Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

Az országgyűlés képviselőházának Él 2. jog. Kívánatos volna, hogy az alsóbbfokú bíróságoknak ezeknek a jogterületeken kialakuló joggyakorlata szintén köztudomásúvá legyen. Amint méltóztatik látni, magánjogunk igen értékes lépésekkel halad előre. Nemzetközileg is kívánjuk ezeket ismertetni és ezért magánjogi törvénykönyvünknek német és olasz fordítása már el is készült. Ugyancsak elkészült magánjogi törvényikönyvünk személyi jogi és dologi jogi részének indokolása s ezt már közzé is tettek. Elkészült a kötelmi és örök jogi rész indokolása is; rövid időn belül ez is meg fog jelenni. Az egész magyar magánjogi jogfejlődés az egyéni jogok teljes tiszteletbentartása mellett a szociális gondolatot teljes mértékben érvényesíti, úgy, ahogy azt — és ezt nyomatékosan hangsúlyozni kívánom — a Herum Novárum és a Quadragesimo Anno az egész világnak figyelmébe ajánlották. Ha mi nem is helyezkedtünk kifejezetten,— mint Ausztria — ezeknek az örökérvényű pápai enciklikáknak magasztos keresztény alapjára, annál inkább ráhelyezkedtünk gyakorlatilag, mert hiszen a szociális eszméket, amelyek ezekben a pápai enciklikákban le vannak fektetve, a magyar törvényhozás, a magyar jogalkotás és a bírói joggyakorlat is a legteljesebb mértékben keresztülviszi. Tovább folynak a polgári peres és perenkívüli eljárás egyszerűsítésére, valamint a büntető bíráskodás szabályozására megindított munkálatok. Itt meg kell említenem azt, hogy az igazságügyminiszter úr bejelentette a pénzügyi bizottságban, hogy a bíróságok szakirányú tájékoztatása céljából szükségesnek tartja az igazságügyi gazdasági és az igazságügyi műszaki tanács felállítását, annak mintájára, ahogyan az igazságügyi orvosi tanács már működik. Előkészítés alatt van a részvénytársaság-ok jogviszonyainak, a szövetkezeti központoknak, a tagszövetkezeteknek, a részletügyietnek. a tényleges birtoklás alapján bejegyzett tulajdonnal kapcsolatos kérdéseknek szabályozására irányuló munkálatok. Külön fel kívánom hívni a t. Ház figyelmét a tagosítási alap bővebb javadalmazására, ami lehetővé teszi azt, hogy fokozott mértékben tegyük folyamatba a tagosítási eljárásokat és az ezen ügyekre szükséges költségek előlegezését. A tagosítás ügyében az új tagosítási rendelet, a 34.700/1933. számú rendelet korszakosnak mondható. Azelőtt ugyanis a felek a költségeket maguk viselték és azokat két év alatt kellett megfizetniük, most pedig a költségek egy részét az állam viseli, a felek által viselendő nagyobbik részt pedig 5 évre elosztva fizetik a felek és a törlesztést a munkálatok befejezését követő második évben kezdik meg. Mivel tapasztalat szerint a tagosított birtok hozama átlag 20%-kal emelkedik, a költségek törlesztése ilyen körülmények között az érdekelteknek különös terhet nem okoz. Hogy mennyire előnyösebb az új rendszer és hogy mennyire megértette ezt a magyar közönség, mutatja az, hogy a régi rendszer alapján, az 1908 : XXXIX. te. szerint Csonkamagyarország mai területén 1908-tól egészen 1935-ig mindössze 97 községben fejeztetett be a tagosítás, és 3—4 községben még folyamatban van, az új 34.700. számú rendelet alapján pedig 1935 óta már folyamatban van az eljárás 25 községben és ebben az évben valószínűleg még további 25 község fog sorra kerülni. Te- I illése 1937 május lÉ-án, csutorbökön. 117 hát már eddig két év alatt elértük a régi létszám felét, amelyet pedig közel három évtized alatt értek el. A tagosítással kapcsolatba hozta az igazságügyminiszter úr az állandó határjelek felállítását, továbbá*a tulajdonjogi kérdések tisztázását is a tényleges birtoklás alapján. Mind a kettő alkalmas arra, hogy perek kikerültessenek. A büntetőjog terén le kell szögeznem az igazságügyi kormányzatnak azt a bölcs megfontolás alapján leszűrődött nézetét, hogy ezidőszerint nincs szükség újabb büntetőjogi kódexre. Büntetőjogunknak ma is változatlanul biztos alapja az 1878:V. te, amelynek alapelvei, kiválóan szabatos meghatározásai, általánosságban egész rendszere nemcsak a jogászi köztudatba, hanem az általános köztudatba is átmentek. Az 1878 : V. te. kapcsolatossá vált most már a katonai büntetőbíráskodással is, mert hiszen a katonai büntetőbíráskodásnak is alapja ma a polgári büntetőtörvénykönyv. Ha tehát egy újabb! büntetőjogi kódexet alkotnánk, még a katonai bíráskodás területére is újabb figyelemmel kellene lennünk. Azonfelül némi zavarban vagyunk megint a büntetőjog terén is — éppen úgy, mint ahogyan a magánjognál említettem — a jogi feltalálókkal, akik megint újabb és újabb elméletekkel jönnek elő. Hiszen régebben is voltak a büntetőjog terén különböző elméletek, relatív, abszolút, egyesítő stb. elméletek, egyik a megtorlásban, a másik a célszerűségben kereste a büntetőjog vezérlő eszméjét, holott a gyakorlati jogász abban látja a büntetőjog elvét, amit az angol jogász azzal fejez ki, hogy: »to keep the peace of the king«, vagyis biztosítani a törvények uralmát megvédeni az állam belső rendjét. Büntetünk quia

1 peccatum 'est, hogy ne peccetur. Ennyi az alapelve a büntetőjognak, ha gyakorlati szempontból nézzük. Itt azután a különböző újabb büntetőjogi elvekre, amelyek a levegőben lógnak, csak úgy mellékesen kívánok kitérni, amikor utalok arra, hogy kísérlet történt egy államban arra, hogy a joghasonlatosság elvét átvigyék a büntetőjog terére is és ez az újabban feltalált jogi elmélet büntetést állapít meg ott is, ahol a törvény nem mondja ki a büntetést. Egyszerűen azon az alapon teszi ezt, hogy a joghasonlatosság alapján büntet, vagy akkor, ha a cselekmény a nép jogi közmeggyőződésébe ütközik. Keresztültörik azt a szigorú elvet, hogy nulla poena sine lege, nincs büntetés törvény nélkül. Ezeknek az új elméleteknek alapján a jogi biztonság az ember személyét legsúlyosabban érintő téren, a személyes szabadság, sőt az élet terén is bizonytalanná válik. Ilyen kockázatos jógii elméletekbe a magyar törvényhozás nem megy bele és hiába mondják nekünk azt, hogy az 1878 :V. te. alapjául szolgált régi idegen kódexek már elavultak, tehát elavult az 1878 :V. te. is* ez nem áll, mert az 1878 : V. te. már megalkotása után egynéhány évvel a magyar nemzeti géniusz alkotóereje folytán, folytonos reformok tárgya volt. (Rupert Rezső: TTgy van! Végre egy tisztességes, korrekt beszéd! Hozzáértő beszéd!) Rendszere jó, meghatározásai jók és az akkori kor színvonalán állottak. Azóta a magyar jogászvilág, ha volt is az 1878 :V. törvénycikkben valami kifogásolható idegen behatás, ezt az idegen behatást lassan kiküszöbölte belőle, úgyhogy ma egészen büszkén mutat26*