En azt mondom: ha néhány ezer embert minden esztendőiben — és minden évben más és más néhány ezret — kiviszünk a város szúk falai közül, ha tkivisszük őket egyszoba-konyhás, legtöbbször egészségtelen, dohos lakásaikból, ha napfényhez, levegőhöz és olyan bőséges táplálékhoz juttatjuk őket, amilyenhez egyébként nincsenek otthon hozzászokva, akkor ezt lehet ugyan szociálpolitikának degradálni, de ez mégis olyan intézményes, komoly egészségvédelem és a korai megrokkanás elhárítása,, amely talán nem fér bele bizonyos tudományoskodó kategóriákba, az életben azonban annál kitűnőjbben beválik. (Farkas István: Az egészségvédelemnek ez az alapja!) Az intézményes egészségvédelemnek — mint mondtam — arra van szüksége, hogy intézményekkel rendelkezzék és a Mabi. önkormányzata kezdeményező lépéseket is tett ilyen intézmények felállítására. Ez a kezdeményezése azonban csak részben járt sikerrel. Sikere abban volt, hogy épülőfélben van Balatonlellén egy üdülőtelepe,, amely, ha elkészül, a Balaton legszebb és legmodernebb üdülőtelepe, s az önkormányzat működésének egyik büszkesége lesz, mert az önkormányzat nem kímélt költséget és fáradságot, hogy ezen az üdülőtelepen majd olyan ellátásban és kényelemben részesíti r a beutaltakat, amelyre ezeknek a dolgozó és kiuzsorázott szellemi munkásoknak joguk és igényük lehet. Nagy sajnálattal kell viszont megállapítanom, hogy az önkormányzat másik elgondolása, amely iaz idegkimerült, a túlhajtott munka következtében kifáradt és az operációk után lábbadozó betegek,, az üdülésre, pihenésre szoruló tagok részére a főváros legszebb helyén, a Svábhegyen szanatórium létesítésére irányult, két esztendő óta hiába vár arra, hogy a belügyi kormányzat jóváhagyja. Alkalmam volt ebben a kérdésben a miniszter úr hivatali elődjével ismételten tárgyalni. Már-már azon ia ponton volt a dolog, hogy a miniszter úr a tervhez és az elgondoláshoz hozzájárulását adja, közben azonban megbukott; a minisztérium állandó tényezőinek, az ügyosztályvezető uraknak viszont — akiket személyesen ismerek és mindegyiküket nagyra is értékelem egyénileg — nincs elég fantáziájuk ezeknek a kérdéseknek helyes megítéléséhez. Ezért a miniszter urat arra kérem, emelje ki ezt a kérdést, a Mabi. által a Svábhegyen létesíteni szándékolt, körülbelül háromnegyedmillió pengőt involváló szanatórium építkezést abból a bürokratikus útvesztőből, hol már két esztendő ' óta vesztegel, — amennyiben az aktát ide-oda tologatják — és adja reá a placet-et, járuljon hozzá ehhez az egyhangúlag hozott önkormányzati kezdeményezéshez. Ebben az esetben a Mabi. abban a helyzetben lesz, hogy balatonmelletti és svábhegyi szanatóriumában az egész esztendőn keresztül le tudja bonyolítani azt az egészségvédő jellegű és a korai megrokkanást elhárítani hivatott gondozását a tagoknak, amelyre azoknak szükségük van, s amit azért is meg kell tennie, mert az önkormányzat mélyen átérzi azt, hogy a vidéki biztosítottakkal szemben a teljesítés tekintetében eddig önhibáján kívül nem tudott elmenni odáig, ameddig elmenni szeretett volna. Az öregségi és rokkantsági biztosítással kapcsolatban felhívom a miniszter úr és a t. Ház figyelmét arra, Jaogy itt tulaj dómképpen gyökeres és mélyreható refonmira van szükség. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szükség van a korhatár leszállítására, {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon, _ Farkas István: Ez, & legfontosabb!) mert 65 évet elérni muiiikában, férfiaknak és főkép nőknek, teljességgel lehetetlen. En, aki igen jól ismerem ezt a munkaterületet, még nem igen láttam 65 esztendős dolgozó kolleganőt, (Farkas István: Még nincs 45 éves és már kidobják!) iha padig a nők fiziológiai alkata, a dolog természete és a munkapiac szokásai következtében elérhetetlen kor a munka szempontjából, akkor gondoskodni kell arról, hogy a rokkantsági és öregségi járadékfizetés imár korábbi időpontban r következzék be^. Ebben a tekintetben Európaszer te eredményes és sikerekre visszatekintő mozgaloim indult imi3g a korhatár leszállítására s ezenkívül Angliában, Franciaországban és Csehországban is megtörtént, az úgynevezett szociális járadék folyósításával azoknak az 50 évnél idősebb biztosítottaknak, — nem rokkantaknak — a támogatása, aMk — hogy úgy mondjam — a munkapiac rokkantjai,, mert koruknál fogva nem tudnak elhelyezkedni, ha egyszer kiestek állásukból, ha elvesztették munkahelyüket. (Kéthly Anna: Mint tegnap, aki öngyilkos lett, mert 50 éves korában elbocsátótták!) Felül (kell vizsgálni a 'szociális biztosítás egész alapszerkezetét, azt az egész biztosításmatematikai alapot, amelyre a Lex Vass II. felépült. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Czirják Antal: Bizony, az rossz!) Sajnálattal állapítom ímeg, hogy még iniiindig nem kaptam választ arra a múlt év végén előterjesztett interpellációmra, .amelyben matematikusok számításai alapján mutattam ki azt, hogy mindama változások következtéiben, amelyeket a gazdasági válság előidézett ama hihetetlen mértékű, mondhatnám, stomonyereség folytán, amelyet a (kiesések az anyagi szolgáltatások csökkenése körül előidéztek, 'milyen nagy mértékben lelhetne felemelni a szociális biztosítás szolgáltatásait. T. miniszter úr, anélkül, hogy az illetékes urak kompetencia ját egy pillanatig is érinteni akarnám, meg (kell mondanom egész nyugodt önérzettel, hogy más is ért a biztosítási matematikához, nemcsak azok az urak,- iakik a Lex Vass IL-nek ezzel kapcsolatos alapépítményét és koncepcióját elkésni tették. A magánvállalkozásban, a biztosító magánvállalatoknál is vannafe kiváló imatematikusok, akiik egyre-ünásra hozzák az adatoknak, levezetéseknek tömegét» amelyeikből az derül ki, hogy sokkal nagyobb és sokkal kiadósabb szolgáltatásúikban lehetne részesíteni a biztosítottakat, (Farkas István: Többet (Lehetne adni!), ha végre valahaira ez a revízió megtörténnék. (Meizler Károly: Benn vannak az autonómiáiban, miért nem adnak ott tanácsot 1 ? — Kéthly Anna: Adunk! — Farkas István: Milyen naiv! — Propper Sándor: Tájékozatlan az úr!) T. képviselőtársam, nemcsak az autonómiában adunk tanácsot, hanem itt a képviselőháziban is állandóan sürgetjük ennek a biztosítási matematiíkának revízióját, de ennek a végrehajtása, sajnos,, megint nemi az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt! Szíveskedjék beszédét befeje'zni ! Kertész Miklós: Sajnos, az idő rövid, kifogytam belőle. Végezetül- csak arra az egy körülményre legyen szabad emlékeztetnem a
