Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-217

Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése. 1937 május 22-én, szombaton. 489 munkaalkalmat biztosított volna egészen nagyszámú munkásnak, de ami ennél sokkal fontosat» b, igen nagyértékű valutát kaptunk volna érte, ami lehetővé tette volna más nyersanyagoknak, így például pamutnak és egyebeknek beszerzését., Ezt az egész üzletet állítólag azért kellett abbahagynunk, illetve azért fogja a magyar ipar elveszíteni, mert a németek, még pedig a Farbenindustrie, előnyösebb ajánlatot tettek, amely előnyösebb ajánlatnak egyik része érdekel bennünket, tudniillik az, hogy a péti nitrogéngyár bizonyos jutalék ellenében mond le erről az üzletről. Üjból állítom, hogy csak a lapok híradásaira vagyok utalva ebben a kérdésben, de mindenesetre szeretném tudni, hogy ez az állítás, amely most már nemcsak egy lapban, hanem több lapban is megjelent, helytálló-e vagy nem, mert én nem tartom megengedhetőnek, hogy egy magyar ipari vállalat bármilyen jutalék ellenében lemondjon egy olyan szállításról, amely jogilag a kezében van és amelynek segítségével Magyarországon nagyszámú munkást tud foglalkoztatni és az országnak külkereskedelmi szempontból is igen előnyös helyzetet teremthet. Ugyancsak rá kívánok mutatni arra, hogy a lapok híradásai szerint Jugoszláviáiban most hirdettek: körülbelül 20 millió dinár értékű vasúti kocsi szállítására pályázatot. Ezt a pályázatot állítólag ismét külföldi érdekekre való hivatkozással megsemmisítették. Annak ellenére, hogy a magyar vagóngyárak ajánlata volt a legolcsóbb, ezt a pályázatot megsemmisítették és az új pályázatnál a nemét Kruppművek olcsóbb ajánlatot tettek, ami könnyű volt számukra azért, mert előzőleg ismerték a magyar ipar ajánlatát, tudták tehát, hogy mennyivel olcsóbban kell ajánlatukat megtenni. Lehet idehaza akármilyen bírálatot gyakorolni a magyar ipar vezetőiről, arról a szellemről, amely náluk megnyilatkozik, de ezek a kérdések nem pártérdekek, ezek mindenkit egyformán kell, hogy érdekeljenek és érintsenek, mert nem közömbös, hogy egy 20 millió dináros vagónszállításnál a magyar ipar, amely közvetlen szomszédos Jugoszláviával, mennyivel lesz érdekelve (Farkas István: Es amely eddig is szállított oda!) és nem közömbös az sem, hogy a péti só kivitelénél, amely többmilliós összeget tett volna ki, —2500—3000 vagonról van szó, amit 1940-ig kellett volna szállítani — ezt a szerződést állítólag — újból hangsúlyozom, a lapok híradása szerint — a péti gyár jutalék ellenében átengedte volna az Tg. Farbenindustrie részére. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nem áll! — Rajniss Ferenc: Sajtótörvény kell!) Azért teszem szóvá ezt a kérdést, hogy a miniszter úrnak lehetőséget, adjak arra, hogy ebben a kérdésben nyilatkezizék, mert amikor — újból hangsúlyozom — nagyon sokat beszélnek ezekről a kérdésekről, nem közömbös, hogy mi van a dolgok mögött. Nem akartam mást szóvá tenni, csak^ ezt az egy kérdést, de miután az előttem felszólalt Balogh képviselő úr a debreceni Oti.-építkezés kérdéséről beszélt, legyen szabad erről a kérdésről elmondanom, amiről nekem, mint 87 igazgatóság tagjának tudomásom van. Meg kell mondanom, hogy annyit legalább el lehet varai képviselőktől, hogy ha felszólalnak a Háziban, elsősorban szerezzenek be információkat akar a helyszínen, akár az intézetnél, akár mashol. Ne méltóztassék .mende-mondákkal idejönni, mert ezekről a mende-mondákról azután nagyon hamar kiderül, hogy teljesen alaptalanok. (Mozgás a jobboldalon.) r Az Oti. éppen a debreceni munkanélküliségre való tekintettel már a múlt évben elhatározta egy bérház építését. Az erre szolgáló telket a város által egyoldalúan, minden alku kizárásával megállapított áron, igen drágán volt kénytelen az Oti. megvásárolni. Az intézet arra illetékes testülete nyilvános tervpályázat alapján két műépítésznek ítélte oda a tervek elkészítését. Ennek végrehajtása folyamatban van. A pályázat kiírása most van előkészítés alatt, a közeljövőben megtörténik a nyilvános versenytárgyalás meghirdetése ezekre a munkákra és akkor elkezdődhetik az építkezés. Aki ezt nem tudja, annak 20 fillérjébe kerül, hogy ezt a dolgot megismerje, telefonon megkérdezheti és az intézet elnöksége, vagy adminisztrációja meg fogja neki mondani. Nagyon érdekes, hogy a tegnap délutáni igazgatósági ülésen a debreceni ipartestület volt elnöke, az a Vági, akinek kiemelését a képviselő úr mint nagyon nagy eredményt tünteti fel, tette szóvá az igazgatóság ülésén és sürgette ennek az építkezésnek mielőbbi elkezdését éppen arra való hivatkozással, hogy ott nagy a munkanélküliség. Éppen a debreceni ipartestület egyik képviselője, illetőleg a debreceni iparosság egyik vezetője, aki véletlenül egyúttal az Oti. igazgatóságának is egyik tagja, sürgette ezeknek az építkezéseknek a [megindítását. Hogy ez hosszadalmas és sokáig tart, azt magam is koncedálom s ezt mi számtalanszor kifogásoltuk. De^ ha ilyen építkezésnek a tervét háromszor-négyszer fel kell terjeszteni a minisztériumhoz különböző elbírálás és jóváhagyás végett, amely mindenkor heteket és hónapokat vesz igénybe, akkor nem lehet csodálkozni azon, ha elhúzódnak ezek az építkezések. Nem egyszer tette ezt szóvá a bizottságban ülő munkaadói és munkásérdekeltség, kifogásolván, hogy az építkezések elhúzódnak. Erre a rendeletet módosították olyképpen, hogy amennyiben az intézet elnöke valamely határozathoz hozzájárul, akkor az a határozat végrehajtható. Ezt a kérdést azonban most úgy játszák ki, hogy az intézet elnöke utasítást kapott az iparügyi minisztériumtól arra vonatkozólag, hogy előzőleg meg kell kérdeznie, hogy hozzájárulhat-e az építkezéshez vagy sem, a minisztérium illetékes osztálya pedig minden egyes alkalommal megtagadja, hoey az elnök hozzájárulhasson ezeknek a munkáknak gyors elintézéséhez és minden egyes esetben felkéri á terveket. így tehát az elnöknek, hogy úgy mondjam, vétót kell nyilvánítania és fel keli terjesztenie a terveket. Nem lehet tehát f

semmit végrehajtani és minden egyes kérdés elbírálása heteket és hónapokat vesz igénybe. (Kéthly Anna: És ^ezt autonómiának hívják!) Ez egyenes kijátszása az autonómiának. Az Oti. elnökének és az igazgatóságnak ebben a kérdésben annyi szerepe van, hogy sürgeti évek óta ezeknek a munkáknak gyors elintézését, sajnos, teljesen eredménytelenül. Csak egy példát akarok felemlítem, amelyet a tegnapi ülésien ugyancsak: megemlítettem. Egy budai rendelőintézet részére két telket nézett ki az intézet illetékes testülete. A két telek közül az egyiket isreu előnyös áron me? is vásárolta, a másik telket egy másvalaki vásárolta mesr. A másik telken már múlt év november óta egy hatemeletes bérházban benne vannak a lakók, az intézet által megvásárolt telken azonban, azt hiszem, csak a múlt héten 6S*