Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-209

46 Az országgyűlés képviselőházának 2ÔÙ. ülése ÍM? május ló-én, hétfőn. rát, hanem odakint is megértőbb, békésebb atmoszférát teremtenek és e célból bátor vagyok a kormány figyelmét felhívni határozati javaslataimra. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Nagyon jól tudom., hogy le méltóztatik szavazni ezeket a határozati javaslatokat, ezért én nem kérek semmi mást, csak azt, hogy abban a szellemben méltóztassék ezt cselekedni, hogy azért mégis szükség volna ezek megvalósítására és ha a kormány költségvetési és egyéb szempontból most el is utasítja ezeket a határozati javaslatokat, mégis méltóztassék ezeket figyelmére méltatni, (Br. Berg Miksa: El is lehet fogadni!) mert így kevés pézzel nagyon jó atmoszférát lehetne teremteni. Első határozati javaslatom a következőképpen szól (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a 2000/937. M. E. rendelet 1. §-ának 1. bekezdésében megállapított 40-szeres szorzószám 25-szörösre mérsékeltessék. Egyben a lehetőség szerint gondoskodjék arról, hogy a községtől 5 kilométeren túl kiosztott földeK a községhez közelebb eső ingatlanokkal cseréltessenek ki.« Gyakran 13—14 kilométeres távolságra vannak ezek a földek, (Ügy van! Ügy van! Jobbfelöl.) így például Szeghalom környékén kiosztott földek, ahonnan rossz időben nem lehet bemenni a községbe, vagy pedig nem lehet kijutni. (Tovább olvassa.) »Ugyanezen rendelet 7. §-ának 2. bekezdése olykép módosíttassák, hogy a házhelyek megváltási árának mérséklését akkor is lehessen kérni, ha az Ofb. már előzőleg a kérelem tárgyában érdemben határozott, de mérséklés nem történt.« Második határozati javaslatom a következőképpen hangzik (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a lisztforgalmiadó-váltságot teljesen törölje el, a oukor kincstári haszonrészesedését legalább 50%-kai mérsékelje. Olyan irányú intézkedést is tegyen a kormány, hogy a vámőrlés százalékát mérsékelje s a vámőrlés kedvezményét adja meg azoknak a kisiparosoknak is, akik munkájuk ellenértékét gabonában kapják.« (Helyeslés.) Harmadik határozati javaslatom a következő (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, gondoskodjék megfelelő fedezetről az olyan kórházi ápolási költségeknek a kincstár terhére való átvételére, (Helyeslés balfelől.) amelyek a kis ingatlannal és a létminimumot meg nem haladó jövedelemmel bírók exisztenciáját veszélyeztetik.« Negyedik határozati javaslatom a következőképpen hangzik (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy az úgynevezett telepítési törvény végrehajtási utasításában gondoskodjék a törpebirtokosok és a földnélküli mezőgazdasági munkásság olcsó haszonbérletben való részesítéséről.« Ez a legolcsóbb megoldása a földbirtokpolitikai kérdésnek. (Helyeslés balfelől.) ötödikj határozati javaslatom úgy szól, hogy (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a határmenti vármegyékben új kataszteri osztályozást rendejen el (Megay-Meissner Károly: Mindenütt!) és ennek eredményeképpen a kataszteri tiszta jövedelmet a való helyzetnek megfelelően mérsékelje.« (MegayMeissner Károly: Mindenütt, ne csak a határ mentén!) En most arról beszélek, hogy a nyugati megyékben felemelték, magasan osztályozták annakidején a kataszteri tiszta jövedelmet Bécs és Pozsony közelsége miatt és más okokból, most ezek a körülmények mind elestek, országhatár lett belőlük, úgyhogy ez a vidék tönkremegy, el fog pusztulni a mai magas kataszteri tiszta jövedelem mellett. (Mozgás a jobboldalon.) Es ha azt kérdezné a mélyen t. pénzügyminiszter úr, ha itt volna, (Derültség.) hogy hol erre a fedezet, én megmondom az én paraszti eszemmel. Olvasom a pénzügyminiszter úr most megjelent márciusi közleményeiben, hogy az 1936/37. gazdasági év első kilenc hónapjában a hevételek összege 48 millió pengővel többet tett ki, mint a múlt év első kilenc hónapjában. (Dinnyés Lajos: Hol az a pénz?) Mire lesz ez jó, mit fogunk ezzel csinálni? Fizetjük majd a kincstári váltókat? (Czirják Antal: Az már el van költve!) Már el van költve? Elcsapnák azt a háziasszonyt, aki így gazdálkodik a háziúr pénzével! (Dinnyés Lajos: Hova tették azt a pénzt? — Zsindely Ferenc előadó: Ha az urak figyelemmel kísérnék, tudnák, hogy a közmunkák fedezéséről szóló törvényjavaslat szól erről...) A közmunkákra most fogunk megszavazni újabb milliókat. (Zsindely Ferenc előadó: Ez az!) Ez az a pénz? Akkor megvan, akkor nem kell megszavazni külön! (Zsindely Ferenc előadó: Dehogy nem!) Ha itt megvan a bevétel^ akkor nem kell külön megszavazni. Tetszik látni, ez az a pénzügyi kozmetika, amelyről az előadó úr beszélt. (Ellentmondások jobb felől. — Zsindely Ferenc előadó: Nem! Ez az alkotmányosság, uram!) Nagyon csúnya lehet az a nő, akit így agyonkozmetikáznak, mint ahogyan az urak csinálják. (Zsindely Ferenc előadó: Nem akarunk diktatúrát!) Akkor tessék okosabban és nyíltabban beszélni erről, nem pedig dicsekedni azzal hogy 48 millió pengővel többet vettünk be. (Zsindely Ferenc előadó: El kell olvasni!) Elolvastuk mind! T. Ház! Néhány szóval szeretnék még a külpolitikai kérdésekről is beszélni. En, bár ellenzéki vagyok, a kormány politikáját ebben a tekintetben helyeselni tudom. Ahogyan az előbb jól odamondogattam, most megmondom, hogy a másik oldalon a kormány külpolitikáját helyeselni tudom. (Helyeslés jobb felöl.) Akár súlyt helyez rá valaki, akár nem, — nekem az mindegy, de én a lelkiismeretem, a meggyőződésem szerint beszélek — én helyeslem a Berlinrómai tengelyt. (Farkas István: Ez a tengely nagyon rossz.) Erre a tengelyre támaszkodva azonban módot kell találnunk arra, hogy a szomszédállamokkal is valamelyes megbeszéléseket folytathassunk. Olvastam Eckhardt Tibornak és Bethlen István volt miniszterelnök úrnak a kijelentéseit a lapokban. En Bethlen István volt miniszterelnök úr politikájával egyáltalában nem értek egyet, a legbizalmatlanabb vagyok az ő belpolitikai ténykedéseivel szemhen, amelyeket tíz év alatt inaugurált. Bevallom ezt, ma sem rejtem a véka alá. Az azonban feltétlenül úgy van, hogy kell valami modus vivendit találnunk és ennek a modus vivendinek a megkeresésében legyen segítségünkre ez a Berlin-római tengely. Ne akadályozója, hanem előmozdítója legyen ennek. De nem vagyok híve annak sem, hogy mi ezt a tengelyt rosszindulatúlag támadjuk, mert az a felfogásom, hogy amíg nincs új barátom, a régi barátomat nem távoli torn'.el magamtól és én magam voltam a tanuja annak, — aki annakidején Sopronban mint szerény főispáni titkár működtem — hogy a soproni népszavazásban az olaszoknak mit köszönhettünk. Az volt az első területi rés Trianonon és ahogy Bethlen István megmondotta mai in| tervjújában, hogy mit értünk mi követelések