Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-211

Az országgyűlés képviselőházának 2, a végtelenbe való megnövelését, mert a protekció nem fog megállni akkor, ha a képviselők, sőt egyéb közéleti férfiak is a maguk véleményét egyáltalában nem tudják érvényesíteni s nem tudják sokszor olyan emberek sem, akik a helyi viszonyokat sokkal jobban ismerik, mint a minisztériumokban ülő urak. (Ügy van! Ügy van a baloldalon. — Resinger Ferenc: Csak a célzatával nem vagyok tisztában ennek a beszédnek.) De ugyanakkor semmi néven nevezendő új szervet nem állítottak fel, ellenőrizni azt, hogy az állítólag protekció nélkül kinevezett emberek valóban a tehetségük, a tudásuk és a szorgalmuk alapján neveztettek-e ki vagy léptettek elő. (Zaj.) Igen t. Ház! Angliában a képviselőknek és a közéleti férfiaknak senkit sem lehet állami állásokban protegálniok,^ de megvan az ellenőrzése a magas bürokráciának abban, hogy külön királyi bizottság nevez ki előzetes vizsga alapján mindenkit, aki bármilyen állásba kerül az államnál. Nálunk megszüntették az egyik oldalon a protekciót anélkül, hogy a másik oldalon ezt a szükséges féket a magas bürokráciára rányomták volna. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Mindezekből súlyos, nagy bajok keletkezhetnek a jövőben. A protekció nélküli kiválasztáshoz feltétlen szükséges először a szolgálati pragmatika megalkotása, a titkos minősítés megszüntetése és egy egységes, független országos kiválasztó szerv felállítása, úgy, amint Angliában van, amely az összes felvételeket és kinevezéseket lelkiismeretes vizsgáztatással előkészíti. Ennek hiányában a protekció mostani megszüntetése csak a parlament tekintélyének aláásásával jár. (Reisinger Ferenc: Ön is protekcióval lett jelölt! Miért heszél a protekció ellen?) Es a képviselő úr hogyan lett jelölt

Î (Reisinger Ferene: En azért 30 esztendeig dolgoztam! — Zaj. — Farkas István (a szónok felé): Az máshol is volt protezsálva! Gál Benő tudna róla 'beszélni. — Reisinger Ferenc közbeszól. — Zaj.) Ezután, csak hetvenéves képviselők kerülhetnek a Házba? Elnök: Reisinger Ferenc képviselő urat kérem, ne méltóztassék folyton közbeszólásaival zavarni a szónokot. Rajniss Ferenc: T. Ház! Rámutattam beszédemben arra, hogy Magyarországon a gazdasági hatalmak ereje sokkal nagyobb, mint a parlament hatalma. (Gr. Festetics Domonkos: Ez igaz!) Ez a tétel abszolút igaz, mert a gazdasági erők a fennálló törvények százainak es százainak alapján érvényesülnek, és mert a mai parlamenti munkarendszerrel ezeket a gazdasági törvényeket nem lehet belátható időn belül megváltoztatni. Addig pedig, amíg a gazdasági törvényhozások struktúrája meg nem változik, hiába vádoljuk a kormányzatot, a kormányzó pártot, mert a gazdasági életben az igazságosság elve, a szociális gondolkodás elve és a helyes jövedelemmegoszlás elve semmi körülmények között nem érvényesülhet. Igen t. Ház! Erre vonatkozóan méltóztassanak megengedni, hogy a magyar gazdasági gépezet működéséről egyet és mást elmondjak. (Halljuk! Halljuk!) Ma állandóan az úgynevezett polgári társadalmat védik a szónokok, azt a polgári társadalmat, amely a gazdasági rerid szempontjából semmi más, mint egy osztály, amely a főúri és nemesi gazdálkodás rendje után elfoglalta a hatalmi pozíciót. En ezzel az úgynevezett polgári társadalommal semmi néven nevezendő közösséget nem érzek és nem vállalok. Én a nemzeti munkaállamnak, a nemKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIII. '.. ülése 1937 május 12-én, szerdán. 145 zeti társadalomnak vagyok tagja a nélkül, hogy ezt a nyárspolgári, ezt a pacifista, ezt a tisztán kapitalista szellemű polgári társadalmat a magam társadalmának tartanám. A polgári szó is előjogokat és monopóliumokat jelent, Magyarországon pedig olyan elmaradott, idegen szellemű gazdasági törvényhozást jelent, amelyet éppen úgy meg kell szüntetni, mint ahogyan valamikor megszüntették a rendi élet gazdasági törvényeit. (Farkas István: Helyes, ebben benne vagyunk!) Mert ha visszapillantást vetünk a magyar kereskedelmi törvényekre, a banktörvényre, a részvénytársasági törvényre, akkor azt látjuk, hogy az alkotmányvédelem címén, 50—60 esztendős, szolgai módon németből fordított törvényeket védenek ma Magyarországon, (vitéz Csicsery-Rónay István: Es a Csemegi-kódex!) A részvénytársasági jog mai formája 60 éves. 1878-tól támadják és 1878 óta mind a mai napig megalakult többségek és parlamentek nem tudták ezt a törvényt megváltoztatni. Ennek a részvénytársasági jognak alapján rabolták ki utoljára 1920 és 1924 között a magyar középosztályt, a részvények inflációjával és az alaptőkeemelésekkel. Az egész világ kifordult a sarkaiból, de a részvénytársasági jog 60 esztendőn keresztül ugyanaz maradt Magyarországon és azok az emberek, akik Schachtra hivatkoznak, hogy megvédi a gazdasági liberalizmust, nem engedik meg, hogy a részvénytársasági jog korszerű reformját végrehajtsák és megtesznek mindent, hogy ez a részvénytársasági régi szellemű s az ódon jogokat biztosító maradjon Magyarországon. (Buchinger Manó: Ügy-e, mondtuk, hogy le a vagyonos osztállyal? — Derültség. — Meizier Károly: De nem a részvénytársaságokkal? — Farkas István: Mi ezt korábban megmondottuk! — Zaj.) Nem hoztak semmiféle törvényt az anonimitás megszüntetésére. Miért nem felelnek az igazgató urak és a részvénytársaságokba beválasztott igazgatósági tagok egész vagyonukkal a részvénytársaságért? (Propper Sándor: A szegény ember részvényei a zálogcédulák! — Zaj.) Mire való egyáltalában ez a kijátszási módszer, mikor sem munkával, sem tőkével a részvénytársaság munkájához az igazgatók nagy része hozzá nem járul. Hogyan lehetséges az, hogy a napilapokban üres részvénytársasági kereteket árulnak még ma is? Ha egy zsidónak 20 nagy háza van, akkor feltétlenül részvénytársaságot csinál belőle, (Zaj. — Elnök csenget.) A magyar gazdaságtörténetnek egyik legnagyobb és legsúlyosabb kérdése ez, hogyan szerezték meg a vezérigazgatók és igazgatósági tagok a nagyközönség pénzéből és tőkéjével alapított részvénytársaságokat a saját vagyonuknak és hogy miért nem fizetnek osztalékot ott, ahol még kis részvényesek vannak? (Fábián Béla: Azért, mert pausálékat fizetnek! Ha nem fizetnének pausálét, akkor fizetnének osztalékot, de minthogy a pausálékat mindenki elfogadja, nincs osztalék! — vitéz Csicsery-Rónay István: Ki az, aki elfogadja? Tessék megmondani! — Fábián Béla: A kormánypárti lapok is elfogadják és a szélsőjobboldaliak is elfogadják! — Zaj. — Elnök cesnget.) Elnök: Fábián képviselő urat folytonos közbeszólásaiért rendreutasítom. (Fábián Béla: Csak felvilágosítom Rónay képviselő urat! — Zaj.) Fábián képviselő urat ismételten rendreutasítom. (Zaj.) , . Rajniss Ferenc: Fábián képviselő úr izga21