Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

186 Az országgyűlés képviselőházának'212. ülése 1937 május 13^án, csütörtökön. korlátozás^nélkül gyakorolhassa a királyi jogo­kat. A királyi 'hatalomnak azelőtt is megvoltak a maga törvényes korlátai. Ezeknek megszün­tetésére természetesen nem gondolok, erre nincs is szükség. A Szent Korona tanának lényege az, hogyha szuverenitás megosztott legyen a nem­zet képviselete és az államfő között, ami termé­szetesen érintetlenül marad. Szükségesnek tar­tom az utódlás szabályozását is. A részletek­ről, az idő rövidsége miatt nem beszélek, mert hiszen a benyújtandó javaslat erre módot és lehetőséget fog adni. T. Ház! A költségvetési vita során állan­dóan szociális kérdésekről beszéltek és azt fej­tegették, hogy vájjon a költségvetésben a szo­ciális kérdések megvalósítása anyagilag bizto­sítva^ vän-e vagy nincs. Ez nagyon helyes volt, de nézetem szerint akkor kétségtelenül olyan törvényhozási és törvénykezési intézkedésekre is szükség van, amelyek ennek a gondolatnak gyakorlati megvalósítását lehetővé teszik. Igenis, szükséges tehát minden olyan intézke­dés, amely a kisember védelmét szolgálja, amely a. gazdaságilag gyengébb elemeket megvédi a sokszor tudatos kihasználás ellen. Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden utaljak annak szükségességére, hogy a kereskedelmi törvény és a részvényjog minél hamarabb reformáltassék meg. 1875-ben más volt a szellem,' amely ezt a törvényt létrehozta, mások voltak a jogi szabályok és a főbb gaz­dasági kiindulási tételek, amelyek akkor szük­ségessé tették a kereskedelem erős^ támogatá­sát. Ennek alapján fejlődött ki a bírói gyakor­lat is. Nem akarok itt kritikát gyakorolni, de kétségtelen, hogy a traktorszerződések, a gaz­dasági gépek szerződései, azok a különböző vé­telek és eladások, amelyeknél a megrendelési oldal után három oldalon nyomtatva kis betűk­kel szerepelnek az eladási feltételek, sok ezer és ezer magyar ember és sok ezer és ezer hold magyar föld pusztulását eredményezték. (Fel­kiáltások jobbfelől; Ügy van! Ez igaz!) Itt van például a tőzsdei fedezetlen vételek, és fedezetlen eladások ügye. Néhány • ember a középosztály vagyonát játék tárgyává teszi és spekulációs alapra fekteti. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Nem azt^mondom, hogyha középosz­tály és a magyar társadalom tőzsdével, tőzsdei ügyletekkel foglalkozzék, mert hiszen könnyű volna azt mondani, hogy ne játsszék. De ak­kor azt sem lehet mondani, hogy tessék, fog­laljuk el a kereskedelmi helyeket. Hogyan tud­nánk kereskedelmi dolgokkal foglalkozni, ha nem értünk hozzá? Azt mondom tehát, hogy a tőzsdénél mind a hosszt, mind pedig a besszt reális keretek közé kell szorítani, hogy ne le­gyen jogosulatlan haszon és né legyen speku­lációs áldozat sem. Ezekre a kérdésekre egyéb­ként Martsekényi t. képviselőtársam nagyon szépen mutatott rá. (Propper Sándor: Tőzsde spekuláció nélkül nincs!) A részvénytársaságoknál ugyanez a hely­zet. Ott van iaz igazgatósági taigotk nagy fele­lőssége, ezzel szemben viszont semilyen bete­kintésük sincs az üzletvezetésbe. Hová fog ez vezetni? Tisztességes ember nem fog ezekkel a dolgokkal foglalkozni s akkor el fogjuk érni nagyobb dicsőségre, hogy a keresztény társada­lom még jobban vissza fog vonulni erről a tér­ről, mint ahogyan eddig már tette. Az a kérésem, hogy ne jogtudósokkal csi­nálják a törvényt, hanem olyan törvényeket csináljanak, amelyeket a köznép is megért, (Helyeslés.) , • • , Örömmel hallottam, hogy az igazságügy­miniszter úr perrendtartási novellát óhajt be­: nyújtani. Ezzel kapcsolatban arra vagyok bá­| tor kérni az igázságügyminiszter urat, hogy a ; benyújtandó, perrendtártási novellában foglalja össze mindazokat a módosításokat, amelyeket | az 1911 : J te. megalkotása óta meghoztak. Mert ; ahogyan Dulin Jenő t. képviselőtársam is mon­dotta, ma már az, hogy az ember a jogszabá­j lyokban magát kiismerje, egészen külön tudo­mány. Ma nincs ügyvédi kényszer minden ügy­ben és az az egyszerű ember is kell hogy is­merje, és^ értse a jogszabályokat, mert hiszen, sajnos, érvényben van az a jogszabály, hogy ; a törvény, a jog nemtudásával senki sem ment­| heti magát. így bizony igazán nem lehet cso­! dálkozni, ha a gazdaságilag gyengébb emberek ; helyzete teljesen lehetetlenné válik és nincse­; nek semmi tekintetben megvédve. : En továbbá feltétlenül szükségesnek tarta­j nám, hogy minden faluban egy ingyenes ta­j nácsadói állás létesíttessék, hogy mindenütt le­: gyen egy olyan ember, akihez elmehessen az a kisember, — ha nem tud ügyvédhez menni vagy nem tudja a községi jegyző tevékenységét igénybe venni — akitől tanácsot kérhessen, fel­világosítást kaphasson és ilyen módon megse­gíttessék minden bajában. Ez nemcsak az ifjúság elhelyezésének, ha­, nem a szociális kérdésnek is igen üdvös meg­oldása és nagyon sok más, hasznos következ­ménye is volna ennek. Kívánom, hogy a mél­tányos és igazságos jog alkalmazása hozzon áldást és megelégedést a magyar nemzet széles rétegeire. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Meizler Károly! Meizler Károly: T. Ház! Dulin Jenő kép­viselőtársam az imént a nagyon gyakori tör­i vényalkotás ellen szólt, s azt mondotta, hogy i ma már az ügyvédek, a jogászok sem ismerik ki nagyon magukat a jogi dzsungelben. Rajniss : Ferenc igen t. képviselőtársam pedig a tegnapi napon azt mondotta, hogy a parlament egy­! általában nem képes nyomon követni azokat a s gazdasági szükségességek által megkívánt jog­szabályalkotásokat, amelyek nélkül ma már nem lehetséges a gyorsütemű gazdasági válto­: zásokat utóiérni. Hol van itt az igazság? Tény ' az. hogy ezen a téren nem lehet megállni és ; nem lehet azt mondani, hogy nincs szükség tör­vényalkotásra,, viszont azt sem lehet mondani, amit Rajniss Ferenc t. képviselőtársam mon­dott, hogy a képviselőház, a parlamentarizmus nem képes elég törvényt alkotni és elősorolt itt nagyjában legalább is körvonalaikban 1000— 1200 tételt, amely esetekben újabb törvényalko­tások válnának szükségesekké. Szerintem, nem lehet elzárkózni az elől, hogy a szükséghez mérten új törvények alkottassanak. így jön­nie kell elsősorban büntető törvénykönyvünk revíziójának, de kétségtelenül vannak olyan gazdasági körülmények, amelyek kell hogy magánjogunknak is kifejlesszék bizonyos szo­ciális vonatkozásait. Ebben az irányban tehát magánjogunkat is kétségtelenül tovább kell fejlesztenünk. Azt kell mondanom, hogy van szükség tör­vényalkotásra, de ennek a törvényalkotásnak kétségtelenül nem szabad hebehurgya módon és olyan gyors ütemben történnie, hogy ennek folytán azok a helyzetek álljanak elő, amelye­ket itt Dulin Jenő t. képviselőtársunk említett. Örömmel hallottuk, hogy az igázságügyminisz­ter úr a polgári peres és peren kívüli eljárást revízió alá kívánja venni. Itt kell megemlíte-

Next

/
Thumbnails
Contents