Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

Az országgyűlés képviselőházának 212. ülése 1937 május 13-án, csütöri'ökön. 217 fog- vetni egyrészt annak a belátása, hogy ez a közhangulat mesterségesen felszított és indokolatlan, másrészt, pedig az új ügyvédi rendtartás életbeléptetése. Az új ügyvédi rendtartás azon a principiális elven nyugszik, amelyet teljes mértékben magamévá teszek, hogy a privilégiumokkal és kiváltságokkal szemben állnak a kötelességek és ezeknek harmóniájából, összhangjából kell, hogy az ügyvédség etikai értékelése kiinduljon. Ezen a tételen nyugszik az új ügyvédi rendtartás is. Az ügyvédi rendtartással a kamaráknak meglesz a lehetőségük arra, hogy elimináltassanak azok a. szórványos visszásságok, amelyek legnagyobbrészt okozói az ügyvédellenes közhangulatnak és az ügyvédség a maga autonómiájának keretén belül rendet teremtsen a maga portáján. (Rupert Rezső: Rend van ott!) Ezzel kapcsolatosan fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az ügyvédi rendtartás reformját követni kell az ügyvédség anyagi helyzete megjavításának, olyan munkaalkalmak megteremtésével, amelyeket az ügyvédi kar már többször feltárt a mélyen t. igazságügyi kormányzat előtt és amelyek elsősorban a Jogas az igazságszolgáltatás érdekében szükségesek és kívánatosak. A költségvetésben azt látom, hogy az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek juttatott segély erre a költségvetési ^évre 20.000 pengővel több, mint az előbbi költségvetésben. Ugyancsak a költségvetésből kitűnik az, hogy a mélyen t. igazságügyminiszter úr a szegényvédelem díjazására 20.000 pengőt vett fel a költségvetésbe. Ez a többlet összesen 40.000 pengő, tehát majdnem 10%-a annak a többletnek, amely többletet az idei költségvetés a tavalyival szemben mutat. Szükségesnek tartom, hogy az igazságügyminiszter úrnak ezért a tényéért az ügyvédi kar köszönetét fejezzem ki, hangoztatnom kell azonban itt is éppen úgy, mint a pénzügyminiszter úrral tettem, aki a házadó rendkívüli pótlékát bizonyos mértékben csökkentette, hogy ezt is első lépésnek kell tekintenünk mindaddig, amíg a törvényben biztosított 500.000 korona határáig el nem tud jutni az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet támogatása. Ha ezt a 20.000 pengőt, amely a szegényvédelemre van felvéve, megosztjuk a kamarák között, akkor aránylag kevés jut egyre, de kétségtélen, hogy Vázsonyi Vilmos minisztersége óta, amikor egyetlenegyszer fordult elő,.hogy a szegényvédelem díjazásban részesült, ez az első esettárra, hogy az igazságügyi kormányzat a szegényvédelem díjazásáról gondoskodik. (Rupert Rezső: Nagyon helyes!) Ez kezdő lépés és kétségtelen, hogy úttörő lépés, és én csak arra kérem a mélyen t. igazságügyminiszter urat, hogy ugyanazzal a megértéssel, amelyet kifejezésre juttatott a 20.000 pengő felvételével, szíveskedjék a jövőben gondoskodni arról, hogy ezen összeg emelésével a szegény védelem nem megfelelő, csak legalább is képletesen megfelelő díjazáshoz juthasson. Mélyen t. Ház! A kodifikáció terén különféle témák felvetését hallottuk, hallottunk a részvényjogról, a bankjog szabályozásáról, stb. Ezeket én röviden abban összegezném, hogy szükséges a kereskedelmi társaságok jogviszonyainak szabályozása. Ezek alatt értem a részvénytársaságokat, a szövetkezeteket és minden kereskedelmi társaságot. A részvénytársaságokkal szemben szükséges reformokat anynyira kifejtették a Ház előtt, hogy én csak a szövetkezetekre térek rá, még pedig az úgynevezett álszövetkezetekre. Nálunk egy csomó szövetkezet alakult. Közülük különösen jellegzetes a Sajátotthooit Építő Szövetkezet, amely az emberek pénzét beszedte azzal, hogy később kölcsönt fog az egyes szövetkezeti tagoknak juttatni, a pénz azonban elfogyott, az igazgatósági tagokkal semmire sem mennek s ma lent a Balaton mellett 100—150 négyszögöles telkek kiosztásával akarják ezeket a szerencsétlen embereket megnyugtatni olyanformán, hogy egy 150 négyszögöles telekbe beszorítanak 4—5—6 embert az ország legkülönfélébb részeiből. {Egy hang a baloldalon: Három ízben interpelláltam ebben az ügyben!) Ez igazán annyira felháborító, — amikor ezektől a szegény emberektől százakat, sőt ezreket vettek be — hogy nemcsak a részvénytársaságok, hanem az ilyen álszövetkezetek 'ellen is, amelyek a jóhiszemű szegény emberek zsebére spekuláltak, a legszigorúbb intézkedés indokolt. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a jobboldalon. — Gr. Festetics Domonkos: Be kell csukni őket! — Dulin Jenő: A vezérigazgatóknak lett saját otthonuk! — Mózes Sándor: Saját otthont loptak össze!) Az előbb Lányi Márton t. képviselőtársain kitért a kormányzói jogkör kiterjesztésére. Az általános vitában bátor voltam kifejezést adni annak az álláspontoímnak, amelyet ő is képvisel, hogy ez semmi körülmények között a titkos választói joggal mint korrektivum össze nem kapcsolható., Nagyon örülök, hogy ez a kérdés az igazságügyminiszter úr hatáskörébe tartozik és fokozottan szükségesnek vélem ennek kikapcsolását az alkotmányjogi reformok köréből. Amikor ugyanis Lányi Márton t- képviselőtársam azt mondta, hogy ez nem a titkos választói jog korrektivuma, viszont azt is mondta, hogy a titkos választói jog előtt kell mégis •megcsinálni, s mindnyájan tudjuk, hogy amikor megindult a titkos választói jogért az erős harc a parlament összehívása után s amikor később a titkos választói jog háttérbe szorult, akkor merült fel éppen a kormányzói jogkör kiterjesztésének gondolata. Már pedig a titkossággal szembeállítani a kormányzói jogkör kiterjesztését: a legnagyobb mértékben lelkiismeretlenség; még pedig lelkiismeretlenség azért, mert az államfőt nem szabad a tömegekkel szembeállítani. De fölösleges is; hiszen az 1920 :

1. te. a kormányzónak nemcsak a titkos választással létrejött, hanem mindenféle törvényhozással szemben is biztosítja azt a jogkört, amelyre szüksége van; ez pedig a Ház feloszlatásának joga, a vétójog, a kettős vétójog, olyan jog, amely még a koronás királyt sem illette meg. Nincs tehát közöttük semmi összefüggés. Széjjel kell a kettőt egymástól választani. A titkos választói jognak azok a korrektivumai, amelyek legtöbb gondot okoznak úgy a kormányzatnak, mint azoknak a tényezőknek, amelyek a kormányzattal ezt a kérdést tárgyalják és amelyek a közvéleményt a sajtó útján is nap-nap után izgatják, a kormányzói jogkör kiterjesztésével nemcsak nem hozhatók összefüggésbe, hanem attól a legélesebben elválasztandók. Mélyen t. Ház! A Krisztus utáni időszak mítás mellett most már politikai naptárt is készíthetünk, mert van igéretünk erre a költségvetési évre s van igéretünk ennek a naptári évnek a végére. A naptári év végére szól az igéret a frontharcostörvényre, amelyet nagyon sokan sürgettek s ép magam is rendkí31*