Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-214
Az országgyűlés képviselőházának £)#. ülése 1937 május U-án, kedden. 303 úgy, mint a legalsóbb népoktatással kapcsolatban. A felső szakoktatás reformjáról szólt Törs Tibor t. képviselőtársam is. Elui járóban meg akarom ismételni, amit évek óta hangoztató«; felszólalásaimban a felsöszakoktatással kapcsolatban: méltóztassék a kultuszkormanynak gondolkoznia arról, nogy a négy egyetem közül — (Csoór Lajos: Kettőt szüntessen meg!) nem kívánom a megszüntetését — az egyikét állítsa az orvosi továbbképzés szolgálatába, (Farkas István: Hol van a nemzeti egység partjai -Hárman vannak itt! — JFropper Sándor: Egy párthíve hallgatja!) Elnök: A képviselő úr sincs többedmagával s így ia számarány ki van egyenlítve! Tóth Pál: Amikor itt a Házban sok vita folyik az orvosok lehetetlen gazdasági helyzete felett, akkor nagyon fontosnak találnám annak meggondolását, nogy a négy egyetem közül az egyiket ne az orvosképzés, nanem az orvosi továbbképzés szolgálatába állítsuk, (Farkas István: Hibben is sok ráció van!) nemcsak azért, mert az orvosok továbbképzésére szüksége van a magyar népnek és a hozzájuk forduló betegeknek, ha már az orvosoknak nem is, hanem azért is, mert az orvosi továbbképzés megoldása csak-parciális érdekeket sérthet, nevezetesen azt, hogy melyik egyetemről lehet szó. De ott sincs szó arról, hogy azt az egyetemet degradálnánk azzal, hogy a hallgatói nem fiatal érettségizett diákok, hanem már a gyakorlatban tapasztalt orvosok lennének, mert szerintem az egyetem nívóját is emelné az, ha tanulói nem diákok, hanem orvosok voluának, akik pár hónapot bent töltenének a klinikákon, hogy tauljanak. Valamikor a nagy monarchia idejében igen szépen volt megszervezve hadseregünk szolgálata a tartalékos tisztikar szempontjából azzal, hogy minden két esztendőben egy hónapra berendelték őket. Ugyanezt meg lehetne csinálni az orvosi továbbképzésnél is még pedig nemcsak azt, amit tavaly a belügyi kormány megcsinált, hogy a hatósági tiszti orvosokat berendeli továbbképzés céljából, hallom a gyógyító orvosoknál is szükség volna ernei a megoldásra. Méltóztassanak megengedni, hogy ezzel kapcsolatban szóvátegyem, hogy az orvosoknak a nevelés keretébe, különösen a középiskolákba való bevonása az egészségtan tanítása szempontjából, hiányos. (Mózes Sándor: Elég baj!) Vidéken az egészségtant természetrajztanárok tanítják. Bármennyire tisztelem is az ő egészségtan-tudásukat, még sem tudom egyenlő értékűnek venni egy orvos egészségtan-tanításával. (Mózes Sándor: Amikor úgyis elég orvos van!) Egészen más az, ha a fiatal tanulókat egészségügyi vonatkozásokban orvos tanítja meg az élet kívánalmaira és követelményeire, mint ha egy természetrajztanár. Itt elismeréssel adózom Budapest székesfőváros kultúrpolitikájának. A fővárosban nincs egyetlen középiskola sem, ahol az egészségtant nem orvos tanítaná, vidéken azonban azt hiszem, a középiskolák többsége az, ahol természetrájztanárok tanítják az egészségtant, talán pusztán és egyedül azért,, mert hiányzik rá ,a pénzügyi fedezet, mert elvégre nem lehet megkövetelni attól a vidéki orvostól, akinek orvosi diplomája mellett egészságtantanári diplomája is van, hogy az egészségtant gratis és franco tanítsa. (Esztergályos János: Franco semmi esetre se tanítsa! — Mózes Sándor: Más célra van pénz, csak egészségügyre nincs! — vitéz Bánsághy György: Erre is teremteni fogunk!) Mélyen t. Ház! Arra kérem a kultuszminiszter urat, hogy a népiskolák szempontjából tegyen megfontolás tárgyává egy-két kívánságod-Nevezetesen a mi rendszerünk a négyhatosztalyos elemi iskola után ismétlőiskola látogatására kötelezi a gyermekeket, akik tovább nem óhajtanak tanulni. Ez az ismétlőiskolai tanítás a mai rendszer szerint heten, „ n í történik pár órában, az egész évben. Ez különösen a falusi kisgazdákra igen sérelmes, mert az őszi meg a tavaszi munkálatok idején arra a fiatal gyermekre már szükségük van. Talán pedagógiai szempontból meg lehetne oldani az ismétlőiskola kérdését úgy, hogy a téli hónapokban, egy-két hónapon keresztül mindennap legyen ismétlőiskolai oktatás, ezzel szemben az őszi és tavaszi hónapok legyenek teljesen mentesek a tanítástól. Talán ebiből a szempontból, kulturális és gazdasági szempontból is az ismétlőiskolának ez a reformja időszerű volna és meg is lenne valósítható mindenféle pénzügyi fedezet nélkül. Szóváteszem iazt is, hogy a rendes elemi iskolai tanítás ia falun, a tanyai iskolákban reggel nyolc órakor kezdődvén, ez nagy megterhelést jelent különösen télen az iskolábajáró szegény kisgyermekre, mert az korán reggel hat órakor sötétben kénytelen felkelni télen is és azután kilométereket kénytelen menni a rossz időben, hogy reggel nyolc órára az iskolába érjen. Talán meg lehetne oldani a kérdést, azzal az egyszerű rendelkezéssel, hogy télen a tanyai iskolákban ne nyolckor ,. hanem kilenc órakor kezdődjék a tanítás« Méltóztassék megengedni, hogy ezzel kapcsolatban szóvátegyem még ta falusi és községi tanyai, szóval az alföldi iskolák építkezésének kérdését is, mert itt igen érdekes helyzet állott elő a múltban. A kultuszkormány sürgeti a községeket, hogy építsenek iskolákat. Rendeletet bocsát ^ki, a községi képviselőtestület a kultuszkormány rendeletéhez képest megszavazza a költségeket és az iskola megépítését felveszi a költségvetésbe. Tudok községeket, ahol ez mindjárt 30%-ospótadóemelikedést jelentett, de megszavazták. Felterjesztik a költségvetést a belügyminisztériumba és a belügyi kormány .akkor egy tollvonással el is intézi: törölte. A kultuszkormány elrendeli, hogy .a község építsen iskolát, a belügyi kormány pedig a fedezetet törli. (Csoór Lajos: A népművelésnél 100 pengő beállított összeget is törölt! — vitéz Bánsághy György: Azt a régi kormány csinálta, nem ez a kormány!) Talán lehetne a kultusz- és a belügyi kormánynak egymás között .megegyezést létesítenie és a kultuszkormány azt a községet, amelyet iskolaépítésre kötelezett, anyagilag segíthetné; akkor mindjárt megvolna a megfelelő megoldás, de egyszerűen úgy elintézni a kérdést éveken keresztül, hogy a kultuszkormány elrendeli, a képviselőtestület megszavazza, a .belügy pedig törli, ez végeredményben mégis azt jelenti, hogy nem történik lázon a vidéken semmi sem az iskolakérdés megoldása szempontjából. Fel akarom hívni a kultuszkormány figyelmét egy iskolatípusra, amely nyolc esztendő óta, szerény véleményem szerint, igen áldásos működést fejt ki és ez az iskolaszanatórium típusa. Ügy emlékszem, az általános vitában Leel-Óssy Árpád képviselőtársam beszélt már erről a témáról; én szavait. ki akarom mélyíteni orvosi és egészségügyi szempontból is. Nyolc esztendővel ezelőtt alakult meg az első 43*
