Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-213

Az országgyűlés képviselőházának Èl$. ülése 1037 május 14-én, pénteken. 273 kiadói ugyanis olyan (közmegegyezésre jutottak, amely önkéntesen megszabja és összhangba hozta a napilapok terjedelmét és árusítási árát. és ezzel megszűnik a fővárosi napilapok között a korábban annyira kiélesedett verseny, amely kérlelhetetlennek látszó szembenállást állandósított nemcsak üzleti téren, hanem — ami nem lehet kívánatos — még sck tekintetben a politikai vélemények terén is.. A szociálpolitikai kérdésekre, • amelyekre bizonyos összeg szintén be van állítva az állami költségvetésben, részletesen kiterjeszkedni ez alkalommal nem kívánok, mert habár telegramm-stílusban is, de elég részletes felsorolásban foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel a t. Ház előtt múltkor tartott beszédemben. Pintér <t. képviselőtársam .szóvátette a nemzeti önállósítási alap kérdését. Itt a t. Ház előtt újból megismétlem azt, hogy ennek az alapnak felhasználása tekintetében olyan szabályzatot készítünk, amely némileg hasonló szervet fog létesíteni, mint amilyen az ösztöndíjtanács, természetesen bizonyos változtatásokkal, amint azt az ügy megkívánja. Főleg azt a szellemet és azt az elvet tartja maga előtt a szervezet, hogy teljesen ki legyen zárva a protekciónak még a lehetősége is. (Helyeslés és taps.) A Statisztikai Hivatal is a miniszterelnökség felügyelete és ellenőrzése alá tartozik. Farkas István t. {képviselőtársam szóvátette ezzel kapcsolatban a választójogi kérdésekhez szükséges adatgyűjtés kérdését. Bejelenthetem a t. Háznak, hogy az adatgyűjtés elkészülj és feldolgozása most van folyamatban az érdelkelt minisztériumokban. A statisztikát agrár- és szociálpolitikánk szolgálatába is beállítjuk. A t. Ház előtt nemrég tárgyalt statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentésemből kitűnik, hogy statiszikánk a népesség szociális viszonyait az eddiginél is behatóbban fogja kutatni. Az ipari bérstatisztika, a mezőgazdasági munkásság bérviszonyait kutató statisztika, a mezőgazdasági kereseti statisztika, az értelmiségi népesség munkaviszonyait kutató statisztika, a közegészségügyi, valamint a kisebb gazdasági ágakra vonatkozó termelési staj tisztika és az idegenforgalom fejlesztését célzó adatgyűjtés, általában az életviszonyokba bepillantást nyújtó statisztikai adatfelvételek a gazdasági és szociálpolitika nélkülözhetetlen alapját adják. (Ügy van! Ügy van!) Ugyancsak fel van véve a (költségvetésbe a vitézi rend főszéktartóságának költségvetése. Méltóztassanak megengedni, hogy egészen röviden néhány szót szóljak erről a helyről is a vitézi rendről, amely intézmény a nemzet és a nemzeti társadalom erősítését szolgálja. (Ügy van! Ügy van! jobb felől és a közéven.) Vissza kell emlékeznünk — amint ezt több t. iképviselőtársam is megtette itt a Házban — a vitézeknek és frontharcosoknak a tűzvonalból i szenvedésekkel megtisztító élettapasztalataira # és ^ hősi példájára, mert erre szükségünk van ifjúságunk felé is, amelyet a sors állíthat még hasonló feladatok elé. Az a felfogásom, hogy tulajdoniképen semilyen összeget, amelyet a vitézi renddel kapcsolatban állítuník be a költségvetésbe, amelyet meg méltóztatnak szavazni, nem lehet soknak nevezni. (Ügy van! Ügy van!) Utalok itt arra» hogy a vitézeknek a telepítési akcióban való részvételére beállítottunk 200.000 pengőt. Ha közelebbről megvizsgáljuk ezt a tételt és ha a telepítési törvény von átkozó rendelkezéseit egy pillanatra a t. Ház figyelmébe idézem, ez a 200.000 pengő tulajdonképpen, amennyiben a vételér egyharmadát fizetik be, 600.000 pengős vásárlási lehetőséget biztosít a vitézek részére. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés jobbfelöl és a középen.) Ugyancsak itt kívánjuk elszámolni a telepítésnek kölcsönökkel való előmozdításán kívül még a birtokbavétel, a birtokfelmérése'k és a birtoikbahelyezések költségeit is. Vígy fogom fel ezt a kérdést, hogy a vitézek sck tekintetben a nemzeti szellem védő pillérei. (Ügy van! Ügy van!) A rendkívüli kiadásoknál bizonyos reprezentatív célokra^ is vannak felvéve összegek. Ezek közül Pintér László t. képviselőtársam kiemelte a Szent István-napi ünnepségek rendezésére felvett összegeket. Azt hiszem, hogy minden magyar ember teljesen osztozik ebben a (kérdésben t. képviselőtársam felfogásában és e tekintetben nem lehet közöttünk semmiféle nézeteltérés. (Ügy van! Ügy van!) Az ezeréves szentistváni gondolat, annak történelmi ereje és jogfolytonossága áthatja az egész magyar nemzetet, d

e én tovább megyek, talán a Kárpátok medencéjében élő egész magyarságot is. (Ügy van! Ügy van! Taps.) Szent István emléke és ez a jubileumi év egyaránt a kereszténység és a magyarság nagyságát hirdeti. (Ügy van! Ügy van! Taps.) T. képviselőtársam azt mondotta, hogy nem szükséges külön felhívnia a figyelmet az ugyanakkor rendezendő eucharisztikus kongresszus jelentőségére. Ennek az eseménynek a nemzeti propaganda és az idegenforgalom szempontjából és valláserkölcsi tekintetben, de különösen katolikus szempontból való nagy fontosságát ebben az országban mindenki elismeri. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Mielőtt beszédemet befejezném (Halljuk! Halljuk!) és a miniszterelnökségi tárca költségvetésének elfogadását kérném a t. Háztól, méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden, néhány szóval megemlékezzem az osztrák szövetségi elnök úrnak és feleségének budapesti látogatásáról, (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) továbbá az olasz király és császár őfelsége és az olasz királyné és császárné őfelsége küszöbön álló látogatásáról. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Az egész ország közvéleménye érzi, t. Ház, hogy a baráti nyilatkozatok és demonstrációk mögött mi az, ami ezeknek a találkozóknak valódi jelentősége és tartalma. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az az évszázados történelmi kapcsolat, amely Ausztriát és Magyarországot jó- és balsorsban a múltban olyan sokáig összekötötte, sokkal jelentősebb, semhogy a két szomszéd állam fejének hivatalos találkozója az udvariassági .látogatás.' tényénél egyebet ne jelentene. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Ez a látogatás is alkalmat adott arra, t Ház, hogy a két ország jól bevált gazdasági és politikai kapcsolatainak, sorsközösségének és sok kérdésben együvétartozandóságának tradicionális gondolatát még nyomatékosabban kifejezésre juttassa. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) A budapesti találkozónak éppen az a legértékesebb eredménye, hogy Ausztria és Magyarország teljes súlyában átérezve a termékeny békepolitika szolgálatának kötelességét, teljes egyetértésben állapították meg, hogy a bevált közös utat változatlanul a jövőben is megértő együttműködésben fogják követni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.)