Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

186 Az országgyűlés képviselőházának'212. ülése 1937 május 13^án, csütörtökön. korlátozás^nélkül gyakorolhassa a királyi jogokat. A királyi 'hatalomnak azelőtt is megvoltak a maga törvényes korlátai. Ezeknek megszüntetésére természetesen nem gondolok, erre nincs is szükség. A Szent Korona tanának lényege az, hogyha szuverenitás megosztott legyen a nemzet képviselete és az államfő között, ami természetesen érintetlenül marad. Szükségesnek tartom az utódlás szabályozását is. A részletekről, az idő rövidsége miatt nem beszélek, mert hiszen a benyújtandó javaslat erre módot és lehetőséget fog adni. T. Ház! A költségvetési vita során állandóan szociális kérdésekről beszéltek és azt fejtegették, hogy vájjon a költségvetésben a szociális kérdések megvalósítása anyagilag biztosítva^ vän-e vagy nincs. Ez nagyon helyes volt, de nézetem szerint akkor kétségtelenül olyan törvényhozási és törvénykezési intézkedésekre is szükség van, amelyek ennek a gondolatnak gyakorlati megvalósítását lehetővé teszik. Igenis, szükséges tehát minden olyan intézkedés, amely a kisember védelmét szolgálja, amely a. gazdaságilag gyengébb elemeket megvédi a sokszor tudatos kihasználás ellen. Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden utaljak annak szükségességére, hogy a kereskedelmi törvény és a részvényjog minél hamarabb reformáltassék meg. 1875-ben más volt a szellem,' amely ezt a törvényt létrehozta, mások voltak a jogi szabályok és a főbb gazdasági kiindulási tételek, amelyek akkor szükségessé tették a kereskedelem erős^ támogatását. Ennek alapján fejlődött ki a bírói gyakorlat is. Nem akarok itt kritikát gyakorolni, de kétségtelen, hogy a traktorszerződések, a gazdasági gépek szerződései, azok a különböző vételek és eladások, amelyeknél a megrendelési oldal után három oldalon nyomtatva kis betűkkel szerepelnek az eladási feltételek, sok ezer és ezer magyar ember és sok ezer és ezer hold magyar föld pusztulását eredményezték. (Felkiáltások jobbfelől; Ügy van! Ez igaz!) Itt van például a tőzsdei fedezetlen vételek, és fedezetlen eladások ügye. Néhány • ember a középosztály vagyonát játék tárgyává teszi és spekulációs alapra fekteti. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Nem azt^mondom, hogyha középosztály és a magyar társadalom tőzsdével, tőzsdei ügyletekkel foglalkozzék, mert hiszen könnyű volna azt mondani, hogy ne játsszék. De akkor azt sem lehet mondani, hogy tessék, foglaljuk el a kereskedelmi helyeket. Hogyan tudnánk kereskedelmi dolgokkal foglalkozni, ha nem értünk hozzá? Azt mondom tehát, hogy a tőzsdénél mind a hosszt, mind pedig a besszt reális keretek közé kell szorítani, hogy ne legyen jogosulatlan haszon és né legyen spekulációs áldozat sem. Ezekre a kérdésekre egyébként Martsekényi t. képviselőtársam nagyon szépen mutatott rá. (Propper Sándor: Tőzsde spekuláció nélkül nincs!) A részvénytársaságoknál ugyanez a helyzet. Ott van iaz igazgatósági taigotk nagy felelőssége, ezzel szemben viszont semilyen betekintésük sincs az üzletvezetésbe. Hová fog ez vezetni? Tisztességes ember nem fog ezekkel a dolgokkal foglalkozni s akkor el fogjuk érni nagyobb dicsőségre, hogy a keresztény társadalom még jobban vissza fog vonulni erről a térről, mint ahogyan eddig már tette. Az a kérésem, hogy ne jogtudósokkal csinálják a törvényt, hanem olyan törvényeket csináljanak, amelyeket a köznép is megért, (Helyeslés.) , • • , Örömmel hallottam, hogy az igazságügyminiszter úr perrendtartási novellát óhajt be: nyújtani. Ezzel kapcsolatban arra vagyok bá| tor kérni az igázságügyminiszter urat, hogy a ; benyújtandó, perrendtártási novellában foglalja össze mindazokat a módosításokat, amelyeket | az 1911 : J te. megalkotása óta meghoztak. Mert ; ahogyan Dulin Jenő t. képviselőtársam is mondotta, ma már az, hogy az ember a jogszabáj lyokban magát kiismerje, egészen külön tudomány. Ma nincs ügyvédi kényszer minden ügyben és az az egyszerű ember is kell hogy ismerje, és^ értse a jogszabályokat, mert hiszen, sajnos, érvényben van az a jogszabály, hogy ; a törvény, a jog nemtudásával senki sem ment| heti magát. így bizony igazán nem lehet cso! dálkozni, ha a gazdaságilag gyengébb emberek ; helyzete teljesen lehetetlenné válik és nincse; nek semmi tekintetben megvédve. : En továbbá feltétlenül szükségesnek tartaj nám, hogy minden faluban egy ingyenes taj nácsadói állás létesíttessék, hogy mindenütt le: gyen egy olyan ember, akihez elmehessen az a kisember, — ha nem tud ügyvédhez menni vagy nem tudja a községi jegyző tevékenységét igénybe venni — akitől tanácsot kérhessen, felvilágosítást kaphasson és ilyen módon megsegíttessék minden bajában. Ez nemcsak az ifjúság elhelyezésének, ha, nem a szociális kérdésnek is igen üdvös megoldása és nagyon sok más, hasznos következménye is volna ennek. Kívánom, hogy a méltányos és igazságos jog alkalmazása hozzon áldást és megelégedést a magyar nemzet széles rétegeire. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Meizler Károly! Meizler Károly: T. Ház! Dulin Jenő képviselőtársam az imént a nagyon gyakori töri vényalkotás ellen szólt, s azt mondotta, hogy i ma már az ügyvédek, a jogászok sem ismerik ki nagyon magukat a jogi dzsungelben. Rajniss : Ferenc igen t. képviselőtársam pedig a tegnapi napon azt mondotta, hogy a parlament egy! általában nem képes nyomon követni azokat a s gazdasági szükségességek által megkívánt jogszabályalkotásokat, amelyek nélkül ma már nem lehetséges a gyorsütemű gazdasági válto: zásokat utóiérni. Hol van itt az igazság? Tény ' az. hogy ezen a téren nem lehet megállni és ; nem lehet azt mondani, hogy nincs szükség törvényalkotásra,, viszont azt sem lehet mondani, amit Rajniss Ferenc t. képviselőtársam mondott, hogy a képviselőház, a parlamentarizmus nem képes elég törvényt alkotni és elősorolt itt nagyjában legalább is körvonalaikban 1000— 1200 tételt, amely esetekben újabb törvényalkotások válnának szükségesekké. Szerintem, nem lehet elzárkózni az elől, hogy a szükséghez mérten új törvények alkottassanak. így jönnie kell elsősorban büntető törvénykönyvünk revíziójának, de kétségtelenül vannak olyan gazdasági körülmények, amelyek kell hogy magánjogunknak is kifejlesszék bizonyos szociális vonatkozásait. Ebben az irányban tehát magánjogunkat is kétségtelenül tovább kell fejlesztenünk. Azt kell mondanom, hogy van szükség törvényalkotásra, de ennek a törvényalkotásnak kétségtelenül nem szabad hebehurgya módon és olyan gyors ütemben történnie, hogy ennek folytán azok a helyzetek álljanak elő, amelyeket itt Dulin Jenő t. képviselőtársunk említett. Örömmel hallottuk, hogy az igázságügyminiszter úr a polgári peres és peren kívüli eljárást revízió alá kívánja venni. Itt kell megemlíte-