Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-214

• Az országgyűlés képviselőházának %U. ülése 1937 május 18-án, kedden. 305 minden területén, mert megjavul az egész népesség szociális jóléte és az ilyen jó termésnek minden társadalmi osztály hasznát látja. (Hertelendy Miklós: A minőségi termelésre való oktatás a legfontosabb!) Ha gazdasági szakoktatásunkat vizsgáljuk, igen szomorú eredményeket állapíthatunk meg. Míg a hasonló területtel rendelkező Dániában es Hollandiában a mezőgazdasági népesség a kitűnő szakoktatás révén a legnagyobb jólétnek, kultúrának és tekintélynek örvend, addig nálunk azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági lakosság a legnagyobb szegénységben él, és helyzete nem hogy javulna, hanem évről-évre romlik a reá nehezedő terhek következtében. Feltétlenül szükségünk van tehát a mezőgazdasági szakoktatásnak úgy az alsófokon, mint a középfokon való szélesebbkörű kiterjesztésére. (Hertelendy Miklós: Ez jó befektetés!) Falusi népességünk, amely aránylag a legnagyobb munkát végzi, nem tud gazdasági helyzetén változtatni, mert nem rendelkezik azokkal a szükséges szakismeretekkel, amelyeknek birtokában kellő mértékben tudná kihasználni a föld termelőerejét, amelyeknek birtokában áttérhetne a megszokott termelési ágazatokról olyan új termelési ágakra is, amelyek nagyobb jövedelmet biztosítanának neki. Ha a kultuszköltségvetés előirányzott tételeit vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági szakoktatásnál sokkal jelentéktelenebb célokra nagyobb összegeket irányoznak elő, mint amilyenek a mezőgazdasági szakoktatás céljaira vannak a költségvetésbe felvéve. Azt látjuk például, hogy a tihanyi biológiai kutató intézetre a költségvetés 31.610 pengőt irányoz elő, ezzel szemben pedig az önálló gazdasági népiskolák segélyezésére mindössze 40.000 pengőt, és ugyanakkor, amikor a kereskedelmi szakoktatásunk eléggé magas fokon áll, a pécsi községi felsőkereskedelmi iskola építkezésére 200.000 pengőt irányoz elő a költségvetés. Vannak továbbá más célokra felvett összegek is, amelyek sokkal jobban volnának hasznosíthatók, ha a mezőgazdasági szakoktatás céljaira fordítanák azokat, így például az esztergomi vár feltárására tavaly is, az idén is 100.000—100.000 pengőt vett; fel a kultuszkormány a költségvetésbe, a székesfehérvári bazilika feltárására pedig 70.000 pengőt. Nem vagyok a tudományos kutatások ellen, de mégis legelsősorban, az életet, a magyar nép életét tartom szem előtt és fontosabbnak tartanám, ha a mezőgazdasági szakoktatás céljaira vennék fel ezeket az összegeget, amely szakoktatás az egész ország gazdasági helyzetének javítására szolgál és a nép megélhetését és szociális helyzetét is megváltoztathatná, mert nagyon fontos volna, hogy a mezőgazdasági népesség szomorú helyzete megváltozzék. A mezőgazdasági szakoktatásról meg lehet állapítani, hogy az a kultuszkormánynak szinte mostohagyermeke. Azt tapasztaljuk, hogy középfokú mezőgazdasági szakiskoláink nem állanak a helyzet ' magaslatán. Vannak egyes középfokú szakiskoláink, amelyeknek nagy hírnevük van, de nagyon, szűkek és éppen azért, mert szűkek, nem tudják felvenni és internátusukban elhelyezni az összes jelentkező tanulókat. Hivatkozom itt a szarvasi középfokú mezőgazdasági iskolára, ahol évről-évre igen sok felvételre jelentkező tanulót utasítanak el, ivedig igen fontos volna, hogy a mezőgazdasági szakismereteket mindazok, akik azok elsajátítása céljából jelentkeznek, elsajátíthassák, mert ezáltal mezőgazdaságunk helyzetét megjavíthatnók és egész mezőgazdasági népességünk helyzetét jobbra fordíthatnék. Mezőgazdasági szakiskoláinknak még az is nagy hibájuk, hogy nem rendelkeznek megfelelő számú szaktanárral, szaktanítóval. Ezt bizonyítja a statisztika is, amely szerint a középfokú mezőgazdasági iskolák tanszemélyzete soraiban 17 igazgató szerepel, mellettük azonban — noha feltételezhető volna, hogy a 17 igazgató mellett megfelelő számú tanerő is rendekezésre áll — csak 7 tanító és 5 helyettes tanár van. E szerint nagyon sok olyan iskola van, ahol az igazgató-tanító egymaga végzi az iskola igazgatását és ha nem rendelkezik elegendő idővel, akkor vagy az elméleti oktatást, vagy pedig a szakoktatást okvetlenül el kell mulasztania. A bajai kertészeti intézetnél például az a helyzet, hogy ott csak egy igazgatótanár van, aki — lévén mintegy 40 holdnyi terület a rendelkezésére — a tanulókat természetesen csak gyakorlati oktatásban részesíti és a gyakorlati oktatás mellett az elméleti oktatást teljesen el kell hanyagolnia, mert a tanulókat arra használja fel, hogy ezt a 40 holdnyi területet kertészeti szempontból megfelelően megműveljék. Feltétlenül szükséges yolna tehát, hogy- mezőgazdasági szakintézeteinket megfelelő szakerőkkel ellássuk, azért is, hogy ne csak egyoldalú, vagy elméleti vagy gyakorlati ismeretekre tanítsák a tanulókat, hanem hogy teljes értékű szakembereket neveljenek belőlük, akik ha kikerülnek az életbe, minden körülmények között megfeleljenek azoknak a követelményeknek, amelyeket azokkal szemben támasztanak, akik a mezőgazdasági szakiskolát elvégezték, A gazdasági népiskolák száma igen kevés. Fontos volna ezeknek a számát is szaporítani, azért, hogy a falusi lakosság minél könnyebben ismerje meg a szükséges szakismereteket és a különböző termelési ágazatokat, ami nélkül a mai időkben a technika fejlődése folytán nem tud kellőképpen érvényesülni és nem tudja a tulajdonában levő földet megfelelően megművelni. A testnevelésre a kultuszminiszter úr tetemes összegeket vett fel. Örömmel üdvözlöm a kultuszminiszter úrnak azt az elhatározását, hogy az országban számos polgári és elemi iskolát kíván felépíteni, azt kell azonban tapasztalnom, hogy az iskolaépítéssel kapcsolatban a tornatermeknek, a sportcsarnokoknak az építését elhanyagolják, pedig az elméleti oktatás mellett igen fontos a testnevelés is, mert éppen népegészségügyi szempontok is szólnak e mellett; hiszen a statisztikai adatok azt mutatják, hogy igen sok beteg gyermek látogatja az iskolákat, és azt tapasztaljuk, hogy a nemcsak egy, hanem két testi hibában is szenvedő gyermekek 30—40%-át teszik ki a tanuló ifjúságnak. Igen fontos volna tehát, — ha iskolákat építünk — hogy az iskola mellett feltétlenül építsünk tornatermeket is és legalább a jövő esztendei költségvetésbe vegyünk fel bizonyos összeget arra a célra, hogy a már meglevő iskolák mellett is építhessünk tornatermeket. Nagyon helyes, hogy a kultuszminisztérium a megépítendő nemzeti sportcsarnok céljaira már az idén felvette a költségvetésbe azt a 300.000 pengőt, amelynek segítségével s a költségvetésbe a jövő esztendőkben is folyamatosan felveendő 300.000 pengőkkel rövidesen O