Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-214

33Ö Az országgyűlés képviselőházának lalásaifckal semmiféle visszhangot nem tudnak kelteni azért, mert a vidéken mások azok a problémák, amelyek a falusi népet érdeklik. ( Most pedig, méltóztassék megengedni, t. Képviselőiház, hogy rátérjek azokra a kérdésekre, .amelyek legelsősorban foglalkoztatták a kultusztárca vitája alkalmával az én képviselőtársaimat. (Losonczy István: A nevek hol maradnak?) Hát megmondottam, hogy Juresek és Végváry! (Ángyán Béla: Ki a másik?) Megmondtam, de úgylátszik, t. képviselőtársam nem tisztelt meg engem a figyelmével. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Fábián Béla: Az egyik azt mondotta, hogy kétmilliárd pengőt csaltak el, vontak el az államkasszából. Kértük a bizonyítást és a bizonyítással adós maradt. A másik t. képviselőtársam azt mondotta, hogy a bajtársi egyesületek tagjait a vállalatok nem vették fel. Azt kértük, hogy legyen szíves, nevezze meg az illető vállalatokat, de ő adós maradt ezzel. T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy én most szintén ezekről a nevelési kérdésekről beszéljek. Áfra-Nagy Jánosnak van egy statisztikája, — mert most Magyarországon mindenki és minden képviselőtársam egyszerre statisztikus lett, de vannak olyan statisztikusok is, akik hivatásszerűen foglalkoznak statisztikával... (Rajniss Ferenc: Igen? Érdekes!) Igen, vannak ilyenek is, példának okáért ezek közé tartozik Afra-Nagy János, akinek statisztikájában benne van az, ihogy Magyarországon önálló kereskedői és önálló iparosi pályára az összes érettségizetteknek, tehát a kereskedelmiben, gimnáziumban» reálgimnáziumban érettségizett ifjúságnak csak a 3%-a megy, ebben a 3%-ban azután minden felekezet benne van. Ebben az országban senki a világon nem akar kereskedői és iparosi pályára menni. Hogy ennek mi az oka? Az az oka, hogy,lassanként ezt a nemzetet kinevelték egy hivatàlnoknemzetté, itt, ebben az országban mindenki többre becsüli a havi nem is 2Ü0-at, hanem a havi 80-at, mint azt az esetleges kockázatot, amely mellett komoly és nagyobb^ exisztenoiát tudna magának teremteni és felépíteni. Méltóztassék megnézni azt, t. Képviselőház, hogy az iparosok és kereskedők között milyen százalékban szerepelnek végül is az^ érettségizett emberek és akkor azt méltóztatik látni, hogy ha az összes érettségizetteknek 3%-a ment is ipari és kereskedői pályára, végeredményben ennek a 3%-nak is csak egy igen jelentéktelen része maradt ott. Miért? Mert nincs az országban egy kisiparos- és kiskereskedő-támogató akció, hanem ellenkezőleg, úgy társadalmilag, mint pedig gazdaságilag hátrányos helyzetben van a kereskedő- és iparososztály. Mindenkinek figyelmébe ajánlom Mössmernek, egy igen előkelő budapesti kereskedőnek múlt vasárnap az egyik napilapban megjelent intervjúját, amelyben elmondja Mössmer, hogy mi az oka annak, hogy az ifjúság sem az érettségi után, sem pedig érettségi nélkül nem tódul iparos- és kereskedőpályákra. T. Képviselőház! Kénytelen vagyok gyors ütemben 'beszélni és ezért felhívom a miniszter úr és a Képviselőiház figyelmét, hogy méltóztassanak mindent megtenni arra nézve

; hogy a politikát méltóztassanak az iskolától távol tartani. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Azt méltóztatnak kérdezni, miért nincsen e pályákra elegendő ember? Az utóbbi időben már ÉlJf.. ülése iúef május ie-án, kedden. nemcsak az egyetemeken és a főiskolában, hanem a középiskolákban, sőt az elemi ^ iskolákban is politizálnak. (Felkiáltások a jobboldalon: Hol? Adatokat kérünk! — Farkasfalvi Farkas Géza: Akárhány iskolában láttam, hogy pártjelvényt viselnek! — Felkiáltások jobbfeloh Hol? — Farkasfalvi Farkas Géza: Számtalan iskolában! — Dinnyés Lajos: A legtöbb tanító élharcos!) Elnök: Farkasfalvi Farkas Géza képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Fábián képviselő úr folytassa beszédét. Fábián Béla: Velem is előfordult, mással is, hogy pártértekezletekre, vagy pártgyűlésekre szóló meghívót a szülőknek az iskolásgyermekek útján kézbesítettek ki. Ez olyan dolog, mely az iskolásgyermekek lelkét 'megmételyezi. A középiskolák jelentékeny részében, főkép a felsőbb osztályokban a diákokat — nem a tanárok — a politikai propaganda igyekszik magának megszerezni. Egy alkalommal Budapesten egy politikai akcióval kapcsolatban letartóztatások voltak,

sa letartóztatottak között egy csomó középiskolás volt, akiknek nevét — mivel fiatalkorúak — a lapok nem közölhették, azt azonban nem láttam, hogy^ebben az ügyben a kultuszminisztérium részéről bármi is történt volna. Hogy a politikának az iskolákba való bevitele hová vezet, erre nem innen, hanem egy más világfelfogásból, más világrészből hozok fel példát. Legutóbb a szovjet közoktatásügyi népbiztosságának egy ,rendelete jelen meg, mely a tanároknak, tanítóknak és egyetemi tanároknak a legszigorúbban megtiltja azt is, hogy a diákok általában politikával foglalkozzanak. (Antal István: »Ez hipokrizis ott!) Méltóztassék megengedni, ^.képviselőtársam, hogy elmondjam, mi az Ő indokolásuk. Az, hogy végeredményben az ilyen diákokból jó politikusok, de rossz orvosok lesznek, a politizáló diákokból rossz mérnökök lesznek. Jó politikusok, de rossz orvosok f és mérnökök kerültek ki a szovjetorosz iskolákból, aminek oka az, hogy a tanulók, — éppen mert politikával foglalkoztak — a legnagyobb fegyelmetlenséget árulták el. Az a szovjetpolitika, amely megalakulása pillanatától kezdve már a kisgyermek lelkébe bele akarta csöpögtetni a politikát, 18 esztendő után kénytelen volt eredeti programmjával szemben a legszigorúbban száműzni az iskolából a politikát, mert az a véleménye, hogy a politizáló diák végeredményben nem fogja tudni teljesíteni azt a feladatot, amelyre az iskolának a nemzet érdekében nevelnie kell őt. (Rajniss Ferenc: Végrehajtották ezt a rendeletet?) Egészen rövid idővel ezelőtt adták ki ezt a rendeletet és hogy végrehajtották-e vagy sem, azt én nem tudom, ez engem azért nem érdekel, mert csak azt nézem, hogy csődöt mondott az egész^neve'lési politika, amely az iskolát politikai fókusznak kívánta felhasználni. (Csikvándi Ernő: Nálunk csak politikai földrajz van az iskolában! — Rajniss Ferenc: Nálunk nem politizálnak!) T. Ház! Fel kell hívnom a kultuszkormány figyelmét arra is, hogy az elemi iskolákban, ahol a gyermekeknek az elemi ismereteket kellene elsajátítaniuk, olyan szörnyűséges zsúfoltság uralkodik, hogy a tanító képtelen a gyermekeket tanítani. Vannak iskolák, amelyekben az egész hat osztály minden tanulója együtt van. (Tasnádi Nagy András államtitkár: Azt tetszik képzelni, hogy ezt nem tudjuk?) Tisztelt államtitkár úr, ne méltóztassék rossznéven