Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-211

120 Az országgyűlés képviselőházának Í'IO, vagyis egyenes adóban tízszer több adót fizetnek a gazdák, mint a részvénytársaságokba tömörült vállalatok. (Fábián Béla: Gyalázat! Gyerünk ellenzékbe! — Zaj. — Br. Vay Miklós: Könnyebb maguknak átjönniök, kevesebben vannak!) Ha meg azt vizsgálom, hogy ebből az adóteherből a kis- vagy nagybirtok veszi-e ki nagyobbrészben a részét, akkor azt kell látnom, hogy például az Alföldön egy katasztrális hold (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) mezőgazdasági müvelés alatt álló terület után átlagban a nagybirtok 10.71 pengővel, a kisbirtok pedig 16.90 pengővel van megadóztatva. (Horváth Zoltán: Mi megszavazzuk!) Eltekintve attól, hogy a szellemileg kulturálatlanabb kisbirtokosság messze marad életszínvonal tekintetében is a nagybirtokosságtól, mégis azt kell látni, hogy a mezőgazdasági mívelés alatt álló területnél 6 pengővel fizet nagyobb terhet a kisbirtok, mint a nagybirtok. A borfogyasztási adó is — tekintettel arra, hogy a szőlőterületeknek mintegy 85%-a van a kisbirtokososztály tulajdonában — legnagyobb részt a nagybirtok előnyére a kisbirtokososztályt sújtja. (Horváth Zoltán; Meg kell változtatni! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) A fogyasztási adó a községek háztartási költségeinek fedezésére szolgál és ilymódon mentesíti a kisbirtok kárára a nagybirtokot a magasabb pótadó viselésétől. (Fábián Béla: Tessék határozati javaslatot beadni!) Ha a különféle pótadókat nézem,, akkor megint arra a megállapításra kell jutnom, hogy a falu nagyon nagy hátrányban van a városokkal, különösen a fővárossal szemben. (Horváth Zoltán: Határozati javaslatokat kérünk! — vitéz Szalay László: Szűzbeszédet nem illik zavarni!) Vannak egyes adónemek, melyeknek szedését az állam részint egészben, részint egy hányadában átengedi a városoknak és községeknek. Ha ezeknek az adóknak százalékos elosztását vizsgálom, akkor azt látom, hogy a kis- és nagyközségek, bár lakosaik létszáma a lakosságnak túlnyomórészét teszi ki, mégis a legkisebb százalékban részesülnek ezekből az átengedett! adókból, ami természetesen községi teherviselésünk fokozásáben jut kifejezésre. Egyenes adókból,, általános kereseti adó, alkalmazottak kereseti adója, 1756%, illetőleg 16*19% jutott a törvényhatósági városoknak, 4*76%—4'64% a megyei városoknak, 972% a községeknek. A forgalmi adókból 9*58%, illetőleg 6*71% ,a törvényhatósági jogú városoknak, 2*52%, illetőleg 1*93% a megyei városoknak, 2*13%, illetőleg 1'40% a községeknek. A fogyasztási adókból 1579%—13*69% a törvényhatósága jogú városoknak, 4*84%—3*89% a megyei városoknak, 9*66%, illetőleg 8*20% a kisés nagyközségeknek. Az idő rövidsége miatt nem tudom ezeket a számokat mind felsorolni, bár a már felsorolt számok is azt mutatják, hogy a falu, az agrárlakosság túlnyomórésze hátrányban van a városokkal, különösen a fővárossal szemben.' (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) mert egyes városok nagyobb pót adó ja ellenében bizonyos kultúrszükségletek fedezésében ellenszolgáltatást kap a városi lakos, míg a falu lakossága a magas községi pótadóban csak a legszükségesebb adminisztrációt kapja és a községi pótadó terhein alkalmazott tisztviselők legnagyobbrészt állami feladatot végeznek, az adót hajtják be. (Zaj.) 211. ülése 1937 május 12-én, szerdán. Szerettem volna még beszélni a vámkérdésekről, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) de az időrövidsége miatt már nem lehet. (Br. Vay Miklós: Meghosszabbítjuk!) Szerettem volna még a^falusi lakosságot, a mezőgazdaságot terhelő vámkérdésről, szeszkérdésről, az élesztőkérdésről, a kartelkérdésről, az adó alá eső petróleum és az adómentes petróleum közötti különbségről beszélni, ami sajnos, ismét csak a kisembereket sújtja. De sajnos, ;az idő rövidsége miatt, be kell fejeznem beszédemet. Majd csak a földmívelésügyi tárca alkalmával fogok ezekről a kérdésekről, különösen a mezőgazdasági szakoktatás kérdéséről (beszélni. Gazdasági és anyagi vonatkozásban ezek volnának azok a főbb akadályok, amelyek a mezőgazdaság prosperitását gátolják, ezek azok a kérdések, amelyeknek sürgős megoldása nélkül a mezőgazdaság nem képes magasabb munkabéreket fizetni, amelyeknek sürgős megoldása nélkül nem várható törpe-, kisés középbirtokosaink olyan megerősödése, hogy a hitbizományi reform által felszabadított kötöttség és a telepítési törvény által adott szűk korlátok közt ezeknek a kisebb gazdasági egységeknek szaporodása kellőkép megtörténhessék és hogy a néhai ' Gömbös Gyula által nagyon helyesen megállapított birtokpolitikái célkitűzések hatékonnyá f legyenek. Pedig egy helyes a,grár- és gazdasági politika mellett az idők folyamán inkább . arra kellett volna gondolni, hogy a nemzeti szempontból nagyon is fontos helyesebb birtokmegoszlás céljából a hitbizományi kötöttségek tovább szűkítessenek, a telepítési törvény lehetőségei pedig bővíttessenek. Ha a mezőgazdasági munkás és törpebirtokos azt fogja látni, hogy az ő verejtékes munkájának eredménye az, hogy csak a bankos részvénytársasági igazgatók képesek földet venni, akkor a nyugodt parlamenti atmoszféra dacára azok a szépirodalmi köpenybe bujtatott lazítások és mesterkedések eredményre fognak vezetni és ezeket a szerencsétleneket nem fogják megsegíteni, de esetleg romlásba döntik az egész országot is. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Zaj.) Igen t. képviselőtársaim egyes közbeszólásaira reflektálva, hogy adjak be határozati javaslatot (Fábián Béla: Így van! Kérjük szépen!) ezeknek a kérdéseknek elintézésére, megmondom egészen őszintén: szándékom volt határozati javaslatokat beadni és nagyon nagy dilemma előtt álltam, hogy beadjam-e ezeket a határozati javaslatokat, igen-e vagy nem? (Felkiáltások half elől: Igen! — Fábián Béla: Beadni!) Ne méltóztassék közbeszólni, már csak három percem van. Az egész ellenzék, az egész ország, mindenki a nyugodt légkört, a nyugodt parlamenti atmoszférát követeli. (Rakovszky Tibor: Ez nem zavarná!) Megmondom egészen nyíltan és őszintén, (Halljuk! Halljuk! a középen.) hogy én, akit nagyon gyakran azzal a jelzővel tisztel meg a túloldali sajtó, hogy szélsőséges vagyok, nem akartam Darányi Kálmán igen t. miniszterelnök úr kormányzását és ezt a nyugodt légkört megzavarni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Rakovszky Tibor: Ez nem zavarná!) Mondhatom őszintén, hogy nem teljesen nyugodt a lelkiismeretem, hogy nem adok be határozati javaslatot. (Br. Vay Miklós: Megcsinálja ő úgyis, ha lehet. — Jurcsek Béla: Itt a közhangulat megnyilvánulása!) Határozati javaslatok helyett arra ké-