Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-219

588 Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése 19 B7 május 25-én, kedden. tásánál a végrehajtás kérdésére kerül .a sor, méltóztassék pártunk legfőbb kívánságának eleget tenni és a közigazgatási tisztviselőket teljes mértékben kikapcsolni ennek a választási aktusnak minden vonatkozásából. (HelyesMa a baloldalon. — Mojzes János: A közigazgatás legyen pártatlan!) A közigazgatás figyelje a választás menetét és csak akkor és ott avatkozzék be, ahol rend fenntartása érdekében arra szükség van» de ne végezzen kortesszolgálatot, ne avatkozzék be a politikai élet kialakításába, mert arra semmiféle komoly szükség nincs. (Brogli József: A bomlasztó erőkkel szemben sem?) Azt hiszem, ezen a téren senkinek semmiféle komoly aggodalma nem lehet az ellen, (Mojzes János: Törvénytelenséget senkivel szemben ne kövessenek el! — vitéz Várady László: Nem is követnek el! — Czirják Antal: Dehogynem!) ha a magyar jegyzői kart és közigazgatást mentesítjük az ilyen cselekményektől, hiszen önmaguk unták meg ezt elsősorban és önmaguk érzik leginkább ennek káros hatását. (Zaj.) T. Ház! Fel kívánom még hívni a belügyminiszter úr figyelmét arra, hogy a belügyi tárca költségvetése szerint közegészségügyi fiókállomások vannak felállítva Baján, Debrecenben, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron és Szombathelyen, Heves megyében azonban elmaradt egy ilyen közegészségügyi fiókállomás létesítése és nem gondoltak arra, hogy Heves vármegye a térképen bizony a legfeketébb színnel van megjelölve közegészségügyi szempontból. Maga a hivatalos kiadmány azt mondja, hogy Heves vármegye tehető felelőssé azért, hogy ez a rettenetes halálozási arányszám az országban olyan rosszul alakul, mint ahogyan kialakult, mert itt a legnagyobb halálozási arány van. Az országos átlag 16*7%, azonban 23—25%-os ' halálozási arányszámok vannak egyes községekben Heves megyében, mert elsősorban kevés az orvos, nincs elegendő közegészségügyi intézmény és valahogyan a múltban elfeledkeztek arról, hogy Heves megyére figyelmet fordítottak volna. (Mojzes János: Ráférnének a hevesebb intézkedések.) örömmel üdvözlöm a költségvetésben azt, hogy a belügyminiszter úr 200.000 pengőt vett fel a szegény lakosság kórházi ápolási költségeinek mentesítése érdekében. (Mojzes János: Kevés!) Erre rendkívül szükség is volt, mert tapasztaltuk, hogy a legszegényebb nép-' osztályok parányi kis házacskáját^ egy-két hold földjét vitte el a kórházi ápolás, sőt elvitte nemcsak az illető saját vagyonát, hanem apjáét, anyjáét, fiáét. Ha valaki beteg volt, az ápolási költséget mindenféleképpen be kellett hajtani. Szeretttem volna azonban, ha az összkormányzat ennek rendkívül fontosságát belátta volna és magasabb összeget engedélyezett volna a belügyi kormányzat részére ilyen fontos és rendkívüli feladat megoldására és nyugodt r keresztülvitelére. (Mojzes János: Egy megyének sem elegendő 200.000 pengő!) A tuberkulózis elleni küzdelemre a belügyi kormányzat 200.000 pengőt vett fel, 200.000 pengőt akkor, amikor Magyarországon a tuberkulózis ma már mint népbetegség rendkívüli feladatok elé állítja az egész kormányzatot. Ezt az összeget én rendkívül kevésnek tartom. Akkor, amikor a kultusztárca költségvetésében hasonló összegét látunk egy-két színház támogatására (Mojzes János: Sőt még nagyobb összeget!), egy ilyen rendkívül fontos kérdésnél a belügyi kormányzat részére több pénzt kellett volna [rendelkezésre bocsátani. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Méltóztassék befejezni. Soltész János: Befejezem. A tuberkulótikus betegeknek intézetekben való kezelésére 340.000 pengő van felvéve. Ez is olyan csekély összeg, hogy ezzel ezt a rendkívül nagy horderejű kérdést megoldani nem lehet. Bármennyire kevés összeg áll is a belügyi kormányzat rendelkezésére, az a kérésem, méltóztassék minden módon arra törekedni, hogy ezek a népbetegségeik a lehető legnagyobb figyelemben részesüljenek. Minden áldozattal arra kell törekedni, hogy a népbetegségeket, az ország érdekében is minél hamarább és minél eredményesebben leküzdhessük. (Élénk helyeslés a baloldalon. — A szónokot többen üdvözlik.) '. Elnök: Vitéz Árpád képviselő urat illeti a szó. Vitéz Árpád: T. Ház! Az előttem szólott igen t. képviselőtársam szíves elnézését kérem, hogy a parlamenti szokástól eltérően ez alkalommal nem kapcsolódom bele az ő fejtegetéseibe, hanem a rendelkezésemre álló idő rövidségére való tekintettel in médias res kezdem s inkább belekapcsolódom a belügyminiszter úrnak a sajtó részére adott első nyilatkozatába, amely nyilatkozata nemcsak igen érdekes és értékes volt, hanem egyúttal rávilágított az ő egyéniségére és kifejtendő politikájának vonalára is. •. Mindenekelőtt jóleső érzéssel veszem tudomásul azt, hogy azokat a gondolataimat, amelyeket az elmúlt évben a tárca költségvetési vitájában felvetettem, magáévá tette és kilátásba helyezte, hogy megkezdi azokat a munkálatokat, amelyek az egyfokú fellebbvitel meghonosítására, az alsóbbfokú közigazgatási bíráskodás bevezetésére, a gyámügy államosítására és a községi közigazgatás reformjára vonatkoznak. En a legteljesebb bizalommal nézek elébe ezeknek a munkálatoknak és meg vagyok győződve arról, hogy a belügyminiszter úr, mint ezeknek a kérdéseknek kiváló ismerője, tökéletes munkát fog végezni. T. Ház! A belügyi tárca elsődleges feladata a közrend fenntartása, a polgári közigazgatás, valamint a karhatalom irányítása, de a közegészségügyön^ az anya- és csecsemővédelmen, a háború károsultjainak támogatásán keresztül rendkívül sok szociális feladat is hárul a belügyminiszterre A közrend fenntartására irányuló intézkedések és eszközök helyes alkalmazásánál meg kell azonban vizsgálnunk azokat az alapofcokat is, amelyek a különféle gondolatokat kitermelik, a különféle mozgalmakat elindítják és általában a társadalomi széles rétegét állandó (nyugtalanságban tartják, sőt izgatják. Meg keli ezeket vizsgálnunk, mert az igazságot felismerni, de elhallgatni, nagyabb bűn, mint azt megtagadni. T. Ház! A háború utáni emberiség útvesztőbe került, válság válságot ér a gazdasági életben éppúgy

î mint a (lelkekben. A lét harcai között milliók részéire meddőnek látszik minden erőfeszítés a földi javak igazságtalan elosztása következtében. Végképpen eltüntetni az ember és ember közti különbséget, a jövedelem- és vagyonelosztás aránytalanságait nem lehet, de enyhíteni lehet a tömegek nyo-