Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-214

Az országgyűlés képviseloíiázának 2. bírói és jogtudósi pályára való készülést, mert mindegyik más készültséget és tudást igényel, mégis egyforma a tanítási mód és egyforma a hallgatók készültsége az egyetem jogi karán. Ahhoz, hogy mindenki leendő pályájára készüljön, a középiskolák további reformjára is szükség volna. Megállapítom, hogy a mült esztendőben többen mondták a kultusztárca tárgyalása során, hogy sok a gimnázium és azért sok, mert nincs más iskola ennek a pótlására. Mindenki a gimnázumba tódul és onnan a főiskolákra törekszik. Ez a kvalifikációs törvény életben megnyilvánuló formájának természetes következménye. Nem oldja meg est ,a kérdést semilyen zártszámrendszer, csak az, ha a polgári társa dalomban való hasznos elhelyezkedésre megfelelő iskolafajtát tudunk teremteni. Nem teremt állást a numerus clausus. de ha a vizsgákon és a szigorlatokon csak az érhet el eredményt, aki kötelességének megfelelt, az már inkább teremhet állást a jövendő nemzedék számára. így volt ez a múltban is. Aki a teológián Demkó, vagy Kanyurszky, a jogi karon Király, Mariska, Szászy, vagy Concha, az orvosi karon Tangí, vagy Lenhossék, a bölcsészkaron báró Eötvös Lóránt előtt sikerrel vizsgázott, az feltétlenül kiállta a tűzpróbát. Nézetem szerint maga a vizsgarendszer a főiskolákon a múltban helytelen volt s ma is helytelen. Helytelen az a vizsgarendszer, ahol nem az egész anyagban való tanultságot, a tényleges műveltséget, hanem a lutrijáték lehetőségeit 'helyezik elsősorban a siker, az eredmény elérésének első lépcsőfokául. T. Ház! Kostálás kell már a középiskolában % is. Ennek módja volna egy olyan középiskola, amely nem képesít a főiskolára. Kevesebb gimnáziumra és felsőkereskedelmi iskolára volna szükség. Angliában, amely iparos- és kereskedőállam, nincs annyi felsőkereskedelmi iskola, mint Csonka-Magyarországon. Angliában a kereskedelmi iskola elvégzése után kereskedőés ipari pályára lép a tanulók 90%-a, nálunk még az 50%-a sem, nemcsak az elhelyezkedés nehézsége miatt, hanem, mert a közgazdasági egyetemet és a közhivatali állást különbnek tartják. Ebben a közszellem a hibás és nem a kultuszminiszter. Olyan középiskolai típus kell. amelyből ipari, kereskedői, hivatalnoki, stb. pályákra lehet menni, de amelyről főiskolára még nem lehet menni. A latin iskola adta meg a mi nemzeti műveltségünket. Ez nemzeti műveltségünk alapja, de magában még kenyeret nem ad. A mai középiskola az emlékezőtehetségre alapít, így a passzivitás iskolájává vált az ítélőképesség, a képzelőerő, a megfigyelési tehetség és a cselekvőképesség fejlesztésére kellene több gondot fordítani. Ezek az aktivitásra vezető tehetségek. A gyermekek túl vannak terhelve úgy a tananyag, mint a tanulási idő tekintetében, ahogy ezt már több ízben voltam bátor kifejteni. A tanterv kérdésében általában az oktatók körében is igen sok a panasz és különösen sok panasz van az új, úgynevezett minősítési rendelet miatt. Mi lenne ez a gyakorlati középiskola? Ahogy már a múlt esztendőben a költségvetés tárgyalásakor bátor voltam említeni, ez a nyolcosztályos polgári iskola lenne, amely egyévi önkéntességre is jogosítványt adna, ez szívná magába azokat, akik helyes tanterv és célirányos nevelés mellett a társadalom középosztályát alkotnák. Megszűnnék a szülők kálváriajárása, amely most minden évben megisKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XTII. . ülése Í9U7 május 18-an, kedden. 333 métlődik: ha valakinek gyermeke a négy elemi osztályt elvégezte és középiskolába akarja beíratni, júniustól, sőt áprilistól szeptemberig kell kilincselnie a főigazgatóságnál és az igazgatóságoknál és minden jóakarat ellenére a legtöbbször meg kell tagadni az igazgatóságnak a felvételt azért, mert nincs kellő tanterem és nincs kellő hely az újonnan jelentkező diákok felvételére. Különösen áll ez — a párhuzamos osztályok ellenére — Budapesten. Az Uj-Lipótvárosban egyáltalán nincs középiskola, Óbudán még mindig életveszélyes épületben tanulnak a gimnazisták, a Szent Imre-városban, a Lágymányoson pedig a Cisztercita gimnáziumon kívül sem fiú, sem leány középiskola nincs. r Ugyanezeket a panaszokat bátor voltam már a múlt esztendőben ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál előadni. T. Ház! Az új típusra való áttérés a költségvetést nem terhelné meg, mert ott, ahol erre szükség volna, az iskolaépületet polgári iskolává át lehet alakítani és a tanszemélyzet is rendelkezésre áll. Ez oldaná meg a főiskolai problémákat is, mert kevesebb hallgatóval a tanár urak a 'Szemináriumokban is mélyrehatóbban foglalkozhatnának tanítványaikkal. A szükséges szelekció megléte esetén pedig tudományos pályára tényleg csak azok lépnének, akik erre előre alkalmasaknak bizonyulnak. Kevesebb gimnáziumi érettségizett ifjú, kevesebb főiskolai^ hallgatót jelentene. A főiskolákkal és általában az iskolai tanulmányi rend átszervezésével kapcsolatban legyen szabad ismételten megemlítenem, hogy feltétlenül szükség volna a jogi oktatás reformjára. Az igazságügyi miniszter úr ezt már bejelentette, de szeretném, ha ez nemcsak elméleti téren, hanem gyakorlati téren is megvalósulna. A gyakorlatban nemcsak úgy, hogy a törvényjavaslat minél hamarább beterjesztessék, hanem úgy, hogy az oktatás maga ne csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is megváltozzék a jelenlegi oktatási rendszerrel szemben. (Fábián Béla: Ügy van! Az életnek neveljenek!) r T. Ház! Az önálló gazdasági népiskolák számát is keveslem. Meg kell állapítani, hogy nagy gazdavárosokban, — mint Nyiregyháza — nincs önálló gazdasági iskola. Az elemi iskoláknál megígért új iskolák tényleg épülnek, csak, sajnos, túl lassú tempóban. Hiányzik a költségvetésből az új iskolaszanatórium felállítása. A meglevő egy iskolaszanatórium (Brogli József: Kettő!) elégtelen a beteg tanulók befogadásara és nevelésére. Az iskolaorvosok alkalmazására szánt összeg is csekély.^ E tekintetben Budapest székesfőváros mintául szolgálhatna, mert itt mindenfajta iskolában van iskolaorvos, vagy egészségtan tanár, aki legalább évenként háromszor mindén tanulót megvizsgál. Itt az iskolaorvos délelőtt csak iskolaorvos, de vidéken az egészségtan óráról gyakran elhívják az egészségtantanár-iskolaorvost beteghez, úgyhogy tényleges oktatásban, egészségügyi kiképzésben tanítványai nem részesülhetnek. Ez természetes is akkor, amikor igen csekély összegű tiszteletdíj mellett folyik az egészségtan tanítása az iskolában. A tanító és a tanár — az oktatás alapja — nagyon rosszul dotált közalkalmazott és feltétlenül nagyobb megértést, nagyobb javadalmazást és a költségvetésben is nem ennyire mostoha elbírálást érdemel, A gyenge javadalmazás mellett ez a tanítóság és tanári kar, idegi47