Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-217

48â Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése 1937 május 22-én, szombaton. megemlítenem, a kivitel és a behozatal kérdése. Ebben a Házban az előadó úr beszéde nyomán úgy nézett ki a helyzet, mintha gyáriparellenes hangulat lett volna. Nem! Itt Gyosz.-ellenes hangulat volt, még pedig nem egészen ok nélkül, mert azt kell látnunk, merem állítani, hogy a kivitelnél és behozatalnál a gyáripar sok tekintetben nagyobb hatalom, mint maga az igen t. kormány. Ez van az egyik vonalon, a másik vonalon pedig sokszor azt látjuk, hogy a kormányzat nem lép fel elég erélyesen, azt látjuk, hogy a gyáripar, ha nem is mint erősebb, de^ mint equivalens tényező áll itt a törvényhozással és magával a végrehajtó hatalommal szemben. Ez az, ami kiváltja a Gyosz.szal szemben az • animozitást. Miért mondom ezt? Azért, mert például hogyan történik valami behozatal? Amikor a kisiparosnak egy cikkre van szüksége, akkor először... Elnök: Ez az iparfelügyelethez tartozik? Ez csakugyan nem tartozik az iparfelügyelet körébe, még az iparügyi tárca körébe sem! A pénzügyi vagy pedig kereskedelemügyi tárca körébe tartozik a 'behozatal kérdése. Andaházi-Kasnyi Béla: Az iparügyi minisztérium csinálja azt, amire fel akarom hívni a figyelmet. Elnök: Az iparfelügyeletnél? Az iparfelügyelet szabályozza a behozatalt? Andaházi-Kasnya Béla: A Gyosz. szabályozza és az iparfelügyeletnek oda kell hatnia, hogy a Gyosz.-t arra a hatáskörre szorítsa, amelyen lennie kellene. Elnök: Ez a pénzügyi vagy kereskedelemügyi tárca körébe tartozik, ezért ott méltóztassék ehhez hozzászólni ! Andaházi-Kasnya Béla: Pozitíve tudom, hogy miért tartozik ide. Azért tartozik ide, mert amikor például a gyárak akarnak valamit behozni, akkor az. iparügyi minisztérium állapít meg bizonyos kontingenseket, de mielőtt ezt tenné, a kérvény előbb^ lemegy a Gyosz. által alakított bizottsághoz és csak azután megy a minisztériumba. A Gyosz. által megalakított bizottság adja meg a hozzájárulást, hogy kell-e valamit behozni vagy nem kell, a szerint, hogy gyártják-e azt, a cikket nálunk, vagy sem. Amennyiben abban a cikkben gyártás van, a Gyosz. leír, hogy nem véleményezi és ez esetben az ügy nem is megy ellenőrzés végett a minisztériumhoz, hanem egyszerűen elutasítják. Ez bizonyos fokig — sőt nem is bizonyos fokig, hanem 100%-ig — azt jelenti, hogy itt a behozatal kérdését az iparügy szempontjából nem az iparügyi minisztérium szabályozza, hanem a Gyosz. szabályozza. ».Müller Antal: Ez a Gyosz. mindenható!) Én tarthatatlannak és lehetetlennek tartom azt is, hogy bizonyos. kisipari érdekeltségek a nagyiparnak legyenek teljes mértékben kiszolgáltatva a nyersanyag szempontjából. Most nem beszélek arról, hogy a vasipar teljesen a vasbizottságnak van alárendelve, most nem beszélek arról, hogy a kis szappangyárak a nagy szappangyáraknak, magának a szappankartelíiek kegyétől függenek ós hogy a szappanbizottság egyszerűen nem ad nekik gyökérolajat es zsírszódát, csak olyan mértékben bocsát ren. delkezésükre, hogy neki konkurrenciát ne csináljanak. ' Ez abszolúte tarthatatlan es lehetetlen helyzet, lehetetlenség, hogy ez a rendszer továbbra is fennmaradjon. Ezt a kérdést ki kell venni a ' kezükből és magának az iparügyi mi nisztériumnak kell fenntartani azt a jogot, hogy az árucikkek behozatala felett rendelkezzék, ne pedig maga a Gyosz. rendelkezzék. (Osoér Lajos: Azok csak véleményezik!) Ma ott tartunk, hogy Stromfeld igazgató úrtól kell kérni bizonyos cikkekre az engedélyt, aki a maga igazgatói működésében először próbál eladni magyar árut, es amennyiben kellő árut t*d eladni, hozzájárul ahhoz, hogy behozhassanak annak a kisiparosnak alkatrészt vagy egyéb ilyen dolgokat. Ezt nem tartom szerencsés és megnyugtató dolognak. En látom, hogy az iparügyi miniszter úr a legjobb szándékkal és a iegszociálisabb érzések

1 kel van eltelve, s nem osztozom egészen a szociáldemokrata képviselőtársaim felfogásában, (Maíasits Géza: Nem ismeri a képviselő úr!) mert tényleg latom a miniszter úrnál a legjobb akaratot, de annyi visszaélésszerű, nem is mondom, hogy visszaélés, dé annyi visszaélésnek látszó dolog történik, és annyira bizonyos érdekeltségek hatáskörébe tartoznak egyes dolgok, hogy ezt megnyugtatónak semmi körül menyek között nem láthatom. Ezek azok az okok, amelyek elkeseredést szülnek, és a helyzet helytelen megítélését is magukkal hozzák. Vagy megengedhetŐ-e az például, hogy amikor készül egy törvényjavaslat az iparügyi minisztériumban, és a minisztériumban az érdekeltek még nem tudnak róla és a fogyasztók sem tudják, hogy miről van szo, ( — például magam is érdeklődtem a villamosítási javaslat iránt, de én, mint képviselő, mint törvényhozó, nem tudtam megkapni, annak ellenére, hogy X-szer kértem egy tervezetet — akkor a Mák. es az érdekeltségek ott tartanak hivatalt, és ott a minisztériumban kodifikálják, szerkesztik meg azt a törvényjavaslatot, (Ellenmondások a baloldalon.) — ez így van — amelyet majd itt fogunk látni. Elnök: A törvényelőkészítés nem tartozik az iparfelügyelet körébe. Kérem a képviselő urat, hogy fejezze be beszédét! Andaházi-Kasnya Béla: Hogy mégis bekapcsoljam az iparfelügyelet kérdésébe, az iparfelügyeletnél azt kérem a miniszter úrtól, hogy ezt a felügyeletet gyakorolja ott az iparügyi minisztérium, hogy ezek a nagy érdekeltségek hivatalos óráikat ne a minisztériumban tartsák, ne ott dolgozzanak, hanem dolgozzanak saját gyáraikban. Elnök: A miniszter felügyeletéről van szó e szerint is, de nem az iparfelügyeletről, tehát még ebben a beállításban sem áll meg. Kérem befejezni méltóztassék. Andaházi-Kasnya Béla: Egyébként a címei nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Van még valaki feliratkozva? Rakovszky Tibor jegyző: Nincs! Elnök: Kíván még valaki felszólalni 1 (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 3. címet elfogadni? (Igen!) A 3. címet elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. cím. Kérem a felolvasását. Rakovszky Tibor jegyző (felolvassa a d. címet.) Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Ház! Néhány mondattal leszek bátor ehhez a kérdéshez hozzászólni. A kőbányamunkások helyzete olyan rettenetes, hogy azt leírni nem is szabad, mert az a szélsőséges izgatás legmagasabb fokát váltaná ki. Ennékfolytán tisztelettel kérem az