Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-216
Az országgyűlés képviselőházának 21 6, ülése 1937 május 21-én, pénteken. 453 A két termelés között tehát adottsági különbség van és ezen az adottságon sem én, sem isenki más, egyetlen közgazda segíteni nem tud. A mezőgazdasági termelés, mint láttuk, a rosszabb árak mellett is fenn tudja magát tartani, nem úgy, mint az ipari termelés. Éppen ezért, ha egymással szembeállítjuk az árnívókat, akkor legyünk igazságosak és vegyük figyelembe azokat a kedvezményeket, amelyeket a mezőgazdaság élvez; nem exporttámogatásra gondolok, hanem elsősorban a közmunkaváltság és az adóterhek átvállalására, amelyeket a városi lakosság által fizetett úgynevezett bolettalap fedez és azokra a hozzájárulásokra, amelyekkel az ipart terheltük meg. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor lehet megállapítani, hogy tulajdonképpen mekkora az agrárolló. T. Ház! Szükségesnek tartom, (hogy egy kicsit visszatérjek a rentabilitás kérdésére. Rá kell mutatnom arra, hogy mint méltóztatnak visszaemlékezni, 1932—33-ban az árszínvonal igen alacsony volt s akkor az nem volt olyan túlságos előnyös, mert a kereseti lehetőség rendkívül lecsökkent. Méltóztassanak visszaemlékezni a mezőgazdasági árszínvonal ijesztő csökkenésére, amiből kétségtelenül igen nagy előnye származott a fogyasztóközönségnek azért, mert olcsón szerezte meg a mezőgazdasági cikkeket; azonban a rendkívül alacsony mezőgazdasági árszínvonal azzal a veszéllyel járt, hogy a lakosság túlnyomó részét kitevő agrártársadalom majdnem teljesen tönkrement. Ugyanez következnék be természetesen az ipar oldalán is és amikor az árszínvonalat vizsgáljuk, akkor nemcsak és nem kizárólag a fogyasztó közönség érdekeit, — amelyeket természetesen mindig honorálni kell — hanem feltétlenül a rentábilis termelés fenntartását is szem előtt kell tartani. Azt méltóztattak mondani, hogy az iparban túlzott áremelkedések következtek be, és voltak olyan hangok is, az Arelemző Bizottság nem végezi feladatát megfelelően. (Meizler Károly: Ez így van!) Ez nincs így, mert kétségtelen, hogy a múlt év folyamán elsősorban a fegyverkezés megkezdésével kapcsolatban a nyersanyagok hihetetlen mértékben megdrágultak. Ez bizonyos mértékben kétségtelenül kifejezésre jut az iparcikkek árában, azonban az en felfogásom is az, — amit különben teljes mértékben helyesnek fogadok el — hogy ha az ipari marge megbírja a nyersanyag drágulását, akkor azt ne hárítsa át teljes mértékben a fogyasztókra. Ez az elv vezetett bennünket, amikor az Arelemző Bizottság újjáalakítása érdekében a 33-as bizottsághoz fordultunk. Az Arelemző Bizottság ez év elején újjáalakult és azóta igazán elismerésreméltó tevékenységet folytat. (Meizler Károly: Mit szabályozott?) Megállapíthatjuk, hogy az áremelkedés megállt, mert akár az ipari, akár a létfenntartási indexszámokat méltóztatnak nézni, az utóbbi hónapokban áremelkedés nem következett be. Igazolja ezt egy tanulmány # alapján elkészített diagram is, amely bemutatja az öszszes európai államok árnívóját, ezen Magyarországot a fekete vonal mutatja, ez > volt az 1936. évi árnívó, a nagykereskedelmi index ^alakulása, ami azt mutatja,, hogy Magyarország a középen foglal helyet az európai országok között. Ez a distinkció megvan, mert^ amint méltóztatnak tudni, az árindex másképpen viselkedik a valutájukat leértékelt országokban és másképpen viselkedik az aranyalapon megmaradt országokban. Miután ebben a distinkcióban többé-kevésbé középen foglalunk helyet, ez indokolja, hogy az árnívóban is középen foglalunk helyet. Az arelemző bizottság egész sereg cikk árvizsgálatát végezte el és elsősorban ennek az eredménye volt az, hogy azokat az áremelkedő törekvéseket, amelyeket a magyar közgazdasági élet a múlt év végén konstatálhatott és miattuk joggal nyugtalankodott, teljes mértékben megfogtuk. Sikerült ezeket az áremelkedés-eket nemcsak meggátolni, hanem .sok esetben sikerült az eladási árakat is csökkenteni. Megemlítem a mezőgazdasági szén ügyét, a szappantermékeket, — a vámőrlési költségek leszállítása a napokban fog rendelet formájában megtörténni —• a növényvédelmi szerek árleszállítását, a rizs árának csökkentését. A búza- és a lisxtárakban mutatkozó emelkedés nem mutatkozott a kenyérárakban. A papíráraknál, amint méltóztatnak tudni, világszerte nagy áremelkedés következett be a cellulózényersanyag emelkedése folytán. Ugyanígy sikerült megfogni az ásványolajtermékek árát és most is egy egész sereg cikk van az arelemző bizottság vizsgálata alatt. (G-aal Olivér: Állandóan emelkedik a benzin ára! — Folytonos zaj. — Elnök csenget. — Andaházi-Kasnya Béla: Két hét óta emelkedik, rossz példa volt.) A képviselő úr többször szóvátette itt a benzinkartel ügyét. Erre a kérdésre is később, a részleteknél leszek bátor kitérni. Éppen azért azt kérem a mélyen t. képviselő uraktól, hogy méltóztassanak az árkérdésre vonatkozó kritikájukban tényleges konkrét adatokra támaszkodni. (Gaál Olivér: Tessék megmondani, mennyi ia nyeresége egy ilyen vállalatnak!) Nem vagyok a vállalat könyvelője, t. képviselőtársam. Ha a vállalatnak nyeresége van, akkor a pénzügyminisztérium adóhatóságai azt a társulati adó szempontjából a könyvek revíziója révén megfelelően ki fogják vizsgálni. (Zaj.) Elvégre magánkapitaiisztikus társadalmi rendben élünk, ahol a vállalkozás haszna elismert és jogos s az államhatalomnak csak az a feladata, csak az a kötelessége, hogy a monopolhelyzetek visszaéléseit megakadályozza. Hogyha már a monopolhelyzetről beszélek, méltóztassanak megengedni, hogy röviden a kartelkérdéssel is foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Meg kell állapítanom, hogy, sajnos, a Házban is, jobbról és balról is, nagyon sokszor tisztán politikai agitáció szempontjából kezelik ezt a kérdést. Ha valakinek nincs a gyűléseken, a beszámolókon más mondanivalója, akkor a közönség tetszésének megnyerésére előáll azzal, hogy fel kell oszlatni a karteleket. (Derültség. — Andaházi-Kasnya Béla: Akkor nem értem, miért örül a közönség 1 ? — Zaj. — Elnök csenget. — Esztergályos János: A kartel meg nem engedett hasznot vág zsebre.) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Aki a kartelproblémát gazdasági szemszögön át nézi, az elsősorban is tisztában kell, hogy legyen azzal, hogy a karteleknek, ameddig a termelést irányítják, racionalizálják (Kun Béla: Nálunk csak árdrágító kartelek vannak!) s amíg új munkameneteket igyekeznek létrehozni, addig közgazdasági szempontból vannak előnyei. (Meizler Károly: Elméletben vannak jó kartelek.) A kartelkérdésnek csak egy súlyos vonatkozása van és ez az árkérdes. 'ügy 63*
