Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-219
Az országgyűlés képviselőházának 2H ciák nem fognak megújulni és ez a kellemetlen atmoszféra egyszersmindenkorra a parlamentből is és a magyar közéletből is el fog tűnni. Itt van azután egy másik nehézség, az ,a bizonyos vallási féltékenység, amelyről nem szívesen beszélünk, amelyet valamennyien kiküszöbölni akarunk, de amely sajnos mégis itt van és felelőtlen, szertelen emberek hujtogatása következtében még itt-ott fel-fellobog. Gyönyörűen szép az a gondolat, amely megindult nemrég az unió jegyében. Bár értenék meg ezt jobbról és balról is. Ezekben a sorsdöntő órákban» ebben a nehéz helyzetben, amikor a magyar nemzet története szinte egy új nagy forduló előtt áll, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy elmúlt századoknak ima már vissza nem térő légkörébe helyezzük vissza magunkat és egymás fejéhez vágjunk olyan kérdéseket és disputáljunk, veszekedjünk olyanok felett, amikre ma de facto semmi szükség nincs, amikor közös plattformra állhatnánk jobbról is és balról is és a közös ellenség ellen vállt-vállnak vetve harcolva szent hazafias kötelességünket tejesíthetnénk. (Ügy van! Ügy van!) Annyi borzasztó nehézség van, annyira tele vagyunk különféle veszedelmes áramlatok infekciós veszedelmével keletről és nyugatról is. A keleti veszedelemről most nem beszélek, de viszont azt sem merem állítani, hogy mi teljesen átvészeltünk volna. Nem hiszem, hogy átvészeltünk volna, annál kevésbé vészeltünk át, mert hiszen, ha szemébe nézünk annak a rettenetes nagy szfinxnek, amely ott meredezik előttünk a mezőgazdaság mindenféle szélsőséges izgatásra kapható nagy proletár tömegekben, a felelőtlen demagógia káros hatásait lekicsinyelni nem tanácsos. De most nem erről beszélek, mert nem kisebb veszedelemnek tartom azt a mozgalmat, amely nyugatról, a nyugati kultúrából árad felénk egy 70 milliós nemzet részéről, melynek kulturális befolyásával szemben a múltban se maradhatott soha közömbös a magyarság lelke. . Amikor foglalkozom ezzel a mozgalommal, amely megfogta egy 70 anilliós nemzet lelkét, én ott^ a poitika mellett egészen más nagy világnézeti harcokat látok. Amint Rousseau készített 11 elő a nagy francia forradalmat, tagadhatatlan, hogy a hatalmas nagy német politikai mozgalomnak és ennelk a nagy társadalmi harcnak, amely ott van, az előkészítője Nietzsche filozófiája volt, annak a Nietzscheneik a filozófiája, akinek könyveit,, műveit mé^ & háború alatt a frontokon is a német fiatalság és a katonaság a legnagyobb számiban a legnagyobb szenvedélyes seggel olvasta (Antal István: Az Übermensch eszméjét!), annak a Nietzsche-nek a filozófiáját, aki azt mondotta, hogy nincs Isten, aki azt ctnoandotta, hogy oaeim is lehet Isten,, mert ha Isten volna, hogyan tudná elviselni azt,, hogy nem ő^ az Isten; nincs erkölcs és egészen új célkitűzéseket hirdetett és prédikált, hirdette az Übermensch és a Herrenmensch közötti különbséget; hirdette, hogy az ehniber végcélja az Übermensch kialakítása, aki nem isimer maga felett semmi korlátot. Nietzsche valósággal vad gyűlölettel viseltetett a kereszténység ellen, a kereszténységet az emberi nem legnagyobb szégyenfoltjának tartotta és azt mondotta, hogy ez csak a gyengék vallása lehet; Krisztust az emberi nem ellenségének deklarálta. Es ha moist nézem a mai néimet állapoto&ÉPVISELŐHAZI NAPLÓ. XHI. ülése 1937 május 25-én, kedden. 593 kat, azt látom,, hogy nagyjai tüntetőleg Nietzsche szobra mellett vétetik le magukat é» ez a kép, amely egyenlő a vallomással, forog százezer példányok ban közkézen. A nácisniozgaloin vezetői őrzik Nietzsche kéziratait, mint szent relikviákat.Az^ új germán hit ceremóniái alkalmával evangélium helyett Németországban Nietzsche aforizmáit olvassák fel. Amikor Nietzsche nővére meghalt, pár hónappal halála előtt levelet írt Hitlernek és gratulálva neki megköszönte, hogv ő megadta bátyjának a tiszteletet, hogy akkora hódolattal viseltetik emléke iránt és benine látja az Übermensch megszületését, reinkarnációját. Mindig csodálkoztam a felett, egyszerű hirdetői honnan merítették politikai dogmatikájukat? Mi volt a nácipolitika alapforrása? Megvan: Nietzsche evangéliuma valósult meg tulaidonképen és amiket Nitzsche, mint pionir, előkészített, azokat az eszméket hajtja végre egy 70 milliós nemzetben az új rendszer. •Természetes dolog, hogy ez hálás talajra talált és lelkes visszhangra, hiszen mint mondottam, a frontról visszaözönlő német ifjúság túlhajtott nagy nemzeti öntudattal volt telítve, hízelgett is a germán büszkeségnek, hogy a megaláztatástól való felemelkedésnek tényleg a Führer volt a tényezője akkor, amikor a német nép kezéről lerázta azt a hármas bilincset, amelyet Párizsban raktak rá az ő ellenségei. Amikor látom ezt a filozófiai alapnézetből és ilyen történelmi gondolatoknak alanfolyásából táplálkozni ezt az áramlatot, amely felénk betör és látom azt, hegy felelőtlen és meggondolatlan emberek a tűzzel játszva, jönnek ezekkel a gondolatokkal ide, én aggódva nézek Nyugat felé és meg vagyok győződve arról, hogy az igen t. belügyminiszter úrnnk ezekkel a mozgalmakkal Magvar országon még sok baja lesz. {Ügy van! a báloldalon. — Gr. Festetics Domonkos: A német államfő nem tartozik a belügyi tárcához!) Nekünk feltétlenül komolyan kell ezzel foglalkoznunk és fel kell világosítanunk népünket mindkét irányból, jövő és nemzeti karakterünkkel, továbbá keresztény világfelfogásunkkal egyformán ellenkező mozgalmak veszedelmeiről. (Ügy van! a báloldalon.) Mi félti ük a nemzetet ezektől az infekcióktól, ezeknek káros hatásától s azért, mielőtt a választójog idejönne, nem lehet rossz néven venni azt amikor kautélákról beszélünk a titkos választójog beterjesztésével szemben, amely tekintetben a nemzet legiobbiainaik igen komoly aggodalmailk voltak. Ne dobjunk követ tehát most sem azokra, akik fenntartás nélkül minden kautéla nélkül nem akarnak általános 1 titkos választójogot beterjesztetni Csonka-Magyarország ilyen nehéz körülményei között. Mi ugyanis nem; engedhetjük meg magunknaJk azt a luxust hogy kiessék a vezető szerep azoknak a kezéből, akik a nemzet rétegeinek a legjobbjai, a legértékesebbjei. Természetes dolog, hogy itt is meg kell érteni az idők járását, mert rétegeződve így szociálpolitika nélkül a nemzet társadalma meg nem élhet. Akkor, amikor mentől leiiebb menve a néprétegek szemléletében azt látjuk, hogy a civilizáció, a kultúra áldásaiban az alsióbb rétegeknek, a nép millióinak semmi sem jutott, ne csodálkozzunk azon 1 , ha azok, akik fent ülnek, nagyon nyugodtan nemigen alhatnak, hacsak szociálpolitikát, hacsak szociális jólétet és szociális gondoskodást a nagy tömegeknek, a millióknak nem juttatunk. 83
