Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-219

Az országgyűlés képviselőházának 21

Ù. miniszter urat, hogy itt va>n egy régóta esedékes beváltatlan váltó, az öregségi tartalékalapokhoz való hozzájárulás váltója, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) kiállította Vass József, zsírálta a magyar törvényhozás, négy év óta beváltatlan, 20,000.000 pengő körüli költségvetés van rajta az Oti. és a Mabi. javára. Az ilyen váltót akkor is be kell váltani, ha szegény rokkant miunkásokkal és tisztviselőkkel szemben szól is ez a váltó. A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Schandl Károly képviselő urat illeti a szó! Schandl Károly: T. Képviselőház! Ötven éve születtek meg közigazgatási ( alaptörvényeink. Ezen félszázad alatt a közigazgatási feladatok nemcsak sokfélék lettek, hanem nagyon is megszaporodtak. Nem csoda, ha valamennyi kormány ezen idő óta iparkodott közigazgatási reformmal előállni. A különböző .kormányok útjában csak az az akadály állott, hogy a kettős monarchia fennállása idején municipális önkormányzatunkban a nemzeti közvélemény alkotmánybiztosítékot látott. (Gr. Apponyi György: Ma is!) Ez a helyzet lényegesen megváltozott a kettős monarchia és a bécsi központi hatalom megszűnése folytán és így ma már számolnunk kell azzal, hogy előbbutóbb kénytelenek leszünk — és kell is — gyökeres közigazgatási reformmal előállni. A községi közigazgatás szükségleteiről kívánok rövid felszólalásomban beszélni, amelyek részben sürgősek, részben olyanok, hogy a közigazgatási reform keretében intézhetők el. T. Ház! A községi közigazgatásnál főként fontos az a körülmény, hogy az gyakorlatias, az életnek megfelelő legyen. Aközségi közigazgatásról ma ezt elmondani, sajnos, nem lehet, mert az túl van terhelve és mozgási lehetősége nagyon kevés. A község félszázados fejlődés folyamán végrehajtó szervvé degradálódott, valamennyi közigazgatási ágazatnak utolsó szerve, amely az államigazgatás területéből és teendőiből még nagyobb terheket vállalt, mint a voltaképpeni közigazgatásból. Ma már jóformán nem lehet megmondani, hogy a községnek ki a gazdája, illetőleg annyi gazdája van, hogy azokat át sem lehet tekinteni. Az egyik jegyzői gyűlésein megállapították, hogy 99 olyan hatóság, olyan hivatal van, amelynek rendbírságolási joga van a községgel szemben. Mindegyik ad munkát a községnek, támogatni azonban kevésbbé támogatjaA helyzet olyan, hogy mielőtt a nagy közigazgatási reform eljön, kétségtelenül gondoskodnunk kell arról, hogy már bizonyos részletkérdéseket az előtt oldjuk meg. A községi közigazgatás fő teherhordozó ja kétségtelenül a községi jegyző. A magyar községi jegyző abban különbözik a külföldi hasonló községi vezetőktől, hogy szakképzettsége van. Ennek a szakképzettségnek tekintetében előljár a magyar falu, a magyar községi igazgatás egész Európában, mert sem Ausztriában, sem Németországban, sem más nyugati országban nincs külön szakképzettsége a községi vezetőnek. Eötvösnek »A falu jegyzője« óta nagyot fejlődött színvonal, amelyen a községi jegyzői kar a képesítés tekintetében van. Ez a speciálisan magyar jelenség azonban nem akadálya annak, hogy amennyiben a közigazgatási reform ideje elérkezik, gondoljunk arra hogy a jegyzői kar képesítését esetleg még inkább növeljük, különösen az esetre, ha a közigazgatás sokféle tagozódását át akarjuk szervezni, hogy közigazgatásunk egyszerűbb legyen. ülése 1ÙB7 május 25-én, kedden. 599 T. Ház! Mióta Eötvös regényét megírta és abban a falu jegyzőjét ez a nagy regényírónk megrajzolta, az idők nagyot változtak. De változtak a világháború óta is. A világháború előtt a község jegyzője sokkal egyszerűbb és kevesebb közigazgatási teendővel volt terhelve. A világháború alatt már a háborús gazdálkodás folytán a rekvirálások és más háborús gazdasági teendők is a vállaira nehezedtek. A háború után pedig még inkább változott a helyzet és pedig bizonyos mértékben a jegyzői kar megbecsülését illetően nagyon előnyösen. Míg a háború előtt a szociális problémákat, a falu szociális gondját a lelkész, a tanító és a néppel törődő földesurak látták el, a háború után már munkatársuk akadt a falusi jegyzőben is, ágy hogy ma elmondhatjuk, hogy a falusi jegyzői kar teljesen a helyzet magaslatára emelkedett a tekintetben is, hogy szociálpolitikai teendőit hivatalon kívül is végzi, a nép szociális gondjaival erősen törődik. Azt hiszem, ha visszagondolunk a szomorú időkre, amelyek a háború befejezése után zuhantak ránk, mindenki emlékszik arra a tragédiára, amely Kőröstarcsán játszódott le: az ország egyik legjobb jegyzőjét, a jó Petneházyt lelőtték. Áldozata lett egy vad vádnak, amellyel a jegyzői kart nagyon igaztalanul illette az akkori forradalmi agitáció. Ezt a jegyzőt azzal vádolták, hogy a háború itthon maradt áldozatait a legelőre küldte, (Brogli József: Fényes László!) s ez a vád annyira elterjedt, hogy úgyszólván minden jegyzővel szemben hangoztatták, így lett áldozata a koröstarcsai kitűnő jegyző, a jó Petneházy, ennek az agitációnak azon a napon, amely napon Tisza Istvánt is elpusztították. A jegyzőben az egyszerű nép az állam megszemélyesítőjét látja. A jegyző sorsa egy az országgal, s amint az ország vagy az állam helyzete nehezedik, a jegyző helyzete is nehezedik. A jegyző sorsközösségben van a néppel, ott kell maradnia a faluban nehéz és jó időkben mindenkor népével együtt. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A jegyzői kar színvonala a háború óta (lényegesen emelkedett és erre egész Európa előtt kétségtelenül büszkén hivatkozhatunk. Számolni kell azzal a körülménnyel, hogy akármiről, van is szó ma a faluban, akár az ínségenyhítő akcióval kapcsolatos caritasról, akár az iskolánkívüli népművelésről, akár arról van szó, hogy a falu gazdasági, társadalmi és hazafias felvilágosítása megtörténjék, akár más dologról van szó,, amely nem szorosan a jegyző hatáskörébe tartozik, nem lehet nélkülözni a községi jegyző közreműködését, a községi jegyzőt igénybe kell venni. Mi következik ebből, t. Ház? Vissza kell adni a jegyzőt a falunak, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) hogy a falu munkáját végezhesse és hogy a faluval minél többet törődhessék. Míg azonban a falu jegyzőjére és éppen úgy a község közigazgatására is, olyan bonyolult terhek zúdulnak, mint ma, erről alig lehet szó. Csak arra hivatkozom,, hogy a jegyzőnek körülbelül 100—130 napja azzal telik el, hogy összeírásokat végez

% ami házalással kapcsolatos, és ezen összeírások között van az egészen problematikus értékű tavaszi mezőgazdasági összeírás is. A községi igazgatás háromnegyedrészét nem községi teendők képezik, hanem főleg állami teendők,, és. így a falu jegyzője voltaképpen nem a falu jegyzője. Különösen nem várhatjuk, hogy a falu