Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-218

578 Az országgyűlés képviselőházának téntek s amelyekkel népjóléti kérdéseink vonalvezetése meg lett állapítva s mely megállapítás után a továbbfejlesztés, illetve ennek-, miniden újabb fokozata legnagyobb részben már pénzügyi probléma, amelynek mikénti alakulására a jelen^ idő .még feleletet adni nem tud. Ügy az előző évek célkitűzéseiből s az ezekből megvalósított tényekből, nemkülönben a kormánynak s az igen t. 'belügyminiszter úrnak már nagy vonalakban ismert programmjából, melynek a most előterjesztett tárcaköltségvetés is beszédes bizonyítéka, joggal lehet kije'ientést tenni arra, hogy a kormány ezen az úton kíván haladni s a jövőben is el fog menni úgy az egészségügyek, mint minden szociális vonatkozású kérdés tekintetében a pénzügyi .lehetőségek szélső határáig. Az 1937/38. évi költségvetés népjóléti kérdéseivel bővebben a részletek során elhajtok foglalkozni, de mér itt is hangsúlyozoimi, hogy annak haladó lépései nem jelentéktelenek. Ha ezeket kvantitatív szempontból bíráljuk és a kritika fel talál akadni azon, hogy nem talál haladványszerű előbbre jutást a szociálpolitika terén, legyen szabad a kritikusok figyelmét felhívnom arra, hogy a szociálpolitika nem csupán költségvetési kérdés, még kevésbbé pusztán a belügyi tárca 'kérdése s így a bírálatok megalkotásánál nem lehet csak e tárca adataira támaszkodni, mert részint az egész állami költségvetésnél, a más tárcáknál előirányzott igen sokféle kiadásnál is meg kell látnunk olyan gondoskodásokat, melyek a legnehezebb gazdasági helyzetben levő néprétegek életviszonyainak a könnyítését célozzák s ezáltal a belügyi igazgatás már speciális jellegű feladatainak prominens előfeltételét képező prevenciót munkálják, részint nedig foglalkozni kell a kormányzati hatáskörön túleső, esetleg globális érvényű rugókká] is. melyek ezen nagy kérdésnek hazánkban való mikénti alaku'ását irányítják, vagy akadályozzák. A szociálpolitika fogalmának tágkörű relativitása^ természetesen nagyon széles teret nyújt a bírálatokra, a tárgyilagos kritika azonban nem használhat Einstein-szerű módszereket e feladata teljesítésére, hanem minden e kérdésre behatással bíró tényezőt legalább is oly mértékig vesz figyelembe a kormányzati politikában is, amily mértékben az a magánosok életében és a társadalmi és gazdasági életben is érvényesül. Nemcsak a szándékot, de az ennek megfelelő maximális cselekvéseket sem lehet e költségvetésnél kétségbe vonni. Legkevésbé szabad megfeledkeznünk arról, hogy hazánk trianoni helyzetben él, melynek szomorú, de részünkről, sajnos, megváltozhatatlan tünete a korlátozott életképesség, amit a reánk hárult s a gazdasági helyzetünkhöz viszonyítva elviselhetetlen óriási terhek fokoznak. Bármilyen kormányzat elé leküzdhetetlen akadályokat gördítene az a helyzet, hogy a költségvetés integráns részét olyan személyi kiadások és egyre fokozódó nyugdíjterhek kötik le, melyek részint közvetlenül, részint közvetve, de a reánk kényszerített békeszerződés következményei. Hozzáadva ehhez a gazdasági válság buagetáris okozatait, csak szűk keretek között mozoghat az a tevékenység, mely a kormánynak a tőle várt konstruktív intézkedésekre lehetőségeket nyújt. A népjóléti kérdések egyébként csak néhány év óta tartoznak a belügyi tárcához, ennek azelőtti feladatköre más ágazatokat foglalt magában: a közigazgatás, a közrendészet és a közbiztonság kérdéseit. '-Leghelytelenebb 18. ülése 1937 május 24-én, hétfőn. módszer volna meg az ismeretetés szempontjából is, ha a tárcának egyes ágazatait fontosság szempontjából egymással * szembeállítanánk, azért is, mert nem is tartalmaznak egymással ellentétes alkotó elemeket, de nem is volna célszerű az egyiket a másik rovására fejleszteni, mivel a haladásnak az egymásra utaltságánál fogva párhuzamosnak kell lennie. A szociálpolitika, még az egészségügyek is telítve vannak rendészeti elemekkel, egyiknek a fejlődési lehetősége sem nélkülözheti a közrend és biztonság nyugodt légkörét, az általános közigazgatás pedig végrehajtó orgánuma minden állami feladatnak, tehát ezeknek a kérdéseknek is. A múltban az immobilitás kétségkívül a szociálpolitikai oldalon volt kiütköző bb s a legutóbbi évek költségvetéseiben ez okból a gondoskodás súlypontja is erre az oldalra helyezkedett át. Azok a kívánalmak és követelmények azonban, amelyek az államigazgatásnak irányt szabnak, elodázhatatlanná teszik, hogy a jövőben ezekkel párhuzamosan újból a közigazgatásnak szükségszerű tért követelő kérdéseivel is foglalkozzunk. Már a multévi költségvetési vitát bevezető beszédemben is érintettem a közigazgatás szükségszerű reformját, most pedig, amikor az igen t. belügyminiszter úr hivatalának elfoglalásakor a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában, majd a pénzügyi bizottságban elmondott beszédében irányt mutatott a belügyi igazgatásban megvalósítandó közigazgatási problémáknak, úgy érzem, hogy a tárca ismertetésére vonatkozó feladatom körében is ebből a szempontból kell kiindulnom és a közigazgatásnak, — beleértve itt természetesen a rendészetet is — reformra szoruló kérdéseit kell által áno;ságban kiemelnem annyiban, amenynyiben ilyenekre vonatkozó közkívánalmakat ismerek vagy igénytelen nézőpontomból ilyeneket látok. Az államélet minden mozzanatát, ágy annak cselekvési tényezőit és ezek működését is a mindenkori életviszonyok determinálják, amiből következik, hogy mind az intézkedéseknek, mind pedig az intézménynek az életfejlődés követelményeihez kell idomulniok. Ha már most a jelen viszonyokat akár gazdasági, akár társadalmi, akár pedig politikai alakulásuk szempontjából vizsgálónk, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy közigazgatásunk sem rendszerében, sem kodifikációjában nem tudott ezzel az átmenet nélkül, igen erős tempóval jött nagy állami és társadalmi átalakulásokkal lépést tartani s ez okból ütköznek ki itt-ott olyan jelenségek, amelyek kihívják a kritikát. A közvéleményben, nem ritkán szakkörökből is halljuk^ a közigazgatás főhibáját a bürokrácia túlfejlődésében keresni és így helyénvalónak látom a közigazgatási kérdések között elsősorban ezzel foglalkozni, annál is inkább, mert az általános vitában is elhangzottak errenézve olyan nagy súllyal bíró vélemények, amelyek azonban a tényállást okozók közelebbi megjelölése nélkül .tárattak elő. A bürokráciát az. életviszonyok szövevényesebbé válása természetszerűleg termeli ki, hiszen azt a jogszabályoknak ez okból keletkező szaporodása involválja; az eljárási szabályok mozdulatlansága mellett ez a körülmény vagy a munkaidő kiterjesztésével vagy a munkaszemélyzet létszámának emelésével vagy pedig mindkettővel együtt jár. Minthogy az állami gépezet dimenzióinak a pénzügyi helyzet, munkateijesjímé-