Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-217

Az országgyűlés képviselőházának 217. iparügyi miniszter urat, hogy bányakapitányságai révén hasson oda, hogy a kőbányamunkások szociális, egészségügyi, balesetbiztosítási és egyéb ügyei megfelelően rendezve legyenek. (Peyer Károly: A kőbánya nem tartozik a bányakapitányság alá! Az iparfelügyelet alá tartozik!) Ha nem is tartozik a bányakapitányság alá, ha nem is tartozik a címhez, mindenesetre ezt a kérdést vagyok bátor tisztelettel megemlíteni. Lehet, hogy a másik kérdés sem tartozik a bányakapitányságok alá, de a bányászattal függ össze és ezért vagyok bátor itt ezt megemlíteni. Ez pedig a következő. A falusi lakosság a bányakutatási jogokat annakidején rendkívül olcsón és rendkívül hosszú időre engedte át a nagy, tőkeerős vállalatoknak, (Peyer Károly: Ez már ehhez a címhez tartozik!) úgyhogy ma ezekből nekik semmi jövedelmük és hasznuk nincs. Nincs semmi mód arra, hogy ezekből a jövedelmekből a falvaknak lakossága, a föld tulajdonosai részesedjenek. Van ugyan egy bizonyos rendelkezés arravonatkozólag, hogy lehet emelni ezeket a béreket, amelyeket a földtulajdonosoknak fizetnek, ez a rendelkezés azonban nem kielégítő. Az iparügyi miniszter urat arra kérem, keressen módot és lehetőséget arra, hogy a földtulajdonosok ezentúl a bányakutatási jog átengedéséért meg- \ felelő kárpótlásban részesüljenek. Elnök: Van még valaki feliratkozva? Szeder János jegyző: Nincs. Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, m vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az iparügyi minisztérium költségvetésének 4. címét elfogadni? (Igen!) A címet elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. cím. Kérem annak felolvasását. Szeder János jegyző (felolvassa, az 5. címet). Elnök: Szólásra van feliratkozva valaki 1 Szeder János jegyző: Petainek József! Petainek József: Igen t. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy csak néhány statisztikai adat felsorolása :' erejéig igénybe vegyem a t. Ház nagybecsű figyelmét. A költségvetés vitájában több képviselő- . tárjam örömmel emlékezett meg a lispei és bükkszéki kutatások eredményéről. Magam is csatlakozom ehhez az Örömhöz, mert meggyőződésem, hogy minden olyan energia, amelyet a magyar földből a magyar bányászat kitermel, a magyar erőknek, a magyar értékeknek gyarapítását jelenti. Csupán arra vagyok bátor rámutatni, hogy nemcsak a földből kitermelt kőolaj, földgáz és egyéb bányászati termékek azok, amelyek a magyar értékeket, a magyar nemzet energiaforrásait gyarapítják, hanem gyarapítani lehet azokat azon a módon is, hogy okszerűen és szakszerűen gazdálkodunk ezekkel az energiákkal. A gazdálkodásnak lényege ia saját háztartásunkban való takarékos felhasználás és úgy . <>rzem, hogy a nemzet érdekében cselekszik az i a kormányzati igazgatás, amely >a rendelkezésünkre álló műszaki energiákkal a leghasznosabban igyekszik gazdálkodni a nemzet érdekében. Azzal a kéréssel fordulok e helyen az igen t. iparügyi miniszter úrhoz, hogy a földből kitermelt energianemek gazdálkodásával kapcsolatban, mivel ezek határozottan műszaki vonatkozású energiák, méltóztassék a ülése 1937 május 22-én, szombaton. 483 nagytudású magyar mérnöki kar részére megfelelő helyet és szerepet biztosítani. ÍAz elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Arra vonatkozólag, hogy mit jelent az energiagazdálkodás terén a mérnöki tudás, vagyok bátor néhány statisztikai adatot felemlíteni s ezekről kijelentem, hogy nem tartoznak az Andaházi-Kasnya képviselőtársam által említett harmadfokú hazugságok közé, (Mozgás a baloldalon.) mivel konkrét esetekben vétettek fel, a vallás- é& közoktatásügyi minisztérium tárcájához tartozó intézetek energiagazdálkodása terén, ahol a mérnökség foglalkoztatásával kísérletet tettek. Erre vonatkoznak szerény statisztikai adataim. A kultuszminisztérium keretében egészen 1928-ig az energiagazdálkodás nem állott műszaki felügyelet alatt, hanem a kultuszminisztérium alá tartozó intézmények, egyetemek, iskolák és egyéb intézetek energiagazdálkodását a derék segédhivatali igazgatók, iskolaigazgatók, gondnokok végezték, természetesen a megfelelő műszaki felkészültség nélkül, bár tagadhatatlanul komolyan és nagy jóakarattal. 1928-tól kezdve, araikor divatba jött a munkanélküli fiatal mérnökök alkalmaztatása, fokozatosan 28 fiatal mérnök — ama bizonyos 80 pengős mérnökök közül — jutott elhelyezkedéshez a kultuszminisztériumban. Ezek megbízatást kaptak a minisztérium alá tartozó intézmények energiagazdálkodásának felügyeletére és rentábilissá ^tételére. (Meizler Károly: Nagyon szép eredményeket értek el!) Bátor vagyok rögtön a slágerrel kijönni, amikor tisztelettel megemlítem, hogy ez a 28 fiatal mérnök néhányéves munkájával azt érte el, hogy most már évente közel másfélmillió pengő a megtakarítás, vagyis saját fizetésüknek közel ötvenszerese. (Malasits Géza: Es mennyi javítást kaptak 1) Nyilvánvaló, hogy itt rendkívül hasznos szolgálatokat tett, nem a kultuszminisztérium ennek a néhány munkanélküli .mérnöknek, hanem ezek a becsületes nagy tudású mérnökök a köznek azáltal, hogy nem munkabérek elvonásával* hanem anyagok megtakarításával, sőt részben külföldről behozott anyagok megtakarítása révén ^ezt a kitűnő eredményt biztosították a köz részére. Legyen saabad idevonatkozólag csak egykét számot megemlítenem. Látszólag azt hinné az ember, hogy a kultuszminisztérium alá tartozó intézmények energiafogyasztása nem tesz ki jelentős összeget. Ezzel szemben elég megemlítenem, hogy csak az egyetemeknél a szénfogyasztás 6000 vágón, az áramfogyasztás pedig közel 2 és félmillió kilowattóra. Ezek a fiatal mérnökök például a szénfogyasztás gazdaságosabbá tétele érdekében elsősorban felülvizsgálták a meglévő fűtőberendezéseket, azután pedig a gazdaságos fogyasztást tették vizsgálat tárgyává. Ennek az volt az eredménye, hogy Debrecenben 120.000, Pécsett 55.000 és^ Budapesten 150.000 pengő évi megtakarítást értek el, vagyis a szükséges beruházásokat bőven kiegyenlítették és azonkívül még jelentős hasznot is biztosítottak a köz részére, amikor egyedül a fűtés terén 430.000 pengő értékű energiát takarítottak meg az állam számára. (Meizler Károly: Ezek hasznos beruházások! Minél több ilyen kellene.) r > Érdekes volna a többi számadatot is előadni, amelyek a többi energiaforrásra vonatkoznak, de ígéretemhez képest nem akarok a t. Ház türelmével tovább visszaélni, Pe bátor