Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-214

Az országgyűlés képviselőházának £)#. ülése 1937 május U-án, kedden. 303 úgy, mint a legalsóbb népoktatással kapcso­latban. A felső szakoktatás reformjáról szólt Törs Tibor t. képviselőtársam is. Elui járóban meg akarom ismételni, amit évek óta hangoztató«; felszólalásaimban a felsöszakoktatással kapcso­latban: méltóztassék a kultuszkormanynak gon­dolkoznia arról, nogy a négy egyetem közül — (Csoór Lajos: Kettőt szüntessen meg!) nem kí­vánom a megszüntetését — az egyikét állítsa az orvosi továbbképzés szolgálatába, (Farkas István: Hol van a nemzeti egység partjai -Hárman vannak itt! — JFropper Sándor: Egy párthíve hallgatja!) Elnök: A képviselő úr sincs többedmagá­val s így ia számarány ki van egyenlítve! Tóth Pál: Amikor itt a Házban sok vita folyik az orvosok lehetetlen gazdasági helyzete felett, akkor nagyon fontosnak találnám annak meggondolását, nogy a négy egyetem közül az egyiket ne az orvosképzés, nanem az orvosi to­vábbképzés szolgálatába állítsuk, (Farkas Ist­ván: Hibben is sok ráció van!) nemcsak azért, mert az orvosok továbbképzésére szüksége van a magyar népnek és a hozzájuk forduló bete­geknek, ha már az orvosoknak nem is, hanem azért is, mert az orvosi továbbképzés megol­dása csak-parciális érdekeket sérthet, nevezete­sen azt, hogy melyik egyetemről lehet szó. De ott sincs szó arról, hogy azt az egyetemet de­gradálnánk azzal, hogy a hallgatói nem fiatal érettségizett diákok, hanem már a gyakorlat­ban tapasztalt orvosok lennének, mert szerin­tem az egyetem nívóját is emelné az, ha tanulói nem diákok, hanem orvosok voluának, akik pár hónapot bent töltenének a klinikákon, hogy tauljanak. Valamikor a nagy monarchia ide­jében igen szépen volt megszervezve hadsere­günk szolgálata a tartalékos tisztikar szem­pontjából azzal, hogy minden két esztendőben egy hónapra berendelték őket. Ugyanezt meg lehetne csinálni az orvosi továbbképzésnél is még pedig nemcsak azt, amit tavaly a belügyi kormány megcsinált, hogy a hatósági tiszti or­vosokat berendeli továbbképzés céljából, ha­llom a gyógyító orvosoknál is szükség volna ernei a megoldásra. Méltóztassanak megengedni, hogy ezzel kapcsolatban szóvátegyem, hogy az orvosoknak a nevelés keretébe, különösen a középiskolákba való bevonása az egészségtan tanítása szem­pontjából, hiányos. (Mózes Sándor: Elég baj!) Vidéken az egészségtant természetrajztanárok tanítják. Bármennyire tisztelem is az ő egész­ségtan-tudásukat, még sem tudom egyenlő ér­tékűnek venni egy orvos egészségtan-tanításá­val. (Mózes Sándor: Amikor úgyis elég orvos van!) Egészen más az, ha a fiatal tanulókat egészségügyi vonatkozásokban orvos tanítja meg az élet kívánalmaira és követelményeire, mint ha egy természetrajztanár. Itt elismerés­sel adózom Budapest székesfőváros kultúrpoli­tikájának. A fővárosban nincs egyetlen közép­iskola sem, ahol az egészségtant nem orvos ta­nítaná, vidéken azonban azt hiszem, a középis­kolák többsége az, ahol természetrájztanárok tanítják az egészségtant, talán pusztán és egye­dül azért,, mert hiányzik rá ,a pénzügyi fedezet, mert elvégre nem lehet megkövetelni attól a vidéki orvostól, akinek orvosi diplomája mel­lett egészságtantanári diplomája is van, hogy az egészségtant gratis és franco tanítsa. (Esz­tergályos János: Franco semmi esetre se ta­nítsa! — Mózes Sándor: Más célra van pénz, csak egészségügyre nincs! — vitéz Bánsághy György: Erre is teremteni fogunk!) Mélyen t. Ház! Arra kérem a kultuszmi­niszter urat, hogy a népiskolák szempontjából tegyen megfontolás tárgyává egy-két kíván­ságod-Nevezetesen a mi rendszerünk a négy­hatosztalyos elemi iskola után ismétlőiskola látogatására kötelezi a gyermekeket, akik to­vább nem óhajtanak tanulni. Ez az ismétlő­iskolai tanítás a mai rendszer szerint heten­, „ n í történik pár órában, az egész évben. Ez különösen a falusi kisgazdákra igen sérelmes, mert az őszi meg a tavaszi munkálatok idején arra a fiatal gyermekre már szükségük van. Talán pedagógiai szempontból meg lehetne ol­dani az ismétlőiskola kérdését úgy, hogy a téli hónapokban, egy-két hónapon keresztül min­dennap legyen ismétlőiskolai oktatás, ezzel szemben az őszi és tavaszi hónapok legyenek teljesen mentesek a tanítástól. Talán ebiből a szempontból, kulturális és gazdasági szem­pontból is az ismétlőiskolának ez a reformja időszerű volna és meg is lenne valósítható mindenféle pénzügyi fedezet nélkül. Szóváteszem iazt is, hogy a rendes elemi iskolai tanítás ia falun, a tanyai iskolákban reggel nyolc órakor kezdődvén, ez nagy meg­terhelést jelent különösen télen az iskolábajáró szegény kisgyermekre, mert az korán reggel hat órakor sötétben kénytelen felkelni télen is és azután kilométereket kénytelen menni a rossz időben, hogy reggel nyolc órára az isko­lába érjen. Talán meg lehetne oldani a kérdést, azzal az egyszerű rendelkezéssel, hogy télen a tanyai iskolákban ne nyolckor ,. hanem kilenc órakor kezdődjék a tanítás« Méltóztassék megengedni, hogy ezzel kap­csolatban szóvátegyem még ta falusi és községi tanyai, szóval az alföldi iskolák építkezésének kérdését is, mert itt igen érdekes helyzet állott elő a múltban. A kultuszkormány sürgeti a községeket, hogy építsenek iskolákat. Rende­letet bocsát ^ki, a községi képviselőtestület a kultuszkormány rendeletéhez képest megsza­vazza a költségeket és az iskola megépítését felveszi a költségvetésbe. Tudok községeket, ahol ez mindjárt 30%-ospótadóemelikedést jelen­tett, de megszavazták. Felterjesztik a költség­vetést a belügyminisztériumba és a belügyi kormány .akkor egy tollvonással el is intézi: törölte. A kultuszkormány elrendeli, hogy .a község építsen iskolát, a belügyi kormány pedig a fedezetet törli. (Csoór Lajos: A népműve­lésnél 100 pengő beállított összeget is törölt! — vitéz Bánsághy György: Azt a régi kor­mány csinálta, nem ez a kormány!) Talán le­hetne a kultusz- és a belügyi kormánynak egymás között .megegyezést létesítenie és a kultuszkormány azt a községet, amelyet isko­laépítésre kötelezett, anyagilag segíthetné; akkor mindjárt megvolna a megfelelő meg­oldás, de egyszerűen úgy elintézni a kérdést éveken keresztül, hogy a kultuszkormány el­rendeli, a képviselőtestület megszavazza, a .belügy pedig törli, ez végeredményben mégis azt jelenti, hogy nem történik lázon a vidéken semmi sem az iskolakérdés megoldása szem­pontjából. Fel akarom hívni a kultuszkormány figyel­mét egy iskolatípusra, amely nyolc esztendő óta, szerény véleményem szerint, igen áldásos működést fejt ki és ez az iskolaszanatórium típusa. Ügy emlékszem, az általános vitában Leel-Óssy Árpád képviselőtársam beszélt már erről a témáról; én szavait. ki akarom mélyí­teni orvosi és egészségügyi szempontból is. Nyolc esztendővel ezelőtt alakult meg az első 43*

Next

/
Thumbnails
Contents