Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-217

Az országgyűlés képviselőházának 217. iparügyi miniszter urat, hogy bányakapitány­ságai révén hasson oda, hogy a kőbányamun­kások szociális, egészségügyi, balesetbiztosítási és egyéb ügyei megfelelően rendezve legyenek. (Peyer Károly: A kőbánya nem tartozik a bányakapitányság alá! Az iparfelügyelet alá tartozik!) Ha nem is tartozik a bányakapitány­ság alá, ha nem is tartozik a címhez, minden­esetre ezt a kérdést vagyok bátor tisztelettel megemlíteni. Lehet, hogy a másik kérdés sem tartozik a bányakapitányságok alá, de a bányászattal függ össze és ezért vagyok bátor itt ezt meg­említeni. Ez pedig a következő. A falusi lakos­ság a bányakutatási jogokat annakidején rend­kívül olcsón és rendkívül hosszú időre engedte át a nagy, tőkeerős vállalatoknak, (Peyer Ká­roly: Ez már ehhez a címhez tartozik!) úgy­hogy ma ezekből nekik semmi jövedelmük és hasznuk nincs. Nincs semmi mód arra, hogy ezekből a jövedelmekből a falvaknak lakos­sága, a föld tulajdonosai részesedjenek. Van ugyan egy bizonyos rendelkezés arravonatko­zólag, hogy lehet emelni ezeket a béreket, ame­lyeket a földtulajdonosoknak fizetnek, ez a ren­delkezés azonban nem kielégítő. Az iparügyi miniszter urat arra kérem, keressen módot és lehetőséget arra, hogy a földtulajdonosok ezen­túl a bányakutatási jog átengedéséért meg- \ felelő kárpótlásban részesüljenek. Elnök: Van még valaki feliratkozva? Szeder János jegyző: Nincs. Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, m vitát be­zárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az ipar­ügyi minisztérium költségvetésének 4. címét elfogadni? (Igen!) A címet elfogadottnak je­lentem ki. Következik az 5. cím. Kérem annak felol­vasását. Szeder János jegyző (felolvassa, az 5. címet). Elnök: Szólásra van feliratkozva valaki 1 Szeder János jegyző: Petainek József! Petainek József: Igen t. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy csak néhány statisztikai adat felsorolása :' erejéig igénybe vegyem a t. Ház nagybecsű figyelmét. A költségvetés vitájában több képviselő- . tárjam örömmel emlékezett meg a lispei és bükkszéki kutatások eredményéről. Magam is csatlakozom ehhez az Örömhöz, mert meg­győződésem, hogy minden olyan energia, ame­lyet a magyar földből a magyar bányászat kitermel, a magyar erőknek, a magyar érté­keknek gyarapítását jelenti. Csupán arra va­gyok bátor rámutatni, hogy nemcsak a föld­ből kitermelt kőolaj, földgáz és egyéb bányá­szati termékek azok, amelyek a magyar érté­keket, a magyar nemzet energiaforrásait gya­rapítják, hanem gyarapítani lehet azokat azon a módon is, hogy okszerűen és szak­szerűen gazdálkodunk ezekkel az energiákkal. A gazdálkodásnak lényege ia saját háztartá­sunkban való takarékos felhasználás és úgy . <>rzem, hogy a nemzet érdekében cselekszik az i a kormányzati igazgatás, amely >a rendelkezé­sünkre álló műszaki energiákkal a leghaszno­sabban igyekszik gazdálkodni a nemzet ér­dekében. Azzal a kéréssel fordulok e helyen az igen t. iparügyi miniszter úrhoz, hogy a föld­ből kitermelt energianemek gazdálkodásával kapcsolatban, mivel ezek határozottan mű­szaki vonatkozású energiák, méltóztassék a ülése 1937 május 22-én, szombaton. 483 nagytudású magyar mérnöki kar részére meg­felelő helyet és szerepet biztosítani. ÍAz elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Arra vonatkozólag, hogy mit jelent az energiagazdálkodás terén a mérnöki tudás, vagyok bátor néhány statisztikai adatot fel­említeni s ezekről kijelentem, hogy nem tar­toznak az Andaházi-Kasnya képviselőtársam által említett harmadfokú hazugságok közé, (Mozgás a baloldalon.) mivel konkrét esetek­ben vétettek fel, a vallás- é& közoktatásügyi minisztérium tárcájához tartozó intézetek energiagazdálkodása terén, ahol a mérnökség foglalkoztatásával kísérletet tettek. Erre vo­natkoznak szerény statisztikai adataim. A kultuszminisztérium keretében egészen 1928-ig az energiagazdálkodás nem állott mű­szaki felügyelet alatt, hanem a kultuszminisz­térium alá tartozó intézmények, egyetemek, iskolák és egyéb intézetek energiagazdálkodását a derék segédhivatali igazgatók, iskolaigazga­tók, gondnokok végezték, természetesen a meg­felelő műszaki felkészültség nélkül, bár tagad­hatatlanul komolyan és nagy jóakarattal. 1928-tól kezdve, araikor divatba jött a munka­nélküli fiatal mérnökök alkalmaztatása, foko­zatosan 28 fiatal mérnök — ama bizonyos 80 pengős mérnökök közül — jutott elhelyez­kedéshez a kultuszminisztériumban. Ezek meg­bízatást kaptak a minisztérium alá tartozó in­tézmények energiagazdálkodásának felügyele­tére és rentábilissá ^tételére. (Meizler Károly: Nagyon szép eredményeket értek el!) Bátor vagyok rögtön a slágerrel kijönni, amikor tisztelettel megemlítem, hogy ez a 28 fiatal mérnök néhányéves munkájával azt érte el, hogy most már évente közel másfélmillió pengő a megtakarítás, vagyis saját fizetésük­nek közel ötvenszerese. (Malasits Géza: Es mennyi javítást kaptak 1) Nyilvánvaló, hogy itt rendkívül hasznos szolgálatokat tett, nem a kultuszminisztérium ennek a néhány munka­nélküli .mérnöknek, hanem ezek a becsületes nagy tudású mérnökök a köznek azáltal, hogy nem munkabérek elvonásával* hanem anya­gok megtakarításával, sőt részben külföldről behozott anyagok megtakarítása révén ^ezt a kitűnő eredményt biztosították a köz részére. Legyen saabad idevonatkozólag csak egy­két számot megemlítenem. Látszólag azt hinné az ember, hogy a kultuszminisztérium alá tar­tozó intézmények energiafogyasztása nem tesz ki jelentős összeget. Ezzel szemben elég meg­említenem, hogy csak az egyetemeknél a szén­fogyasztás 6000 vágón, az áramfogyasztás pedig közel 2 és félmillió kilowattóra. Ezek a fiatal mérnökök például a szénfogyasztás gaz­daságosabbá tétele érdekében elsősorban felül­vizsgálták a meglévő fűtőberendezéseket, azután pedig a gazdaságos fogyasztást tették vizs­gálat tárgyává. Ennek az volt az eredménye, hogy Debrecenben 120.000, Pécsett 55.000 és^ Bu­dapesten 150.000 pengő évi megtakarítást értek el, vagyis a szükséges beruházásokat bőven kiegyenlítették és azonkívül még jelentős hasz­not is biztosítottak a köz részére, amikor egye­dül a fűtés terén 430.000 pengő értékű energiát takarítottak meg az állam számára. (Meizler Károly: Ezek hasznos beruházások! Minél több ilyen kellene.) r > Érdekes volna a többi számadatot is elő­adni, amelyek a többi energiaforrásra vonat­koznak, de ígéretemhez képest nem akarok a t. Ház türelmével tovább visszaélni, Pe bátor

Next

/
Thumbnails
Contents