Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-209

Az országgyűlés képviselőházának 2 akik a nemzet nehéz idejében becsülettel teljesítették kötelességüket, a nemzetből kizárni, pedig egyesek itt az országban olyan agitációt folytatnak, amelynek az a célja, hogy a polgárok egy része másodrangú állampolgárrá váljék. Azonkívül, hogy a nemzet érdekében, a nemzeti egység érdekében nagyon fontos, hogy mentől nagyobb hadkiegészítő káder legyen, bátor vagyok t. képviselőtársaimat arra is figyelmeztetni, amit közbeszólásomban már mondottam, hogy azt, amit az urak idehaza kitalálnak a zsidók ellen, a megszállott területen nemcsak a zsidók, hanem a magyarok ellen is megvalósítják. (Ügy van! Ügy van! balfelöl. — vitéz Miskolczy Hugó: Még eddig nem találtunk ki semmit!) Én nem Miskolczy kópylselőtársamról beszélek. Én válaszolok azokra a beszédekre, — Örülök, hogy itt parlamentárisán beszélhetünk — amelyeket a képviselőházban egyrészt Jurcsek Béla, másrészt Károlyi Viktor gróf, harmadsorban pedig Festetics Domonkos képviselő urak elmondottak. (Br. Berg- Miksa: Hol van a csuka? — Dinnyés Lajos: A kóser csuka hol van?) T. Ház! Hosszú hónapok óta hallok arról, hogy a, magánvállalatoknál jvaló elhelyezkedés kérdését a kormánynak miként kell megoldania. Nem méltóztatik figyelni t. képviselőtársaim a megszállott területeken történő eseményekre? Jó tanácsért eljöttek a szomszédba és most már követelik, hogy most már minden egyes vállalatnál legalább 75 százalék román származású román állampolgár legyen alkalmazva. Nem méltóztatik megérteni, hogy nekünk, akik Magyarország szabadságát, a megszállott területeken lévő magyarok jogát keressük és a megszállott térületen lévő magyarokat az üldöztetéstől akarjuk megvédelmezni, az az érdekünk ebben az országban, hogy itt ne legyen jogtalanság, ne legyen üldöztetés! és megkülönböztetés állampolgárok között, mert ha itt van üldöztetés, akkor a megszállott területeken uralkodó kormányok azt, hogy Magyarországon különbséget akarnak tenni állampolgárok és állampolgárok között, a magyarok ellen használják fel. (Meizler Károly: Kár lovat adni alájuk az ilyen beszédekkel!) És méltóztassanak nekem megengedni, hogy itt hivatkozzam arra is, amit a Revíziós Liga kiadványaiból veszek. A Revíziós Liga kiadványai rámutatnak arra, hogy a megszállott magyar területen, a Felvidéken Ungvár és Munkács községházain a magyar nyelvet tisztán csak úgy lehetett tovább fenntartani, hogy azok a zsidóva'llású polgárok, akik jelentős számban élnek Ungvár és Munkács városában, a magyar nyelv fenntartását követelték. Ha pedig ennek az egész kérdésnek szociális oldalát méltóztatnak venni, akkor kénytelen vagyok itt t. képviselőtársaimnak felvetni a következő kérdést. Sokat beszéltünk itt a szénbányákról. És kérdem, hát a pécsi szénbányában, amely a Fey elnöklete alatt álló DunagŐzhajózási Társaságé, jobban fizetik a munkásokat, mint a Salgónál, vagy a Mák.-nál? (Malasits Géza: Sokkal rosszabbul!) Ha csak mint egyszerű szociális kérdésről méltóztatik erről beszélni, akkor megkérdezhetem azt is, — hiszen két képviselőtársam is felszólalt itt az élesztő drágasága miatt — hogy talán a Krausz vagy a Moskovics az oka annak, hogy Magyarországon ilyen drága az élesztő? Hát a Gschwindt-gyár olcsóbban adja-e az élesztőt, mint a Krausz, vagy a Moskovics? A 19. ülése 1937 május 10-én, hétfőn. 53 Gschwindt-gyár is ugyanannyiért adja, mint a Krausz ^és a Moskovics? (Mózes Sándor: Karteliben vannak!) Vagy kérdezem, hogy az Altruista Bankiban olcsóbb a kamatláb, mint az Angol-Magyar Bankban? (Reményi-Schneller Lajos: Igen! Igen! — Br. Berg Miksa: Hol? Az Altruista Bankban? (Reményi-Schneller Lajos: Igen!) Mennyivel méltóztatik olcsóbban adni? (Reményi-Schneller Lajos: Egy százalékkal a hivatalos kamatláb alatt!) Egy százalékkal olcsóbban, mint a Nemzeti Bank kamatlába? (Reményi-Schneller Lajos: A hitelügyi tanács által megállapított kamatnál egy százalékkal olcsóbban!) Akkor én Reményi-Schneller t. képviselőtársamtól azt kérdezem, hogyan lehetséges az, hegy ha az urak olcsóbban adják a pénzt, mint az a többi hank, mégsem mindenki az uraktól veszi fel a pénzt? (Reményi-Schneller Lajos: Mert nem tudunk mindenkinek adni!) Ügy? Engedje meg t. képviselőtársam, hogy ezzel kapcsolatban emlékeztessem arra az esetre, amikor két fűszeresnek egyszer egymással szemben volt az üzlete és az egyiknél ki volt írva, hogy a hering öt fillér... (Reményi-Schneller Lajos: Rossz hasonlat!) Erre bementek az emberek, kérték a heringet, mire azt mondották, hogy nincs hering. (Reményi-Schneller Lajos: Rossz hasonlat!) Hát ott talán könnyebb olcsón adni a pénzt, ahol nincs? (Reményi-Schneller Lajos: Éppen ott nehezebb!) Avagy talán a Pesti Hazai Takarékpénztárban olcsóbb a kamat, mint az Angol-Magyar Bankban? (Reményi-Schneller Lajos: Egyforma!) Köszönöm szépen. Akkor méltóztassék megengedni, hogy én csak azt mondjam, hogy a banknak és a gyárnak nem a felekezete állapítja meg azt. hogy a szociális kérdéseket miként kezeli. (Reményi-Schneller Lajos: Akkor miért méltóztatott mondani, hogy az Altruista-Bank olcsóbb-e...) Azért t. képviselőtársam, mert önt láttam és az AltruistaBank jutott az eszembe. (Reményi-Schneller Lajos: Miért? Mert egy keresztényt méltóztatott véletlenül egy bank élén látni %) Ne vegye rossznéven t. képviselőtársam, látok én itt önön kívül más keresztényt is és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár legalább van olyan keresztény intézet, mint az ön Altruista-Bankja. (Reményi-Schneller Lajos: Nem vontam kétségbe!) Akkor igaz-e az, hogy nincs különbség kamattétel tekintetében a keresztény- vagy zsidó intézet között? (Reményi-Schneller Lajos: Miért méltóztatott kérdezni?) Igaz. vagy nem igaz, erre méltóztassék válaszolni! (Reményi-Schneller Lajos: Arra méltóztassék felelni, amit én kérdeztem!) T. képviselőtársam, ha a Gschwindt-gyárban az élesztő ugyanannyiba kerül, mint a Krausz és Moskovicsnál, s ha az egyik bankban a kamat ugyanolyan, mint a másikban, akkor ez nem zsidó és keresztény kérdés, hanem bankkérdés és gyárkérdés. (Mózes Sándor: Kartellkérdés.) Ha ez kartellkérdés és bankkérdés, s ha a keresztény színezetű bank ugyanannyi kamatot számít fel, mint a zsidó színezetű, s ha a keresztény vezérigazgatója és részvénytöbbségű gyárvállalat nsryanannvit számít fel, abban az. esetben, t. kénviselőtársam, kár ezt az ügyet zsidókérdésként beállítani. Tessék csak mint egyszerű szociális kérdést beállítani. Ttt van megint eery másik kérdés. Nekünk, akik ellenzéki. képviselők vagyunk és sokan már 15 éve ülünk itt, — vannak, akik 1 17 esztendő óta ülnek ezen az oldalon — ja-