Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-217

474 Az országgyűlés képviselőházának È17. ülése ii)$7 május êè-én, szombaton. hiszem,, ezeket nemzeti szempontból igazán -alá kellene támasztani. Hogy azonban ez ne essék zokon az igen t. 'baloldalnak, megnyugtatásul kijelentem, hogy mi egyáltalában, nem vagyunk alátámasztva. Sajnos, már több mint négy íhónapja fent vannak az alapszabályaink az ip;arügyi minisztériumban, azonban minden 'errevonatkozó sürgetés'ami ellenére sincsenek még elintézve, sőt egyáltalában még választ sem kaptunk. Pedig a munkáskérdés nemzeti kérdés. A munkásság szám szerint olyan túlsúlyban van hazánkban, hogy sokkal jobban kellene törődni vele, különösen egy olyan exponált helyen,, mint ahol az iparügyi miniszter úr van. Most * már nem lehet kifogás az, hogy a munkásság nemzetközi alapon szervezkedik és éppen a miniszter úr tegnapi beszédére alapozva mondanivalóimat, újból megállapítom, hogy ezek a munkások munkaadóikkal együtt egy szakszervezetben békés alapon szervezik meg a maguk munkaviszonyait. Gyönyörű termeivenyeüet állítanak elo, nagy munkatöbbletet fejtenek ki, — nem az uzsorabér alapján, hanem, amint mondom, a megértés alapján, mert a munkaadók tisztességesen honorálják ezeket a becsületes munkásokat, az ő kiváló termel vényeikért — ezeket tehát egészen másképpen kell elbírálni, mint azokat a szakszervezeti munkásokat, akik például a cipőgyárakban vannak elhelyezkedve. Ez vonatkozik tehát a lábbelikészítökre, a kovácsokra és a tímárokra. Ezeknek a szegény munkásembereknek a kormány és a miniszter részéről meg kellene kapniok .azt a megértést, melyet joggal el is várhatnak. T. Ház! Ezzel a gondolattal végezvén, továbbmegyek közgazdasági vonatkozású dolgokra. Előfordul, hogy például a borbélymestereket kizárólag mint adófizető elemeket bírálja el az adóügyi hatóság, s nem törődik azzal, hogy ez a szerencsétlen iparág milyen szenvedésnek, milyen kínlódásnak van kitéve, nogy kezdve a susztertől a krejzlerájosokon keresztül mindenütt árulják fillérekért, dömpingáron a zsilettet, amelyről azt mondják, hogy higiénia szempontjából használja mindenki, de azzal nem törődik senki, különösen az adóhatóság nem, hogy meg is adóztassák azt a zsilettet. Fizesse meg az adót, aki a higiénia szempontjából ezzel akar borotválkozni. Elnök: Ez a kérdés pénzügyi természetű és nem az iparügyi tárca körébe tartozik. (Peyer Károly: A borotválkozásért mindenkinek fizetnie kell!) Ifj. Balogh István: Iparügyi vonatkozásban a borbélyiparral kapcsolatosan voltam bV tor ezt felemlíteni. (Czirják Antal: A borbélyok a kereskedelmi tárcához tartoznak! Derültség. — Müller Antal: Csodálkoznak, de így van!) Ne méltóztassék kisgazdamódra megnyilatkozni! (Élénk derültség. — Czirják Antal: Ezt nyilasmódon nem lehet elintézni!) Arra vagyok bátor felhívni a i miniszter úr figyelmét, hogy ezeknek a szegény iparosembereknek beadott kérvényeit méltóztassék megszívlelni és rövidesen elintézni, mert hiszen azt a törekvést kívánjuk ápolni, hogy az iparosok az ipari munkássággal együtt, meg

L értve épít« ék ki az igazán üdvös együttműködést. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Nincs senki feliratkozva! Elnök: Feliratkozva senki nem lévén, kérdem, kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Tegnapi beszédem alkalmával már nem volt módomban minden felszólalt képviselő úrnak reflektálni, méltóztassék megengedni, hogy talán ezt most tegyem meg és pedig majd azután, amikor a tárcámhoz ma felszólalt képviselő uraknak már válaszoltam. A mai nap folyamán Petainek József t. képviselőtársam sürgette a mérnöki nyugdíjintézet létesítését. Ebben a kérdésben az -az álláspontom, hogy a mérnöki rendtartás megvalósításával kapcsolatban készséggel foglalkozom ezzel a problémával., Malasits Géza t. képviselő úr kifogásolta, hogy az iparügyi minisztériumban kevesebb szociális érzék van, mint volt a régi kereskedelemügyi minisztériumban. Méltóztassék megengedni, hogy Malasits képviselő úrnak ezt az állítását a leghatározottabban visszautasítsam (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) és őszintén megmondjam, hogy úgy látom, a szociáldemokratapártnak mai rendkívül nagyarányú flottademonstrációja (Zaj a szélsőbaloldalon.) azt a célt szolgálja, hogy a magyar munkásságban meggyengítse azt a hitet, hogy a magyar kormány tényleg komoly szociálpolitikai^ törekvésekkel igyekszik a magyar munkásság sorsán javítani. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ki kell jelentenem, hogy a magyar munkásság már van annyira tájékozott és annyira tisztán lát, hogy tudni fogja értékelni a m. kir. kormánynak errevonatkozó működését. Ami a képviselő úrnak azt az állítását illeti, — amire mind visszatértek a szociáldemokrata képviselő urak általában felszólalásaikban — hogy azok a rendeletek, amelyeket a munkaidő és munkabér szabályozása tekintetében hoztunk, az íróasztalban maradnak és azok nem kerülnek ki az életbe. (Propper Sándor: A hivatalos lapban megjelennek!) Ezt is a leghatározottabban visszautasítom, mert ha vannak is szórványos esetek, — hiszen mindig vannak a magyar életben olyanok, akik a törvényeket igyekeznek kijátszani, nemcsak ezeket a törvényeket és rendeleteket, hanem más törvényeket és rendeleteket is — ott van az igazságszolgáltatás sújtó keze és aki a törvényeket és rendeleteket nem tartja be, megfelelő eljárás után meg fogja kapni méltó büntetését. Én minden egyes alkalommal felhívtam a szociáldemokrata párthoz tartozó képviselő urak figyelmét arra, hogy a minisztérium rendelkezésére áll az, hogy ezeket az eljárásokat gyorsítsa, hogy a kihágási és egyéb büntető eljárások gyorsítása révén a bűnösök minél előbb elvegyék méltó büntetésüket. (Propper Sándor: Tudomásul vesszük!) Ami a képviselő úrnak azt a megállapítását illeti, hogy a miniszter visszautasította a textilipari munkabér rendezését, ez valótlan állítás. A textiliparban több bizottság foglalkozott a munkabérek megállapításával, május 10-ike óta, amikor érvénybe lépett a rendelet, a munkaidő az egész textiliparban szabályozva _ van, a munkabéreknél pedig a len-, kender-, juta-, pamut- és gyapjúiparban ugyanabban az időben életbelépett a munkabérsaabályozó rendelet Rzek az iparágak a textiliparnak túlnyomó részét teszik ki és nincs rendezve a munkabér még bizonyos okok folytán a kötszöyő iparhan, ami tudomásom szerint 10%-át jelentig a textiliparban dolgozó munkásságnak. Az tehát, hogy a teztilipari munkabérrendeleteket a mi-