Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

178 Az országgyűlés képviselökázúnuJv 212. hatunk rá büntetőjogunkban olyan reformokra, amelyek tekintetében a magyar jogalkotás a külföldnek is mintául szolgálhat. így például egyenesen, utalnom kell a pénzbüntetésnek arra a rendszerére, amelyet büntetőjogunkba az 1928 : X. te. hozott be, továbbá ugyan­ennek a törvénycikknek harmadik fejezetében levő, a megrögzött bűntettesekre vonatkozó rendelkezésre. Ezek a modern büntetőtudo­many élén állanak és közvetlen tapasztalásból bizonyíthatom, — amit különben jogászkörök altalánosságban tudnak — hogy a külföldiek eme jogszabályaink magas színvonalát a leg­teljesebb elismeréssel honorálták és hono­rálják. Ha ez belefért az eddigi magyar büntető- , törvénykönyvbe, akkor bele fognak férni ! mindazok a további szükséges reformok is, amelyeket — igenis elismerjük — meg akarunk valósítani, a nélkül azonban, hogy ennek a köztudatba immár évtizedek óta átment 1878. evi V. t tc.-nek rendszerével, amely bevált, meghatározásaival véglegesen szakítanánk. Erre -a veszélyes kísérletre az igazságügyi kormányzat — nagyon helyesen — nem fog vállalkozni, úgyhogy ezidő szerint a büntető­törvénykönyv kicserélését, új büntető kódex- ! nek az előkészítését az időszerű kérdések so­rából méltóztassék kikapcsolni. Ellenben szűk­séges az, hogy az érvényben levő büntetőjogi jogszabályok egy könnyen hozzáférhető gyűj­teményben összefoglaltassanak. Ebben az irányban már folynak a munkálatok az igaz­ságügyminisztériumban és egy nagyon érté­kes példa áll a minisztérium előtt: a közszol­gálati jogszabályoknak a pénzügyminiszter úr által kiadott gyűjteménye, amelyből eddig az \ 1. és a 4. füzet jelent meg. Igen értékes és na- ; gyón jó munka ez és ugyanezen az alapon, en- ; nek rendszerében kívánja az igazságügymi­nisztérium az érvényben levő büntetőjogi jog-1 szabályok gyűjteményét is összeállítani. Az egységes szerkezet természetesen nem hivata­! los, hanem félhivatalos jellegű lesz. A bűnügyek száma az 1928. évhez képest 29 százalékkal, az 1933. évhez képest 10 százalék­kal emelkedett, ennek folytán szükségessé vált az ügyészi létszám emelése, ami azonban az igazságügyi létszám emelése nélkül történt meg, mert 10 bíró az ügyészi státusba vétetett át. A bűnözés emelkedése folytán a rablétszám is emelkedett a múlt évihez képest, ezért az őrszemélyzetnek 66 fővel való emelése vált szükségessé. Egy fegyőr felszerelése fegyver­rel, ruhával 360 pengőbe kerül, tehát ez is je-; lentékeny tétel és ez is benne van abban az összegben, amelyet, mint az igazságügyi tárca többletét a múlt évhez képest, előadásom be­vezető részében említeni bátor voltam. TJj tétel a költségvetésben a letartóztató és! javító-nevelő intézetek építkezésére és első! felszerelésekre felvett 100.000 pengő. A hartaii országos büntető intézetben és az ehhez tar­tozó, kincstári tulajdonban levő gazdaságok­ban, valamint a szegedi kerületi börtön nagy­fai gazdaságában a letartóztatottak elhelyezé­sére lakóépületek, továbbá ugyanott őri laká­sok és gazdasági épületek építése vált szüksé­gessé. Rabgazdaságaink az igazságügyi tárcához tartozó intézmények között is elismerésre­méltó fejlődést mutatnak. A legutóbbi mező­gazdasági kiállításon a rabgazdaságok részt­vettek — még pedig versenyen kívül — és el­ismerő oklevelet, továbbá díszoklevelet nyer­gek kitüntetésül; ezenfelül a sajtó külön ki­ülése 1937 május 13-án, csütörtökön. emelte a soproni fegyintézet pisztrángtenyé­szetét, amely egyike Magyarország kevés pisz­trángtenyészete között a legjobbaknak. Szük­séges tehát a rabgazdaságok fejlesztését elő­mozdítani. Ezt szolgálják az építkezések is. Annál inkább szükségesek az építkezések, mert a letartóztatottak ipari foglalkoztatásá­nak lehetősége, sajnos, csökkenőben van. Több rabot kell tehát a gazdaságokba kihelyezni, amit azonban másrészt megkíván a gazdasá­gok belterjességének fokozása is. Ezzel kap­csolatban szükséges a nagyobb őrszemélyzet is, amire már rá is mutattam. Csak a hartai állami pusztára 14 új őrt kell kihelyezni, ezek részére pedig megfelelő elhelyezés szükséges. Az igazságügyi tárcánál ki kell emelni, hogy a csökkent létszámú bíróságok is zavar­talanul és kellő gyorsasággal intézik az ügye­ket. Sem a gyorsaság, sem az alaposság tekin­tetében semmiféle kifogás sem merülhet fel bíróságaink ellen, úgyhogy erről a helyről is a legteljesebb elismeréssel kell megemlékez­nem a magyar bíróságok működéséről. (He­lyeslés a jobboldalon.) Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ez a kiváló eredmény csak a bíróságok munkaerejének és a bírák egyéni teljesítőképességének végső megfeszítésével ér­hető el, miért is a bírói létszám további apasz­tást többé nem bír el. A bíróságok iránti elismerés nyilvánul meg abban, hogy a bírói és ügyészi egyesületi inter­nátus segélye helyett a bírói és ügyészi egye­sület támogatása cím alatt az eddigi 5000 pengő helyett 10.000 pengőt állítottak be ebbe a költ­ségvetésbe. A vádhatóságóknál a személyi járandóság 83.600 pengővel több, viszont a bíróságoknál a személyi járandóságok összege csökkent, mert hiszen tíz bíróból ügyész lett. A nem rend­szeres illetmények alrovatán 38.017 pengővel több irányoztatott elő, mint tavaly, még pedig azért, mert az ügyészségi megbízottak tisztelet­díját a miniszter úr számottevően emelni kí­vánja. Két évvel ezelőtt az ügyészi megbízot­tak tiszteletdíja még 14—22 pengő volt havonta. Tavaly némi emelkedés következett be. Az idén, amennyiben méltóztatnak a költségvetést megszavazni, a miniszter úr abba a helyzetbe fog kerülni, hogy a tiszteletdíjat havi 40—50— 60 pengőre emelheti. Ennek indokolása az, hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. te. 110. §-a a járásbíróságok forgal­mát emelte, szükséges tehát gondoskodni az ügyészségi megbízottak megfelelőbb javadal­mazásáról, aminek a további következménye az lesz, hogy magasabb színvonalon álló ügyész­ségi megbízottakat is lehet beállítani ebbe az immár igen fontos igazságügyi szolgálatba. Az igazságügyi szervezet körében megho­zatott a bírák és ügyészek fegyelmi felelőssé­gének szabályozásáról szóló törvény, azután megalkottatott az ügyvédség szervezetét és működését szabályozó 1937 : IV. te. Ennek vég­rehajtási utasítása és a kapcsolatos többi ren­delet előkészítése folyamatban van. Átfogó je : lentőségű szabályozás előtt áll az igazságügyi szervezet harmadik főtényezőjenek, a királyi közjegyzőségnek szervezete és működése is. A közjegyzői kamarák és a közjegyzői kar ön­kormányzati, érdekképviseleti szerveinek javas­latai feldolgozás alatt állanak, aminek ered­ményéhez képest fog megkezdődni a törvény­javaslat előkészítése. Folyamatban „van, mert szükségessé vált a telekkönyvvezetők és^ fog­házfelügyelők képesítésének szabályozására, • továbbá a bírósági joggyakornoki állás al-

Next

/
Thumbnails
Contents