Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-215

352 Az országgyűlés képviselőházának 215. maga az igazgató. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az igazgató és a miniszter! Nem a minisztérium]) Ez a felelősség most csak utólag érvényesíthető, én pedig ezt előre szeretném érvényesíteni a jövő szezonra. Kérem tehát, hogy a tanácsaimat, ha azok jók, méltóztassék megszívlelni. A címet elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: . Cseh-Szombathy László ! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Dinnyés Lajos! Dinnyés Lajos: T. Ház! Végtelenül megkönnyíti felszólalásomat Törs Tibor igen t. barátom és képviselőtársam felszólalása, aki a Nemzeti Színház ügyeiről tényleg, megszívlelendő jó kritikát mondott és jótanácsokat adott. Hogy a minisztérium és a miniszter úr ezeket jónak és helyesnek tartja-e, azt nem tudóan, az teljesen egyéni elbírálás kérdése; én az^ általa elmondottakat mindenesetre magamévá teszem és kérem a 'miniszter urat és az igazgató urat, hogy azokat szívleljék meg-. Midőn a Nemzeti Színház kérdéséhez hozzászólok, ezt bátran teszem annyival is inkább, mert nem akarok személyeskedni, s ezt a múltban sem tettem, hiszen amikor Németh Antal igazgató urat kinevezték, egyike voltam itt a Házban azoknak, akik jövetelétől a Nemzeti Színházban egy új érát vártak. Innen a HázbóJ üdvözöltem az ő terveit, melyeket akkor a nyilvánossággal ismertetett. Hogy ezek a tervek valóra váltak-e és hogy ő a hozzája fűzött reményéket beváltotta-e, igen vagy nem, azzal nem akarok foglalkozni. Csupán abból a szempontból szólok a Nemzeti Színház kérdéséhez, mert, mint a kisgazdapárt tagja és mint gazdaember, azt látom, hogy a költségvetésben az állami színházak fenntartására 1,983.000 pengő van előirányozva, birtokpolitikai és telepítési célokra pedig... (Hóman Bálint vallásos közoktatásügyi miniszter: Ez ellen a szembeállítás ellen a leghatározottabban tiltakozom, ez egy kultúrellenes abszurd fefogásD Hangsúlyozom, miniszter úr, hogy a magam részéről és pártunk tagjai is mindannyian éppen a vidéken a nyilvános népgyűléseken, ha ez a kérdés szóbakerül, mindig ugyanazt az álláspontot képviseljük és ebben a Házban is képviseljük, amit a miniszter úr nemcsak most ez alkalommal, hanem azelőtt is nagyon helyesen képviselt. Magam is azon az állásponton vagyok, mint a miniszter úr, hogy igenis, nekünk ezeket az összegeket a Nemzeti Színházra, a magyar zenére és kultúrára kell fordítanunk és mi valamennyien mindenkor szívesen hozzájárulunk ezeknek az összegeknek ilyen célra való fordításához. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagyon boldog vagyok, hogy a párt részéről ez a kijelentés elhangzott! — Meizler Károly: Félre méltóztatott érteni. — Zaj. — Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Azt mondottam, nagyon boldog vagyok, hogy ez a kijelentés elhangzott. Ez nem gúnyolódás, mert a közelmúltban elhangzott egy felszólalás, amelyben éppen az ellenkező irányba beszéltek!) Kétmillió pengő az az öszszeg, amit közpénzből fordít erre a célra az igen t. miniszter úr. Méltóztassék tekintettel lenni arra. hogy ha közpénzből kapnák az állami színháziak ezeket a támogatásokat, akkor ülése 1937 május 20-án, csütörtökön. itt a képviselőházban hizonyos kritikákat és észrevételeket el. is mondhassunk. En a Nemzeti Színház és az Operaház kérdésével két szempontból szeretnék foglalkozni. Az első: tisztán pénzügyi kérdés. Helytelennek találom, hogy az Operaház és a Nemzeti Színház bizonyos közös kasszára dolgozik. (Tasnádi Nagy András államtitkár: Nincs közös kassza!) Iparkodtam azokat a kimutatásokat megszereznii amelyek Krüger igen t. képviselőtársamnak adatai ismertetésénél alapul szolgáltak. Mindenesetre kérem, hogy méltóztassék a nyilvánossággal évente ismertetni, hogy mi volt a bevétel s a kiadás pénztári mérlege. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Benne van a zárszámadásokban! Megvan ott minden!) De világosabban kérnők az adatokat! A t. miniszter úr a múlt esztendőben egy interpellációmra azit felelte, hogy a Nemzeti Színház szufficittel dolgozik. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ezt nem mondottam! Azt mondottam, hogy kevés deficittel!) En másra emlékezem, én szufficitre emlékezem. A miniszter úr, mint nagy vívmányról r beszélt a szufficitről. (Zaj.) Méltóztatnak látni, itt magunk a képviselőházban sem tudjuk a pontos adatokat. En szufficitre emlékezem. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Bosszul!) Éppen azért helyes volna ebben a kérdésben tabula rasát csinálni, hogy tekintettel a szubvencióra, — ismétlem, nagyon helyes, hogv ezt a szubvenciót megkapja —• az egyik színház és a másik színház hogyan és miként sáfárkodik a pénzzelhogy a színház rentábilis-e, vagy nem. Mert ha a Nemzeti Színháznak — amint nagyon helyesen jegyezte meg Törs Tibor igen t. képviselőtársam — a magyar nyelv, a magyar irodalom és a magyar kultiíra fenntartása a célja s ezt száz százalékban eléri és megvalósítja, akkor természetesen nem nézhet a. kasszasikerekre, de viszont nem szabad a Nemzeti Színháznak bizonyos mértékben a magánszínházaknak konkurrenciát csinálnia olyan darabok előadásával, amilyeneket a túloldalon ülő és irodalmilag is jelentőségteljes képviselőtársaim tettek szóvá a Nemzeti Színház műsordarabjaival kapcsolatban. Nem érthetek egyet a miniszter úr kijelentésével és végtelenül csodálom, hogy ő, mint történetíró, aki kritikai szemmel mérlegeli a múlt eseményeit, (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Kétségbevonja ezt Az Est!) azt mondotta: ne törekedjünk igazgató-buktatásra, úgyis hiába! (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Jogász a képviselő úr?) Nem vagyok jogász.^ (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Azért, mert egy ötéves szerződést csak akkor lehet felbontani, ha ok van rá!) Viszont, ha a miniszter úr azt mondja, hogy úgyis hiába, akkor ez azt jelenti, hogy nem is lehet felbontani a szerződést, bármi történjék is. Kérem a miniszter urat, ne a kritikusokat méltóztassék okolni ebben az ügyben. Itt nem az a fontos, hogy az igazgató kicsoda, hogy hívják, Németh Antal-e vagy Hevesi Sándor, vagy akárki; a fontos az, hogy a közvélemény szemében a hozzáfűzött nemes szempontoknak minden tekintetben megfeleljen. Nem tartottam helyesnek Németh Imre igen t. képviselőtársam felszólalásában egyes kitételeket, amelyeket a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatójának védelmére hozott fel. így a műsortervezettel kapcsolatban azt mondotta;